Nemzetközi turizmus: Budapest gyorsan visszatérhet a válság előtti szintekhez

2020. 07. 02., 09:15

A CBRE Magyarország szállodaipari elemzése szerint Budapest két-három év múlva annyi külföldi turistát fogadhat, mint 2019-ben, míg a normalizálódás a nagyobb és érettebb nyugat-európai piacokon akár 4–5 évig is eltarthat.

Hozzávetőleg ugyanúgy tarolta le áprilisban a koronavírus a nemzetközi turizmust egész Európában, azonban a kilábalás üteme nagyon eltérő lehet. A korábbi években itthon a hazai és a külföldi vendégek aránya hozzávetőlegesen 50–50 százalék volt, 2020-ban pusztán a hazai vendégekre alapozhat a piac, ami kevésbé a fővárosnak, mint inkább a vidéki turizmusnak kedvezhet. 2021-től újra növekszik a külföldi látogatószám: az előrejelzés szerint Budapest két-három év múlva annyi külföldi turistát fogadhat, mint 2019-ben, míg a normalizálódás a nagyobb és érettebb nyugat-európai piacokon akár 4–5 évig is eltarthat – derült ki a CBRE Magyarország szállodaipari elemzéséből.

Magyarország és Budapest szárnyalhatott volna

A 2020-as év turisztikai szempontból erősen indult, hiszen 2019 ugyanezen időszakához képest hazánkban az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR) januárban 28 százalékkal, februárban 23 százalékkal volt magasabb. A szobák napi átlagára is 1,6 százalékkal növekedett Budapesten az év első 4 hónapjában tavalyhoz képest: 75,80 euróról 77,04 euróra. Magyarország év elején tapasztalt növekedése a CEE országokhoz képest is a legmagasabb volt és a márciusi bezárás is enyhébben érintette, hiszen ekkor még csak 67 százalékra esett vissza a forgalom RevPAR, azonban az áprilisi korlátozások közel ugyanolyan mértékben sújtottak mindenkit a régióban. A kijárási tilalom hónapja az egy kiadható szobára jutó árbevételben (RevPAR) 95 százalékos visszaesést mutatott Budapesten. A régióban Prágát és Szentpétervárt érintette a legsúlyosabban, ott 2019-hez képest 97 százalékos volt a visszaesés.

Idén belföldön nyaralunk

Magyarországon a külföldi vendégforgalom évek óta folyamatosan bővült, a külföldiek generálták a vendégforgalom mintegy felét a kereskedelmi szálláshelyeken, az utazásokhoz kapcsolódó kiadásaik összege pedig 2019-ben elérte a 2,3 ezer milliárd forintot. Ez a bevétel idén jelentősen visszazuhan majd.

Gyors lehet a felépülés

„Mivel Magyarország 2019-ben kimagaslóan jól teljesített, Budapest előkelő helyen szerepel az utazási célpontok sorában nemzetközi szinten, így a felépülés akár gyorsabb lehet majd, mint a többi közép-európai fővárosban. Arra számítunk, hogy Budapest Athén mögött másodikként a legdinamikusabban növekvő külföldi turisztikai keresletbővülést regisztrálhatja Európában. Míg a klasszikus nyugat-európai desztinációknak akár öt évbe is telhet visszanyerni a világjárvány előtti turistaforgalmat, ez Budapesten két-három éven belül megtörténhet, 2024-ben pedig akár 1520 százalékkal több turista érkezhet, mint tavaly. Az előttünk álló időszakban az alacsonyabb kereslet mellett sem számítunk az árak érdemi csökkenésére, hiszen a piaci szereplők nagyon sokat tanultak az előző válságból, amikor Budapest lett hosszú évekre Európa legolcsóbb úti célja, ami az egész iparágnak rosszat tett” – tette hozzá Laurent Lassier, a CBRE Magyarország Hotel üzletágának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS