Zöldül a háború: a világ hadseregei hidrogénmotor segítségével csökkentenék az emissziót

Zöldül a háború: a világ hadseregei hidrogénmotor segítségével csökkentenék az emissziót
Gábor János  |  2024. 09. 27., 16:27

Ha a harckocsik és hadihajók hidrogénmotor meghajtást kapnak, azzal kis túlzással megmentik a bolygót. A hadseregek a világ legnagyobb üzemanyag-fogyasztói közé tartoznak: a globális kibocsátás 5,5 százalékáért felelősek.

A fosszilis energiahordozókról fenntartható forrásokra történő átállás egyre erősödő trendjei között mind nagyobb hangsúlyt kap – szerencsére – a hidrogénhajtás. Kormányok, nagyvállalatok és energiaszakértők világszerte dolgoznak rajta, hogy a hidrogénenergia felhasználásával hozzájáruljanak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez. Most már a hadiipar is beszállni látszik a folyamatba, azáltal, hogy a tankok, hadihajók és tengeralattjárók számára hidrogén üzemanyagcellákat fejlesztenek. Ez bizarr módon jó hír, hiszen bár háborús célok vezérlik, messze nem ez lenne az első olyan technológiai megoldás, ami a harctérről kerül át a hétköznapokba. Korábban olyan technológiák polgári változatait köszönhettük a hadiiparnak, mint az internet, a GPS, a radar, a sugárhajtómű, számtalan egészségügyi eszköz és még sorolhatnánk.

Hidrogénmotor: a kezdőrúgás Dél-Koreáé

A Koreai Köztársaság Hadserege (RoKA) idén jelentette be, hogy belső égésű motorral rendelkező járműveit hidrogénmotor meghajtású eszközökre cseréli. Ebben az átalakítási projektben az ország legnagyobb mobilitástechnológiai cégei közül részt vesz a Kia, a Doosan és a Hyundai is. Utóbbi éppen a napokban, a H2 MEET 2024 rendezvényen mutatta be forrás-újrahasznosító megoldását hidrogén-üzemanyag előállítására, szerves hulladékból és műanyagból.  A Hyundai tervei között szerepel egy „H-Moving Station” nevű hidrogéntöltő jármű fejlesztése is, ami katonai célokat szolgálna, és akár 50 kilogramm hidrogénnel is feltölthető lenne a hadszíntéren – írja a RoKÁ-ra hivatkozva az Interesting Engineering.

A Hyundai leányvállalata, a Hyundai Rotem harckocsikhoz és páncélozott járművekhez fejleszt hidrogénmotorokat, a Kia 100 kW/h-s hidrogénhajtású katonai járművön dolgozik, míg a Doosan Mobility hidrogénüzemű drónokat fejleszt. Mindeközben a Paprity és Hogreen Air cégek hadihajókhoz és tengeralattjárókhoz fejlesztenek hidrogénmotorokat.

A hadseregek a lenagyobb légszennyezők közé tartoznak

Az energiatermelés hatékonysága kulcsfontosságú tényező a RoKA jövőjében. A hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal történő áramtermelés hatékonysága 28-32 százalék, míg a hidrogénalapú áramtermelés elérheti a 47 százalékot vagy az annál magasabb értékeket is. Emellett a hidrogén üzemanyagcellák kisebbek és könnyebbek, mint a hagyományos elektromos akkumulátorok, ami megkönnyíti az áramtermelést ott, ahol éppen szükség van rá. A hidrogén felhasználása a RoKA számára további előnyöket is nyújt: a hidrogénmotorral működő járművek zajtalanok és füstmentesek, így az ellenség számára nehezebben észlelhetőek.

A hidrogénalapú energiatermelés nemcsak zaj- és füstmentes, de hőtermelést sem okoz, ami jelentős előny a hadsereg számára a környezeti terhelés csökkentésében. A Common Wealth angliai think tank és a CCP által közzétett friss jelentés szerint a hadseregek a legnagyobb üzemanyag-fogyasztók közé tartoznak: a globális emisszió 5,5 százaléka tőlük ered, miközben a légszennyezés kapcsán hagyományosan felemlegetett polgári légi közlekedés „csupán” kétszázalékos kibocsátást produkál.

Bár az adatok szűkösek, a becslések szerint 2017-ben a világ hadseregei naponta 269.230 hordó olajat vásároltak, ami évente körülbelül 100 millió hordót jelentett. Az üzemanyag-fogyasztás drámai növekedést mutatott az évtizedek során: míg a második világháborúban egy átlagos amerikai katona 3,8 liter üzemanyagot használt el naponta, addig az iraki invázió idején, 2003-ban már 83,3 litert.

A modern hadseregek energiaigénye azonban nemcsak háborús időszakokra korlátozódik. Az Egyesült Államok katonai kibocsátásainak mindössze egyharmada volt köthető közvetlen harci műveletekhez 2001 és 2018 között – például Irakban és Afganisztánban –, míg a fennmaradó részt a békeidőben működő katonai eszközök és infrastruktúrák tették ki.

A főoldali kép AI-val generált illusztráció. Forrás: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 11. 07., 09:07
Növekszik a januárban hatályba lépett új ESG szabályozás után érdeklődők száma a kötelezetti körön túl, a kis- és középvállalkozások között is, de az ismeretek elmélyítése és megfelelő gyakorlati alkalmazása még időt igényel – derül ki a Billingo által, saját felhasználói körében végzett friss kutatásából, amelynek középpontjában az ESG-szempontok ismertsége, alkalmazása áll.
2024-11-08 22:08:00
Az idősebb generációk, ahogy haladunk felfelé a korban, egyre nagyobb ellenállást mutatnak a teljesen átlátható bérek gyakorlatával szemben – derül ki a PWC felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS