Az ipari beruházók összesen több mint 10 gigawatt teljesítményű naperőmű, szélerőmű és tároló létesítésére jelezték szándékukat – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium. A fejlesztések tervezhetősége érdekében az eddigi eljárásrendben csak azokat az igényeket fogadják be, amelyek legkésőbb 2030-ban rendszerbe kapcsolhatók, így hozzájárulhatnak a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben vállalt zöldenergia célszámok eléréséhez.
Magyarországon az elmúlt években óriásit nőttek a napenergia kapacitások, az előzőleg 2030-ra megcélzott 6 gigawatt összes beépített teljesítmény már most rendelkezésre áll. A Nemzeti Energia- és Klímatervben rögzített új célszám a korábbi vállalás duplája, 12 gigawatt – olvasható az Energiaügyi Minisztérium közleményében.
A kormány januártól nagymértékben enyhítette a szélerőművek telepítésére vonatkozó előírásokat. Az új feltételek mellett a jelenlegi, 330 megawattos kapacitás megháromszorozódhat 2030-ig. A zöldenergia megtermelésén túl a hatékony hasznosítás érdekében annak eltárolásáról is gondoskodni kell. A jelenleg mindössze 20 megawattos energiatárolói kapacitás 2026-ra a hússzorosára, 2030-ra pedig az ötvenszeresére bővülhet Magyarországon.
A már csatlakozási engedéllyel rendelkező napenergiás beruházások újabb 5 gigawattal növelhetik a hazai összteljesítményt 2028 végéig. A második közzétételi eljárásban ezen felül további 5 gigawattnyi kapacitás létesítésére érkezett be igény. Szélerőművekből és tárolókból pedig nagyságrendileg 2,5-2,5 gigawatt telepítésére jelezték szándékukat az ipari beruházók. Az eddig alkalmazott eljárásrendben ilyen mennyiségű fejlesztési terv csak részlegesen kezelhető. A villamos energia hálózat bővítését, a rendszeregyensúly fenntartását biztosító rugalmas kapacitások megteremtését több százmilliárd forint értékű beruházások szolgálják. Az aránytalan, indokolatlan túlfejlesztést azonban el kell kerülni, az ipari megújulók mellett elegendő teret kell biztosítani a lakossági napelemes rendszerek befogadásához is.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet lehetővé teszi, hogy az év még nagyobb részében, a napsütéses órákon túl is növekedjen a megtermelt zöldenergia mennyisége. Ennek érdekében a még nyitott közzétételi eljárásban a legkésőbb 2030-ban rendszerbe illeszthető új szélerőművi kapacitások és a korábbi eljárásokból fennmaradt igénylések kaphatnak csatlakozási engedélyt a következő 60 napban. Ezek az igénybejelentők a benyújtott igényüket az erőmű beépített teljesítményének csökkentésével módosíthatják, vagy akár vissza is vonhatják annak érdekében, hogy kevesebb projekttel bár, de nagyobb eséllyel kaphassanak 2030-as csatlakozási lehetőséget. A 2030 utánra ütemezhető igényeket egységesen, külön elbírálás nélkül elutasítják a hálózati engedélyesek. A befizetett biztosítékokat visszafizetik, bankgarancia esetén azt felszabadítják. A későbbiekben a hálózati szabad kapacitások meghatározása és kiosztása új szabályok alapján történik majd, amelyeket 2024 végéig kell kidolgozni.
Az Energiaügyi Minisztérium a jövőben is támogatja és ösztönzi a zöldenergia kapacitások létesítését. A szükséges hálózatfejlesztések ésszerűsítése érdekében az új termelőket, tárolókat elsősorban az eddig kiépült vagy már jóváhagyott csatlakozási pontokhoz érdemes telepíteni, ahol akár még 2030 előtt, és alacsonyabb csatlakozási költséggel valósíthatják meg beruházásaikat, mintha új csatlakozási pontot építenének ki. A friss rendelkezések alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján negyedévente frissülő, térképes adatszolgáltatást közöl majd az így elérhető csatlakozási pontokról. A részletes tájékoztatás elősegíti, hogy az ipari beruházók a meglévő kapacitásokhoz és a hálózat teherbíró-képességéhez igazodva, kölcsönösen előnyös együttműködésekben folytathassák fejlesztéseiket – hangsúlyozza a tárca közleménye.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.