25 milliárd forint a nemzeti exportvédelmi programra

2020. 06. 23., 19:00

A gazdaságvédelmi akcióterv keretében 25 milliárd forintos keretösszeggel nemzeti exportvédelmi program indul az exportpiacokon növekedni, terjeszkedni és új piacokat megszerezni kívánó magyarországi vállalatok támogatására – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a Kiemelt exportőr partnerségi programhoz (Kepp) csatlakozó nyolc vállalat együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírása alkalmából tartott budapesti rendezvényen.

Szijjártó Péter ismertette, a program két részből áll: kétmilliárd forint forintot kifejezetten a kisvállalkozásoknak különítenek el, amelyek az exportpiacok megszerzéséhez szükséges költségeikhez kaphatnak támogatást, vállalkozásonként maximum 50 millió forintot.  A 23 milliárd forint pedig azon nagyvállalatok számára áll rendelkezésére, amelyek a világ bármely távoli pontján hoznának létre beruházást, kapacitásokat azért, hogy a termékeiket Magyarországtól távol eső helyeken is értékesíteni tudják.

Sok esetben a külpiacok meghódításához szükség van helyi gazdasági tevékenységre, legyen az valamilyen egyszerűsített összeszerelés, csomagolás vagy összetettebb tevékenység. Ezen kapacitások létrehozása sokszor előfeltétele az exportlehetőség megszerzésének. Megemlítette azt is, hogy múlt pénteken indult az ugyancsak 25 milliárd forintos exporttámogatási program, amelyben olyan magyarországi vállalkozásokat támogatnak, amelyek a versenyképességük megőrzése, fejlesztése érdekében a határon túl hajtanak végre befektetéseket, beruházásokat. Ezt a támogatást az Ausztrián kívüli hat szomszédos országban beruházó magyarországi vállalatok igényelhetik, az egy vállalatnak nyújtható támogatás maximális összege 800 ezer euró, amely az adott beruházás összköltségeinek 60 százalékát fedezheti. A két új kormányzati programmal ötvenmilliárd forintos keret áll rendelkezésre a magyar exportvállalatok finanszírozására.

A Kepphez a megállapodások aláírásával csatlakozott

  • az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft.,
  • a Bábolna Tetra Kft.,
  • a Hell Energy Magyarország Kft.,
  • a HungaroControl Zrt.,
  • az Ilcsi Szépítő Füvek Biokozmetikai Kft.,
  • a Meditop Gyógyszeripari Kft.,
  • a Silveria Elektronikai Kft. és
  • a Tungsram Operations Kft.

Szijjártó Péter elmondta: a nyolc vállalat tavaly együtt 204 milliárd forint árbevételt ért el, amely kétharmada, mintegy 137 milliárd forint exportból származott. Így ezek a vállalatok is nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország tavaly is exportrekordot állíthatott fel.

Csereklye Barnabás, a Hell Energy Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Kepphez csatlakozó cégek mindegyike olyan vállalkozást hozott létre, amely a nemzetközi üzleti életben is megállja helyét, és amely hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességének elismeréséhez. A Hell cégcsoport kevesebb mint négy év alatt vált piacvezető energiaital-gyártóvá Magyarországon és mára több mint 50 országból álló, világviszonylatban is komoly exportpiaccal rendelkezik. A forgalom jelentős része az exportból származik, beruházásaikat Magyarországon valósítják meg bevételeikből, ezzel értékes munkahelyeket teremtenek. A beruházásösztönző támogatásoknak köszönhetően több mint 1200 család megélhetését tudják biztosítani. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS