12 milliónál is többen utaztak a Budapest-Vác-Szob vasútvonalon

2019. 01. 25., 08:45

Csaknem 2,4 millióval nőtt a három legforgalmasabb vasútvonal utasszáma tavaly, a Budapest-Vác-Szob, a Budapest-Cegléd-Szolnok, valamint a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalon összesen közel 34,6 millió ember utazott – közölte a MÁV-Start Zrt. csütörtökön.

A Budapest-Vác-Szob vonalon a 2018-as utasszám 620 ezerrel haladta meg a 2017-est, megközelítve a 12,6 milliót. Ezzel átvette a legforgalmasabb vasútvonal címet az előző években vezető Budapest-Cegléd-Szolnok vonaltól.

A Budapest-Cegléd-Szolnok vonalon 300 ezerrel utaztak többen tavaly, mint az előző évben, az utasszám így 12,5 millióra nőtt.

A Budapest-Székesfehérvár vonalon a jelentős, csaknem másfél milliós növekedés oka, hogy a pályafelújítási munkák már nem zavarták a vonatközlekedést, a vonalon 2018-ban 9,4 millióan utaztak.

A legtöbb utas által használt két legnépszerűbb elővárosi szakaszon, a váci és a ceglédi vonalon 2019 végétől KISS emeletes motorvonatokat állít forgalomba a vasúttársaság.

A tíz legnépszerűbb magyarországi vasútvonalon az előzetes számok alapján összesen 74 millióan utaztak tavaly, ami 2,8 millióval haladja meg a 2017-es eredményeket. A három elővárosi vonal mellett a Budapest-Újszász-Szolnok, a Budapest-Cegléd-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, a Budapest-Hegyeshalom-Rajka, a Budapest-Tatabánya, a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza, a Budapest-Esztergom és a Budapest-Hatvan volt a legforgalmasabb.

Az elmúlt időszakban kialakított menetrendek, a jegyértékesítés korszerűsítése, a pályafejlesztések, a felújított kocsik és az új motorvonatok miatt az utóbbi években folyamatosan nőtt a MÁV-Start utasszáma országos szinten, a növekedés leginkább a nagy elővárosi forgalmat lebonyolító szakaszokon kiugró.

Az előzetes adatok alapján nőtt 2018-ban a teljesárú menetjegyek és dolgozói bérletek értékesítése. Tavaly már minden ötödik utas automatából, interneten vagy a Vonatinfó alkalmazásból vásárolta a jegyét.

Az utasszám adatokban nincsenek benne a jogszabály alapján díjmentesen utazók, például a 65 év felettiek, a 6 év alattiak, a határon túli magyarok, a díjmentesen utazó diákcsoportok, valamint a fővároson belül Budapest-bérletet használók. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS