A nemrégiben sikeresen lezárult EFOP projekt eredményeként jelentősen bővült a Budapesti Gazdasági Egyetem, Magyarország meghatározó alkalmazott tudományok egyetemének kutatói tevékenysége. A 266 millió forintos európai uniós támogatásból többek között kutatásokat kiszolgáló új szervezet létesült, hallgatókat és fiatal oktatókat vontak be a kutatásokba, illetve új kutatási témákat dolgoztak fel.
Eredményesen zárult a Budapesti Gazdasági Egyetemen az EFOP-3.6.1-16-2016-00012 azonosítószámú „Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések - Innovatív megoldásokkal Zala megye K+F+I tevékenysége hatékonyságának növeléséért” című európai uniós projekt.
A 2017. január 01. – 2019. december 31. között 266 millió forint támogatásból megvalósult projekt általános célja – a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése, a vállalkozói képességek fejlesztése, a kutatói továbbképzési programok, valamint a hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén – az Egyetem kutatási kapacitásainak bővítése volt, illetve ennek támogatása kutatási háttérszolgáltatásokkal.
A projekt eredményeként jelentősen bővült a BGE kutatási bázisa, fiatal kutatók, hallgatók kapcsolódtak be a munkába, akik kutatásmódszertani továbbképzéseken, hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon vettek részt, publikálták eredményeiket. Kutatásokat kiszolgáló szervezet is alakult korszerű informatikai háttérrel.
A 30 hónap alatt összesen 45 kutató – köztük 28 fiatal kutató – és 33 hallgató végzett aktív tudományos tevékenységet, több mint 80 tudományos jellegű publikáció jelent meg, és még számos kiadásra vár. A közreműködők mintegy 70 szakmai konferencián szerepeltek, bemutatva eredményeiket, a laikus közönség pedig ismeretterjesztő előadások keretében ismerkedhetett meg a kutatási programokkal.
A projekt támogatásával két éven keresztül két kiemelt tudományos program zajlott. A fesztivál-gazdaságtani kutatás középpontjában a rendezvényturizmus nemzetgazdasági jelentőségének és potenciáljának kimutatása állt. A kutatás során 14 ezer fesztiválozót, 1000 lakost, és – mélyinterjú keretében – 30 szervezőt kérdeztek meg az ország minden régiójából nonprofit és üzleti rendezvényekről. A gazdasági hatásvizsgálat során azt vizsgálták, hogy országos és megyei szinten mekkora jövedelmet, hozzáadott értéket és adóbevételt generál, valamint mekkora foglalkoztatást eredményez egy-egy fesztivál.
A felsőoktatás-módszertani kutatás keretében pedig górcső alá kerültek az oktatók és hallgatók motivációi az oktatás folyamatában és feltérképezték az oktatók módszertani felkészültségét is.
Mindezek mellett több kisebb kutatás is zajlott, amelyek a 21. század fontos társadalmi-gazdasági kérdéseire keresték a választ.
„A projekt nyújtotta lehetőségeket teljes mértékben kihasználtuk, hiszen az Egyetemen művelt tudományterületek szinte mindegyike bekerült a programba. A kutatási témák kiválasztása során kiemelten ösztönöztük a multidiszciplináris megközelítéseket” – mondta el dr. Solt Katalin, professor emerita, a projekt szakmai vezetője.
A BGE tervei között szerepel a projekt során kialakított új szervezeti keretek, a továbbképzés rendszerének, az open access fórumoknak, a kutatást támogató szolgáltatásoknak további működtetése.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.