Felkapcsolták az első tengeri hidrogéntermelő erőművet

Felkapcsolták az első tengeri hidrogéntermelő erőművet
2023. 07. 04., 12:41

A világ első tengeri hidrogéntermelő létesítményét az Atlanti-óceánon, a franciaországi Le Croisic partjainál helyezték üzembe. A platformot 2023 májusáig a szárazföldön tesztelték, mielőtt hajókkal a helyszínre vontatták és mindössze 48 óra alatt újra beindították.

Mivel a világ igyekszik eltávolodni a fosszilis tüzelő- és üzemanyagoktól, a hidrogén a jövő egyik nagy reménysége arra, hogy kiszolgálja a járműveinket, ingatlanjainkat és ipari infrastruktúráinkat. Teljesen fenntartható alternatíva lehet, azonban még ki kell találni, hogy hogyan állítható elő nagy mennyiségű zöld hidrogén, amivel hozzá lehet járulni az energiaigények kielégítéséhez. A 2017-ben alapított Lhyfe célja az, hogy megújuló energiaforrásoknak – és mindenekelőtt a zöld hidrogénnek – köszönhetően egymilliárd tonnával csökkentse a globális károsanyag-kibocsátást.

A cégcsoport 2021-ben világelsőként avatott fel egy olyan hidrogéngyártó üzemet, amit közvetlenül szélerőmű táplál. Most, két évvel később megismételte a bravúrt, de már egy tengeri létesítményben, kb. 20 kilométerre Franciaország partjaitól.

A Sealhyfe nevű tengeri zöld hidrogén-előállító üzem egyelőre kísérleti: a Lhyfe a Capital Energyvel közösen építette meg, csupán 16 hónap leforgása alatt. Ez egy megawattos (1 MW) elektrolizáló, amit 2022 szeptembere és 2023 májusa között Saint-Nazaire kikötőjében alaposan leteszteltek, hogy kiderüljön: alkalmas-e a tengeri működésre. A vállalat összehasonlító próbaüzemet végzett; ennek során rögzítették a platform pontos viselkedését és teljesítményét, miközben tökéletesítették, hogy a legszélsőségesebb környezetekben is ellenálló maradjon, lehetőleg minimális karbantartási igény mellett.

A Lhyfe kifejlesztett továbbá egy szoftvert és egy algoritmust is, amivel a platform autonóm módon működik, de közben – szükség esetén – távolról ugyancsak irányítható. A vállalat elégedett volt az elért eredményekkel, ezért úgy döntött, hogy a platformot kivontatja az Atlanti-óceánra, arra az embert és gépet próbáló helyszínre, ahová eredetileg is szánták.

A Sealhyfe Franciaország megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiáinak ún. SEM-REV teszthelyszínére került, ahol csatlakoztatták a tenger alatti csomópont speciálisan hidrogénalkalmazásokhoz tervezett köldökkábeléhez. Ezt követően mindössze 48 óra alatt újraindították és üzembe helyezték, sőt, az első néhány kilogramm hidrogént is előállították vele. A vállalat most itt, a platform végső otthonában ismétli meg a korábban Saint-Nazaire-ben végzett teszteket, hogy összehasonlítsa a teljesítményeket, majd felkészítse a Sealhyfe-ot a tengeri használatra, amiből egy nagyobb, már kereskedelmi célú elektrolizáló építéséhez gyűjtenek tapasztalatot. 

„Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy a világon elsőként állíthatunk elő hidrogént a tengeren – osztotta meg a projektről szóló sajtóközleményben Matthieu Guesné, a Lhyfe alapító-vezérigazgatója. – A vállalat indulása óta ez volt az álmunk, és továbbra is nagyon gyorsan haladunk a tengeri alkalmazás felé, ami számunkra óriási fejlődési lehetőséget jelent a hidrogén tömeges előállítása, így az ipar és a közlekedés szén-dioxid-mentesítésének szempontjából.”

A Lhyfe ezzel egyidőben bejelentette a beszédes nevű HOPE projektet, aminek keretében kilenc partnert összefogó konzorciumban koordinálja a kereskedelmi hasznosításra irányuló célt. Ez már egy 10 MW-os, akár napi négy tonna zöld hidrogén előállítására alkalmas elektrolizáló lenne, és vízalatti csővezetéken juttatná a szárazföldre a termelt üzemanyagot.

Gábor János

Főoldali kép: Lhyfe

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS