10-20 milliárd forint közötti kerettel támogathatják a budapesti kkv szektort

2019. 06. 20., 18:00

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a fővárosi kerületi önkormányzatok együttműködésre szólították fel a fővárosi vállalkozásokat a Félévzáró „Kérdezz-Felelek!” rendezvényen. A kiemelt téma Budapest infrastrukturális és gazdasági digitalizációja volt, amelyben főszerepet kaphat a Modern Vállalkozások Program közép-magyarországi régióra történő kiterjesztése.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának és Kereskedelmi Tagozatának közös, 2018 szeptembere óta havonta megtartott „Kérdezz-Felelek!” reggeli sorozata kiváló alkalmat teremt a fővárosi vállalkozások számára, hogy válaszokat kapjanak kérdéseikre a kerületi polgármesterektől és megvitassák az aktuális gazdasági, vagy szakmai kérdéseket – olvasható a BKIK közleményében.

A félévzáró találkozón hat kerület – a VIII., a X., a XVI., a XVIII. és a XXIII. kerületek, továbbá a most csatlakozó Újbuda – vett részt, amely ezúttal formabontóra sikeredett, hiszen nemcsak adott kerület-specifikus vállalkozói kérdések merültek fel, hanem fontos, egész Budapestet és a budapesti vállalkozókat közösen érintő témában tartott előadásokkal is bővült a program.

A Kormányzat elkötelezett a kkv-k fejlesztésében és bőséges EU-s forrás áll rendelkezésre, Magyarország mégis jelentős lemaradásban van a digitális technológiák alkalmazása terén Európában. Ezért elengedhetetlen a hazai, így a budapesti vállalkozások részéről, hogy digitalizálják üzletvitelüket, új technológiákkal tegyék versenyképessé magukat az erősödő gazdasági környezetben.

Zsabka Zsolt, az Ipari Tagozat elnöke, a rendezvénysorozat házigazdája nyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy a BKIK elérte célját, közelebb került a vállalkozókhoz és javult a kommunikáció, de ez még mindig csak az út eleje.

„Ha részesülni akarunk a központi költségvetés forrásaiból, azért igenis tennünk kell, és közös fellépésre van szükség minden lehetséges fórumon” – mondta Zsabka Zsolt. Hozzátette: „Jó lehetőségünk van arra, hogy a közép-magyarországi régió számára is megnyíljon egy jelentős támogatási keret. Ahhoz azonban, hogy ez a támogatás valóban meglegyen, hogy az ebből eredő beruházások és a szükséges digitalizáció megvalósulhassanak, fontos a közös érdekképviselet”.

Kelemen Csaba, az Informatikai és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a közép-magyarországi régió azért van nehéz helyzetben, mert uniós szempontból fejlett térségnek számít, így itt csak központi költségvetési források használhatóak. Feltett szándékuk azonban, hogy a Digitális Jólét Program keretében készüljön el egy javaslat a kormány felé, amely lehetővé tenné, hogy a régióban végre a fővárosi vállalkozások is pályázhassanak a Modern Vállalkozások Programra. A pályázati lehetőség kiterjesztése Budapestre akár 10-20 milliárd forint szolgálhatja a fővárosi vállalkozások modernizációját.

 

Kott Ferenc, a BKIK Hírközlési, Informatikai Osztályának elnöke, aki egyben az MKIK Informatikai Kollégiumának elnöke is, valamint Czimbalmos Levente szakmai vezető bemutatták a Modern Vállalkozások Programot, és azt, hogy miként képzelik el annak kiterjesztését Budapestre.

Hangsúlyozták, hogy egyelőre komoly lemaradás látszik a magyarországi vállalkozásoknál a digitalizáció terén, így minél gyorsabban meg kell kezdeni a felzárkózást. Ebben segíthet az MVP, amelynek négy alappillére van: a személyes megkeresésre épülő tanácsadói hálózat, a minősített szállítói- és termékkatalógus, célzott szakmai rendezvények és a mindenki részére elérhető Tudástár. Mindez elérhető a www.vallalkozdigitalisan.hu portálon.

A program 24 millió forintig terjedő, vissza nem térítendő támogatást biztosít informatikai fejlesztésekre. „Meggyőződésünk, hogy ki kell mennünk tanácsadóinkkal a vállalkozások saját telephelyére, és a vállalkozások által megfogalmazott problémákra kell személyre szabott megoldást kidolgoznunk" – fogalmazott Kott Ferenc.

Szatmáry-Jähl Angéla, a BKIK Kereskedelmi Tagozatának elnöke az önkormányzati képviselet fontosságát hangsúlyozta a vállalkozások számára. Elmondta, hogy „Budapest szinte minden kerületével sikerült együttműködést kialakítani, és az önkormányzatok szakmai bizottságaiban ott lehetnek a kamara képviselői, akik így már a rendeletalkotáskor képviselni tudják az ott élő vállalkozókat. Az önkormányzatoknak nehéz a dolga a feléjük támasztott kettős elvárás miatt – a BKIK ezért abban segíti a polgármestereket, hogy a lakosság és a helyi vállalkozások érdekeit is egyenrangúan szolgálhassák.”

A polgármesterek egyetértettek abban, hogy az önkormányzati munka nagyon komoly együttműködési és érdekegyeztetési munka, amelyben nagy segítség a BKIK képviseleti szerepe. Ugyanakkor a kamarai tagság komoly biztosíték arra a magyar vállalkozói szférában, hogy hitelességért, szakmaiságért és bármilyen egyéb támogatásért van kihez fordulni.

Az ipari digitalizációnak a budapesti közlekedésben való helyéről és jelentőségéről beszélt előadásában Kozma Tamás, a SPARKON Solutions Kft. igazgatója. „Szenzoralapú smartcity rendszerünk a budapesti parkolási helyzet kihívásaira ad korszerű digitális megoldást. A parkolási helyekre telepített intelligens szenzorokkal kommunikáló applikációnkkal lehet a szabad parkolóhelyeket lekérdezni, így időt és költségeket megtakarítani felhasználói és üzemeltetési oldalon egyaránt, miközben a környezeti terhelést is mérsékelhetjük.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS