Ha a harckocsik és hadihajók hidrogénmotor meghajtást kapnak, azzal kis túlzással megmentik a bolygót. A hadseregek a világ legnagyobb üzemanyag-fogyasztói közé tartoznak: a globális kibocsátás 5,5 százalékáért felelősek.
A fosszilis energiahordozókról fenntartható forrásokra történő átállás egyre erősödő trendjei között mind nagyobb hangsúlyt kap – szerencsére – a hidrogénhajtás. Kormányok, nagyvállalatok és energiaszakértők világszerte dolgoznak rajta, hogy a hidrogénenergia felhasználásával hozzájáruljanak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez. Most már a hadiipar is beszállni látszik a folyamatba, azáltal, hogy a tankok, hadihajók és tengeralattjárók számára hidrogén üzemanyagcellákat fejlesztenek. Ez bizarr módon jó hír, hiszen bár háborús célok vezérlik, messze nem ez lenne az első olyan technológiai megoldás, ami a harctérről kerül át a hétköznapokba. Korábban olyan technológiák polgári változatait köszönhettük a hadiiparnak, mint az internet, a GPS, a radar, a sugárhajtómű, számtalan egészségügyi eszköz és még sorolhatnánk.
A Koreai Köztársaság Hadserege (RoKA) idén jelentette be, hogy belső égésű motorral rendelkező járműveit hidrogénmotor meghajtású eszközökre cseréli. Ebben az átalakítási projektben az ország legnagyobb mobilitástechnológiai cégei közül részt vesz a Kia, a Doosan és a Hyundai is. Utóbbi éppen a napokban, a H2 MEET 2024 rendezvényen mutatta be forrás-újrahasznosító megoldását hidrogén-üzemanyag előállítására, szerves hulladékból és műanyagból. A Hyundai tervei között szerepel egy „H-Moving Station” nevű hidrogéntöltő jármű fejlesztése is, ami katonai célokat szolgálna, és akár 50 kilogramm hidrogénnel is feltölthető lenne a hadszíntéren – írja a RoKÁ-ra hivatkozva az Interesting Engineering.
A Hyundai leányvállalata, a Hyundai Rotem harckocsikhoz és páncélozott járművekhez fejleszt hidrogénmotorokat, a Kia 100 kW/h-s hidrogénhajtású katonai járművön dolgozik, míg a Doosan Mobility hidrogénüzemű drónokat fejleszt. Mindeközben a Paprity és Hogreen Air cégek hadihajókhoz és tengeralattjárókhoz fejlesztenek hidrogénmotorokat.
Az energiatermelés hatékonysága kulcsfontosságú tényező a RoKA jövőjében. A hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal történő áramtermelés hatékonysága 28-32 százalék, míg a hidrogénalapú áramtermelés elérheti a 47 százalékot vagy az annál magasabb értékeket is. Emellett a hidrogén üzemanyagcellák kisebbek és könnyebbek, mint a hagyományos elektromos akkumulátorok, ami megkönnyíti az áramtermelést ott, ahol éppen szükség van rá. A hidrogén felhasználása a RoKA számára további előnyöket is nyújt: a hidrogénmotorral működő járművek zajtalanok és füstmentesek, így az ellenség számára nehezebben észlelhetőek.
A hidrogénalapú energiatermelés nemcsak zaj- és füstmentes, de hőtermelést sem okoz, ami jelentős előny a hadsereg számára a környezeti terhelés csökkentésében. A Common Wealth angliai think tank és a CCP által közzétett friss jelentés szerint a hadseregek a legnagyobb üzemanyag-fogyasztók közé tartoznak: a globális emisszió 5,5 százaléka tőlük ered, miközben a légszennyezés kapcsán hagyományosan felemlegetett polgári légi közlekedés „csupán” kétszázalékos kibocsátást produkál.
Bár az adatok szűkösek, a becslések szerint 2017-ben a világ hadseregei naponta 269.230 hordó olajat vásároltak, ami évente körülbelül 100 millió hordót jelentett. Az üzemanyag-fogyasztás drámai növekedést mutatott az évtizedek során: míg a második világháborúban egy átlagos amerikai katona 3,8 liter üzemanyagot használt el naponta, addig az iraki invázió idején, 2003-ban már 83,3 litert.
A modern hadseregek energiaigénye azonban nemcsak háborús időszakokra korlátozódik. Az Egyesült Államok katonai kibocsátásainak mindössze egyharmada volt köthető közvetlen harci műveletekhez 2001 és 2018 között – például Irakban és Afganisztánban –, míg a fennmaradó részt a békeidőben működő katonai eszközök és infrastruktúrák tették ki.
A főoldali kép AI-val generált illusztráció. Forrás: Freepik
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
