Jövőre 16 százalékkal nőhet a minimálbér, és 14 százalékkal a garantált bérminimum, a megállapodás nagyon közel van – mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának képviselői keddi egyeztetésüket követően.
A szociális partnerek csütörtökön tárgyalnak újra, a béremelés mértékét már csak a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek (MASZSZ) kell elfogadnia.
A munkaadói oldal részéről Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke elmondta: nagyon kemény kompromisszum eredményeként határozták meg a béremelés mértékét.
Ismertette: az idei minimálbér bruttó 200 000 forint, amely a 16 százalékos emelést követően 2023. január 1-jétől bruttó 232 ezer forintra, míg a mostani 260 ezer forintos garantált bérminimum a 14 százalékos emelés után bruttó 296 400 forintra nőhet jövőre. A béremelést tekintve a munkaadói oldal „elment a falig” – mondta.
Elmondása szerint a munkaadói oldal a tárgyalások kezdetén a minimálbérnél 15 százalékos, a garantált bérminimumnál pedig két lépcsőben elsőként januárban 12, majd júliustól újabb 3 százalékpontos emelést javasolt. A szakszervezetekkel folytatott egyeztetést követően végül a legkisebb bérnél felmentek 16 százalékra, a garantált bérminimumnál pedig felajánlották a 14 százalékos egylépcsős emelést.
Zs. Szőke Zoltán kiemelte: azt kérték a kormánytól, vállaljon kötelezettséget a bérmegállapodásban arra, hogy a bérek kapcsán a munkaadókat terhelő adó és járulékok mértékét 2023-ban nem fogja emelni. Hiszen a munkaadók számításaiknál a mostani 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval kalkuláltak.
Hozzátette, hogy munkavállalói oldalról a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elfogadta a tervezetet, azt azonban kikötötték, hogy ha a MASZSZ ezt nem támogatja, akkor ők sem vesznek részt a megállapodásban, ami így nem is tudna létrejönni.
Arra is kitért, hogy teljes a bizonytalanság az energiaügyek alakulását és az infláció növekedését illetően, amelyek viszont mind közrejátszanak abban, hogy a vállalkozások miként fogják elviselni, főként a szakmunkás bérminimum emelésének a mértékét.
Palkovics Imre, a MOSZ elnöke elmondta: az ülésen a Liga és a MOSZ együtt 17 százalékos, míg a MASZSZ 20 százalékos minimálbér-emelést javasolt. A munkaadói oldal a 16 százalékos emelésig tudott elmenni, a 20 százalékos mértéket irreálisnak nevezte.
A garantált bérminimumnál a szakszervezetek a 12+3 százalék helyett felvetették a 13+2 százalékos béremelés lehetőségét, amelyre válaszul a munkaadói oldal közölte: egy lépésben 14 százalékot hajlandóak emelni.
Ezeket a számokat a MOSZ és a Liga elvileg el tudná fogadni, de az ezzel járó felelősségben most már a MASZSZ-nak is osztoznia kell, hiszen ez a szakszervezeti szövetség korábban évekig távol maradt a megállapodástól.
A minimálbér kevesebb mint 300 ezer, a garantált bérminimum csaknem 800 ezer embert érint. Amennyiben csütörtökön délután a következő ülésen a MASZSZ támogatja a javaslatot, akkor már januártól nőhet a dolgozók bére, ellenkező esetben számolni kell azzal, hogy a tárgyalások ismét áthúzódnak a következő évre. De akár az a veszély is fennáll, hogy egyáltalán nem lesz minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés jövőre – mondta Palkovics Imre. (MTI)
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.