Felkapcsolták az első tengeri hidrogéntermelő erőművet

Felkapcsolták az első tengeri hidrogéntermelő erőművet
2023. 07. 04., 12:41

A világ első tengeri hidrogéntermelő létesítményét az Atlanti-óceánon, a franciaországi Le Croisic partjainál helyezték üzembe. A platformot 2023 májusáig a szárazföldön tesztelték, mielőtt hajókkal a helyszínre vontatták és mindössze 48 óra alatt újra beindították.

Mivel a világ igyekszik eltávolodni a fosszilis tüzelő- és üzemanyagoktól, a hidrogén a jövő egyik nagy reménysége arra, hogy kiszolgálja a járműveinket, ingatlanjainkat és ipari infrastruktúráinkat. Teljesen fenntartható alternatíva lehet, azonban még ki kell találni, hogy hogyan állítható elő nagy mennyiségű zöld hidrogén, amivel hozzá lehet járulni az energiaigények kielégítéséhez. A 2017-ben alapított Lhyfe célja az, hogy megújuló energiaforrásoknak – és mindenekelőtt a zöld hidrogénnek – köszönhetően egymilliárd tonnával csökkentse a globális károsanyag-kibocsátást.

A cégcsoport 2021-ben világelsőként avatott fel egy olyan hidrogéngyártó üzemet, amit közvetlenül szélerőmű táplál. Most, két évvel később megismételte a bravúrt, de már egy tengeri létesítményben, kb. 20 kilométerre Franciaország partjaitól.

A Sealhyfe nevű tengeri zöld hidrogén-előállító üzem egyelőre kísérleti: a Lhyfe a Capital Energyvel közösen építette meg, csupán 16 hónap leforgása alatt. Ez egy megawattos (1 MW) elektrolizáló, amit 2022 szeptembere és 2023 májusa között Saint-Nazaire kikötőjében alaposan leteszteltek, hogy kiderüljön: alkalmas-e a tengeri működésre. A vállalat összehasonlító próbaüzemet végzett; ennek során rögzítették a platform pontos viselkedését és teljesítményét, miközben tökéletesítették, hogy a legszélsőségesebb környezetekben is ellenálló maradjon, lehetőleg minimális karbantartási igény mellett.

A Lhyfe kifejlesztett továbbá egy szoftvert és egy algoritmust is, amivel a platform autonóm módon működik, de közben – szükség esetén – távolról ugyancsak irányítható. A vállalat elégedett volt az elért eredményekkel, ezért úgy döntött, hogy a platformot kivontatja az Atlanti-óceánra, arra az embert és gépet próbáló helyszínre, ahová eredetileg is szánták.

A Sealhyfe Franciaország megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiáinak ún. SEM-REV teszthelyszínére került, ahol csatlakoztatták a tenger alatti csomópont speciálisan hidrogénalkalmazásokhoz tervezett köldökkábeléhez. Ezt követően mindössze 48 óra alatt újraindították és üzembe helyezték, sőt, az első néhány kilogramm hidrogént is előállították vele. A vállalat most itt, a platform végső otthonában ismétli meg a korábban Saint-Nazaire-ben végzett teszteket, hogy összehasonlítsa a teljesítményeket, majd felkészítse a Sealhyfe-ot a tengeri használatra, amiből egy nagyobb, már kereskedelmi célú elektrolizáló építéséhez gyűjtenek tapasztalatot. 

„Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy a világon elsőként állíthatunk elő hidrogént a tengeren – osztotta meg a projektről szóló sajtóközleményben Matthieu Guesné, a Lhyfe alapító-vezérigazgatója. – A vállalat indulása óta ez volt az álmunk, és továbbra is nagyon gyorsan haladunk a tengeri alkalmazás felé, ami számunkra óriási fejlődési lehetőséget jelent a hidrogén tömeges előállítása, így az ipar és a közlekedés szén-dioxid-mentesítésének szempontjából.”

A Lhyfe ezzel egyidőben bejelentette a beszédes nevű HOPE projektet, aminek keretében kilenc partnert összefogó konzorciumban koordinálja a kereskedelmi hasznosításra irányuló célt. Ez már egy 10 MW-os, akár napi négy tonna zöld hidrogén előállítására alkalmas elektrolizáló lenne, és vízalatti csővezetéken juttatná a szárazföldre a termelt üzemanyagot.

Gábor János

Főoldali kép: Lhyfe

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS