A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a fővárosi kerületi önkormányzatok együttműködésre szólították fel a fővárosi vállalkozásokat a Félévzáró „Kérdezz-Felelek!” rendezvényen. A kiemelt téma Budapest infrastrukturális és gazdasági digitalizációja volt, amelyben főszerepet kaphat a Modern Vállalkozások Program közép-magyarországi régióra történő kiterjesztése.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának és Kereskedelmi Tagozatának közös, 2018 szeptembere óta havonta megtartott „Kérdezz-Felelek!” reggeli sorozata kiváló alkalmat teremt a fővárosi vállalkozások számára, hogy válaszokat kapjanak kérdéseikre a kerületi polgármesterektől és megvitassák az aktuális gazdasági, vagy szakmai kérdéseket – olvasható a BKIK közleményében.
A félévzáró találkozón hat kerület – a VIII., a X., a XVI., a XVIII. és a XXIII. kerületek, továbbá a most csatlakozó Újbuda – vett részt, amely ezúttal formabontóra sikeredett, hiszen nemcsak adott kerület-specifikus vállalkozói kérdések merültek fel, hanem fontos, egész Budapestet és a budapesti vállalkozókat közösen érintő témában tartott előadásokkal is bővült a program.
A Kormányzat elkötelezett a kkv-k fejlesztésében és bőséges EU-s forrás áll rendelkezésre, Magyarország mégis jelentős lemaradásban van a digitális technológiák alkalmazása terén Európában. Ezért elengedhetetlen a hazai, így a budapesti vállalkozások részéről, hogy digitalizálják üzletvitelüket, új technológiákkal tegyék versenyképessé magukat az erősödő gazdasági környezetben.
Zsabka Zsolt, az Ipari Tagozat elnöke, a rendezvénysorozat házigazdája nyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy a BKIK elérte célját, közelebb került a vállalkozókhoz és javult a kommunikáció, de ez még mindig csak az út eleje.
„Ha részesülni akarunk a központi költségvetés forrásaiból, azért igenis tennünk kell, és közös fellépésre van szükség minden lehetséges fórumon” – mondta Zsabka Zsolt. Hozzátette: „Jó lehetőségünk van arra, hogy a közép-magyarországi régió számára is megnyíljon egy jelentős támogatási keret. Ahhoz azonban, hogy ez a támogatás valóban meglegyen, hogy az ebből eredő beruházások és a szükséges digitalizáció megvalósulhassanak, fontos a közös érdekképviselet”.
Kelemen Csaba, az Informatikai és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a közép-magyarországi régió azért van nehéz helyzetben, mert uniós szempontból fejlett térségnek számít, így itt csak központi költségvetési források használhatóak. Feltett szándékuk azonban, hogy a Digitális Jólét Program keretében készüljön el egy javaslat a kormány felé, amely lehetővé tenné, hogy a régióban végre a fővárosi vállalkozások is pályázhassanak a Modern Vállalkozások Programra. A pályázati lehetőség kiterjesztése Budapestre akár 10-20 milliárd forint szolgálhatja a fővárosi vállalkozások modernizációját.
Kott Ferenc, a BKIK Hírközlési, Informatikai Osztályának elnöke, aki egyben az MKIK Informatikai Kollégiumának elnöke is, valamint Czimbalmos Levente szakmai vezető bemutatták a Modern Vállalkozások Programot, és azt, hogy miként képzelik el annak kiterjesztését Budapestre.
Hangsúlyozták, hogy egyelőre komoly lemaradás látszik a magyarországi vállalkozásoknál a digitalizáció terén, így minél gyorsabban meg kell kezdeni a felzárkózást. Ebben segíthet az MVP, amelynek négy alappillére van: a személyes megkeresésre épülő tanácsadói hálózat, a minősített szállítói- és termékkatalógus, célzott szakmai rendezvények és a mindenki részére elérhető Tudástár. Mindez elérhető a www.vallalkozdigitalisan.hu portálon.
A program 24 millió forintig terjedő, vissza nem térítendő támogatást biztosít informatikai fejlesztésekre. „Meggyőződésünk, hogy ki kell mennünk tanácsadóinkkal a vállalkozások saját telephelyére, és a vállalkozások által megfogalmazott problémákra kell személyre szabott megoldást kidolgoznunk" – fogalmazott Kott Ferenc.
Szatmáry-Jähl Angéla, a BKIK Kereskedelmi Tagozatának elnöke az önkormányzati képviselet fontosságát hangsúlyozta a vállalkozások számára. Elmondta, hogy „Budapest szinte minden kerületével sikerült együttműködést kialakítani, és az önkormányzatok szakmai bizottságaiban ott lehetnek a kamara képviselői, akik így már a rendeletalkotáskor képviselni tudják az ott élő vállalkozókat. Az önkormányzatoknak nehéz a dolga a feléjük támasztott kettős elvárás miatt – a BKIK ezért abban segíti a polgármestereket, hogy a lakosság és a helyi vállalkozások érdekeit is egyenrangúan szolgálhassák.”
A polgármesterek egyetértettek abban, hogy az önkormányzati munka nagyon komoly együttműködési és érdekegyeztetési munka, amelyben nagy segítség a BKIK képviseleti szerepe. Ugyanakkor a kamarai tagság komoly biztosíték arra a magyar vállalkozói szférában, hogy hitelességért, szakmaiságért és bármilyen egyéb támogatásért van kihez fordulni.
Az ipari digitalizációnak a budapesti közlekedésben való helyéről és jelentőségéről beszélt előadásában Kozma Tamás, a SPARKON Solutions Kft. igazgatója. „Szenzoralapú smartcity rendszerünk a budapesti parkolási helyzet kihívásaira ad korszerű digitális megoldást. A parkolási helyekre telepített intelligens szenzorokkal kommunikáló applikációnkkal lehet a szabad parkolóhelyeket lekérdezni, így időt és költségeket megtakarítani felhasználói és üzemeltetési oldalon egyaránt, miközben a környezeti terhelést is mérsékelhetjük.”
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.