Budapest még mindig nem drága úticél

2019. 03. 14., 14:00

Vilniushoz képest Budapesten majdnem 20 ezer forinttal többe kerül eltölteni egy hétvégét. Sok ez vagy kevés?

A The Post Office City Cost Barometer  nyilvánosságra hozta, melyek azok az európai országok, ahol a legolcsóbb hétvégét tölthetjük el – olvasható a Forbes.hu-n.

Az értékelésben két éjszakás szállás költségével számoltak, amihez hozzáadták a tipikus turisztikai kiadások átlagárát is, mint például két főre három fogásos étkezést, 48 órás városi bérletet vagy akár egy csésze kávét. A szállás kalkulációjánál két felnőtt két éjszakájával számoltak, három csillagos belvárosi hotel árai alapján.

A legjobb ár-érték arány alapján rangsorolt 48 ország közül a litván főváros, Vilnius lett a legolcsóbb 53 837 forinttal. Második Belgrád 55 381 forinttal, harmadik Varsó 58 588 forinttal.

A számítások szerint Budapest sem túl drága a maga 71 468 forintjával, amivel a listán a 11. helyen található.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS