Júliusi adatok a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központból

2020. 08. 17., 16:45

Bár márciusban úgy tűnt, hogy a világjárvány elmossa az idei szezont, a belföldi promóciók meghozták eredményüket, a magyarok itthon maradtak és hazai szálláshelyeket kerestek fel – olvasható a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményében.

Mivel a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) számára minden hazai szálláshely kötelezően naponta adatot szolgáltat, így már most részletes kép áll rendelkezésre az idei első hét hónap forgalmáról is.

2020. július

A legfrissebb összesített adatok szerint 2020 júliusában a magyarországi szálláshelyekre közel 1,4 millió vendég érkezett, akik 4,3 millió vendégéjszakát töltöttek el. Ebből 1,2 millió belföldi vendég 3,6 millió vendégéjszakát tartózkodott a hazai szálláshelyeken. Ezzel a belföldi vendégek száma júliusban meghaladta a tavaly júliusi belföldi vendégszámot (1,1 millió), az előző havinak pedig (460 ezer) két és félszeres lett.

Balaton

Júliusban tovább erősödött a belföldi vendégek legkedveltebb nyaralóhelyének vendégforgalma. A Balaton kiemelt térség szálláshelyeire összesen 504 ezer vendég érkezett, akik 1,7 millió vendégéjszakát töltöttek el. Ezek 51 százaléka magán- és egyéb szálláshelyeken, míg 28 százaléka szállodákban realizálódott. A térségben az elmúlt hónapban a belföldi vendégek domináltak, az összes vendégéjszaka szám 86 százalékát ők adták. A belföldi vendégek legkedveltebb települései az eltöltött vendégéjszakaszám szerinti sorrendben Siófok, Balatonfüred, Hévíz, Balatonlelle és Zalakaros voltak. A TOP 5 küldőország – szintén a vendégéjszakák száma alapján – Németország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Ausztria volt.

Vidék

A vidéki szálláshelyekre összesen mintegy 1,4 millió vendég érkezett 2020 júliusában, akik 4,1 millió vendégéjszakát töltöttek el. Vidéken is erőteljes volt a belföldi forgalom, a vendégek 88 százaléka hazai volt. Az összes vendégéjszaka szám 44 százalékát magán- és egyéb szálláshelyek, további 33 százalékát szállodák, 10 százalékát kempingek, 7 százalékát pedig panziók adták. A Balaton régió mellett, ahol az összes belföldi vendégéjszakaszám 42 százaléka realizálódott, népszerűek voltak a Mátra-Bükk, valamint a Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy-Tisza-tó kiemelt térségek is. A TOP 5 küldőország, vendégéjszakaszám szerinti sorrendben Németország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Ausztria volt. A külföldiek körében a vidéki térségek közül a Balaton mellett Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy-Tisza-tó és a Szigetköz-Győr-Pannonhalma térségek voltak a leglátogatottabbak.

Budapest

Júliusban 78 ezer vendég érkezett a fővárosba, és 236 ezer vendégéjszaka adata került be az NTAK-ba, ezeknek 50 százaléka szállodákban realizálódott. További 36 százaléka budapesti magán- és egyéb szálláshelyeken, 11 százaléka pedig közösségi szálláshelyen került eltöltésre. A külföldi vendégek számának mérsékelt növekedése tovább folytatódott júliusban is. Az év hetedik hónapjában 47 ezer külföldi szállt meg Budapesten, ezzel márciust követően ismét magasabb volt a külföldi vendégek száma, mint a belföldieké, amely 31 ezer volt júliusban. A TOP 5 küldőország, vendégéjszakaszám alapján Németország, Lengyelország, Franciaország, Egyesült Királyság és Csehország volt.

Szálláshelyek bevételei, SZÉP-kártya költések

Az összes szálláshely szállásdíj bevételének 53 százaléka szállodákban, további 32 százaléka pedig a magán- és egyéb szálláshelyeknél keletkezett júliusban. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében a kormány a belföldi turizmus motorjának számító SZÉP-kártyát tavasszal még kedvezményesebbé tette a béren kívüli juttatási formák között. Nemcsak a kártya összes adóterhe csökkent mintegy a felére (15 százalékra), de a feltölthető összeg is a duplájára emelkedett. A magyarok közel 8 milliárd forintot költöttek a szálláshely alszámláról, így a szálláshelyek összes bevételének ebben a hónapban mintegy 17 százalékát adta a SZÉP-kártyás forgalom. Júliusban a SZÉP-kártya költések 72 százaléka szállodákban, további 13 százaléka magán- és egyéb szálláshelyeken realizálódott.

MTÜ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.