Zöldül a háború: a világ hadseregei hidrogénmotor segítségével csökkentenék az emissziót

Zöldül a háború: a világ hadseregei hidrogénmotor segítségével csökkentenék az emissziót
Gábor János  |  2024. 09. 27., 16:27

Ha a harckocsik és hadihajók hidrogénmotor meghajtást kapnak, azzal kis túlzással megmentik a bolygót. A hadseregek a világ legnagyobb üzemanyag-fogyasztói közé tartoznak: a globális kibocsátás 5,5 százalékáért felelősek.

A fosszilis energiahordozókról fenntartható forrásokra történő átállás egyre erősödő trendjei között mind nagyobb hangsúlyt kap – szerencsére – a hidrogénhajtás. Kormányok, nagyvállalatok és energiaszakértők világszerte dolgoznak rajta, hogy a hidrogénenergia felhasználásával hozzájáruljanak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez. Most már a hadiipar is beszállni látszik a folyamatba, azáltal, hogy a tankok, hadihajók és tengeralattjárók számára hidrogén üzemanyagcellákat fejlesztenek. Ez bizarr módon jó hír, hiszen bár háborús célok vezérlik, messze nem ez lenne az első olyan technológiai megoldás, ami a harctérről kerül át a hétköznapokba. Korábban olyan technológiák polgári változatait köszönhettük a hadiiparnak, mint az internet, a GPS, a radar, a sugárhajtómű, számtalan egészségügyi eszköz és még sorolhatnánk.

Hidrogénmotor: a kezdőrúgás Dél-Koreáé

A Koreai Köztársaság Hadserege (RoKA) idén jelentette be, hogy belső égésű motorral rendelkező járműveit hidrogénmotor meghajtású eszközökre cseréli. Ebben az átalakítási projektben az ország legnagyobb mobilitástechnológiai cégei közül részt vesz a Kia, a Doosan és a Hyundai is. Utóbbi éppen a napokban, a H2 MEET 2024 rendezvényen mutatta be forrás-újrahasznosító megoldását hidrogén-üzemanyag előállítására, szerves hulladékból és műanyagból.  A Hyundai tervei között szerepel egy „H-Moving Station” nevű hidrogéntöltő jármű fejlesztése is, ami katonai célokat szolgálna, és akár 50 kilogramm hidrogénnel is feltölthető lenne a hadszíntéren – írja a RoKÁ-ra hivatkozva az Interesting Engineering.

A Hyundai leányvállalata, a Hyundai Rotem harckocsikhoz és páncélozott járművekhez fejleszt hidrogénmotorokat, a Kia 100 kW/h-s hidrogénhajtású katonai járművön dolgozik, míg a Doosan Mobility hidrogénüzemű drónokat fejleszt. Mindeközben a Paprity és Hogreen Air cégek hadihajókhoz és tengeralattjárókhoz fejlesztenek hidrogénmotorokat.

A hadseregek a lenagyobb légszennyezők közé tartoznak

Az energiatermelés hatékonysága kulcsfontosságú tényező a RoKA jövőjében. A hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal történő áramtermelés hatékonysága 28-32 százalék, míg a hidrogénalapú áramtermelés elérheti a 47 százalékot vagy az annál magasabb értékeket is. Emellett a hidrogén üzemanyagcellák kisebbek és könnyebbek, mint a hagyományos elektromos akkumulátorok, ami megkönnyíti az áramtermelést ott, ahol éppen szükség van rá. A hidrogén felhasználása a RoKA számára további előnyöket is nyújt: a hidrogénmotorral működő járművek zajtalanok és füstmentesek, így az ellenség számára nehezebben észlelhetőek.

A hidrogénalapú energiatermelés nemcsak zaj- és füstmentes, de hőtermelést sem okoz, ami jelentős előny a hadsereg számára a környezeti terhelés csökkentésében. A Common Wealth angliai think tank és a CCP által közzétett friss jelentés szerint a hadseregek a legnagyobb üzemanyag-fogyasztók közé tartoznak: a globális emisszió 5,5 százaléka tőlük ered, miközben a légszennyezés kapcsán hagyományosan felemlegetett polgári légi közlekedés „csupán” kétszázalékos kibocsátást produkál.

Bár az adatok szűkösek, a becslések szerint 2017-ben a világ hadseregei naponta 269.230 hordó olajat vásároltak, ami évente körülbelül 100 millió hordót jelentett. Az üzemanyag-fogyasztás drámai növekedést mutatott az évtizedek során: míg a második világháborúban egy átlagos amerikai katona 3,8 liter üzemanyagot használt el naponta, addig az iraki invázió idején, 2003-ban már 83,3 litert.

A modern hadseregek energiaigénye azonban nemcsak háborús időszakokra korlátozódik. Az Egyesült Államok katonai kibocsátásainak mindössze egyharmada volt köthető közvetlen harci műveletekhez 2001 és 2018 között – például Irakban és Afganisztánban –, míg a fennmaradó részt a békeidőben működő katonai eszközök és infrastruktúrák tették ki.

A főoldali kép AI-val generált illusztráció. Forrás: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS