Zöldül a háború: a világ hadseregei hidrogénmotor segítségével csökkentenék az emissziót

Zöldül a háború: a világ hadseregei hidrogénmotor segítségével csökkentenék az emissziót
Gábor János  |  2024. 09. 27., 16:27

Ha a harckocsik és hadihajók hidrogénmotor meghajtást kapnak, azzal kis túlzással megmentik a bolygót. A hadseregek a világ legnagyobb üzemanyag-fogyasztói közé tartoznak: a globális kibocsátás 5,5 százalékáért felelősek.

A fosszilis energiahordozókról fenntartható forrásokra történő átállás egyre erősödő trendjei között mind nagyobb hangsúlyt kap – szerencsére – a hidrogénhajtás. Kormányok, nagyvállalatok és energiaszakértők világszerte dolgoznak rajta, hogy a hidrogénenergia felhasználásával hozzájáruljanak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez. Most már a hadiipar is beszállni látszik a folyamatba, azáltal, hogy a tankok, hadihajók és tengeralattjárók számára hidrogén üzemanyagcellákat fejlesztenek. Ez bizarr módon jó hír, hiszen bár háborús célok vezérlik, messze nem ez lenne az első olyan technológiai megoldás, ami a harctérről kerül át a hétköznapokba. Korábban olyan technológiák polgári változatait köszönhettük a hadiiparnak, mint az internet, a GPS, a radar, a sugárhajtómű, számtalan egészségügyi eszköz és még sorolhatnánk.

Hidrogénmotor: a kezdőrúgás Dél-Koreáé

A Koreai Köztársaság Hadserege (RoKA) idén jelentette be, hogy belső égésű motorral rendelkező járműveit hidrogénmotor meghajtású eszközökre cseréli. Ebben az átalakítási projektben az ország legnagyobb mobilitástechnológiai cégei közül részt vesz a Kia, a Doosan és a Hyundai is. Utóbbi éppen a napokban, a H2 MEET 2024 rendezvényen mutatta be forrás-újrahasznosító megoldását hidrogén-üzemanyag előállítására, szerves hulladékból és műanyagból.  A Hyundai tervei között szerepel egy „H-Moving Station” nevű hidrogéntöltő jármű fejlesztése is, ami katonai célokat szolgálna, és akár 50 kilogramm hidrogénnel is feltölthető lenne a hadszíntéren – írja a RoKÁ-ra hivatkozva az Interesting Engineering.

A Hyundai leányvállalata, a Hyundai Rotem harckocsikhoz és páncélozott járművekhez fejleszt hidrogénmotorokat, a Kia 100 kW/h-s hidrogénhajtású katonai járművön dolgozik, míg a Doosan Mobility hidrogénüzemű drónokat fejleszt. Mindeközben a Paprity és Hogreen Air cégek hadihajókhoz és tengeralattjárókhoz fejlesztenek hidrogénmotorokat.

A hadseregek a lenagyobb légszennyezők közé tartoznak

Az energiatermelés hatékonysága kulcsfontosságú tényező a RoKA jövőjében. A hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal történő áramtermelés hatékonysága 28-32 százalék, míg a hidrogénalapú áramtermelés elérheti a 47 százalékot vagy az annál magasabb értékeket is. Emellett a hidrogén üzemanyagcellák kisebbek és könnyebbek, mint a hagyományos elektromos akkumulátorok, ami megkönnyíti az áramtermelést ott, ahol éppen szükség van rá. A hidrogén felhasználása a RoKA számára további előnyöket is nyújt: a hidrogénmotorral működő járművek zajtalanok és füstmentesek, így az ellenség számára nehezebben észlelhetőek.

A hidrogénalapú energiatermelés nemcsak zaj- és füstmentes, de hőtermelést sem okoz, ami jelentős előny a hadsereg számára a környezeti terhelés csökkentésében. A Common Wealth angliai think tank és a CCP által közzétett friss jelentés szerint a hadseregek a legnagyobb üzemanyag-fogyasztók közé tartoznak: a globális emisszió 5,5 százaléka tőlük ered, miközben a légszennyezés kapcsán hagyományosan felemlegetett polgári légi közlekedés „csupán” kétszázalékos kibocsátást produkál.

Bár az adatok szűkösek, a becslések szerint 2017-ben a világ hadseregei naponta 269.230 hordó olajat vásároltak, ami évente körülbelül 100 millió hordót jelentett. Az üzemanyag-fogyasztás drámai növekedést mutatott az évtizedek során: míg a második világháborúban egy átlagos amerikai katona 3,8 liter üzemanyagot használt el naponta, addig az iraki invázió idején, 2003-ban már 83,3 litert.

A modern hadseregek energiaigénye azonban nemcsak háborús időszakokra korlátozódik. Az Egyesült Államok katonai kibocsátásainak mindössze egyharmada volt köthető közvetlen harci műveletekhez 2001 és 2018 között – például Irakban és Afganisztánban –, míg a fennmaradó részt a békeidőben működő katonai eszközök és infrastruktúrák tették ki.

A főoldali kép AI-val generált illusztráció. Forrás: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-14 13:20:00
A tulajdonjog olyan alapvető jelentőségű jogintézmény, amely nélkül manapság nem csak a gazdasági élet, hanem a magánszemélyek mindennapi élete is nehezen lenne elképzelhető. Ezért érdemes tisztában lenni az alapvető szabályaival. Mit tartalmaz és mi lehet a tulajdonjog tárgya? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS