Beutazási korlátozásokat jelentett be a kormány – Itt a „sárga” és a „piros” országok listája

2020. 07. 12., 14:40

Beutazási korlátozásokat jelentett be a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap Budapesten.

A kormány az operatív törzs javaslatára arról döntött, hogy a koronavírus-járvány súlyossága szempontjából három – vörös, sárga és zöld – kategóriába sorolja az államokat és ennek megfelelően korlátozza az onnan érkezők határátlépését – tájékoztatott Gulyás Gergely.

A zöld kategória esetében a fertőzöttség és a kockázat is alacsony, a belépés vállalható. A sárga kategóriába azok az országok tartoznak, ahol kevésbé súlyos a helyzet, a vörösbe pedig azok, ahol súlyos.

Külön szabályok vonatkoznak a magyar állampolgárokra és hozzátartozóikra, illetve a nem magyarokra. Magyar állampolgár zöld jelzésű országból kontroll nélkül léphet be. Sárga vagy piros jelzésű országból belépve a határon egészségügyi ellenőrzés alá vetik és 14 napos karanténba kell vonulnia. Ez alól kivételt az jelent, ha a megelőző 5 napban 48 óra időkülönbséggel két negatív koronavírus-tesztet tud hitelt érdemlően felmutatni. A sárga jelzésű országból érkező magyar állampolgár az első koronavírus-tesztet követően szabadulhat a karanténból, míg vörös jelzésű ország esetében két negatív tesztre van ehhez szükség. A vizsgálatok költségeit augusztus 1-jéig vállalja a kormány, ezt követően azonban mindenkinek magának kell viselnie a tesztelés költségét, ha sárga vagy vörös jelzésű országból hazatérve nem kíván 14 napos hatósági házi karanténba kerülni.

Nem magyar állampolgárok esetén sárga jelzésű ország állampolgárai ugyanolyan feltételekkel léphetnek be, mint a magyar állampolgárok, vörös jelzésű országból történő belépésre viszont nincs lehetőség.

A tranzitforgalom és az áruforgalom a szabályok alól kivételt képez, továbbá a hivatalos út is, ugyanakkor az egészségügyi vizsgálatokra ezekben az esetekben is sor kerülhet. Ahogy korábban is, a házi karantén szabálya alól különös méltánylást érdemlő esetben a rendőrség adhat, a kérelmet angol vagy magyar nyelven kell kérelmezni.

Az országok besorolásával kapcsolatban rögzítette: a kormány újra és újra felül fogja vizsgálni az országok listáját a szerdánként, és ha szükséges, akkor a sárga vagy a vörös kategóriába tartozó országok száma bővülhet. Ha valahol drámaian romlik a helyzet, azonnal intézkednek.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: azok is számíthatnak az új intézkedésekre, akik Görögországból közúton, Szerbián keresztül térnek haza. (MTI)

Fotó: Árvai Károly/kormány.hu

 

Sárga jelzéssel besorolt országok, ahol az aktuális fertőzöttségi mértéke kevésbé súlyos

Európa:

  • Bulgária
  • Egyesült Királyság
  • Norvégia
  • Oroszországi Föderáció
  • Portugália
  • Románia
  • Szerb Köztársaság
  • Svéd Királyság

Ázsia:

  • Japán
  • Kínai Népköztársaság

Amerika:

  • Amerikai Egyesült Államok

Piros jelzéssel besorolt országok, ahol az aktuális fertőzöttség mértéke súlyos

Európa:

  • Albán Köztársaság
  • Bosznia-Hercegovina
  • Fehérorosz Köztársaság
  • Koszovói Köztársaság
  • Észak-macedón Köztársaság
  • Moldova
  • Montenegró
  • Ukrajna

Ázsia:

  • Georgia
  • Kazahsztán
  • Örményország
  • Afganisztán
  • Azerbajdzsáni Köztársaság
  • Bahrein
  • Banglades
  • Bhután
  • Brunei Szultanátus
  • Egyesült Arab Emírségek
  • Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
  • Fülöp-szigetek
  • Indiai Köztársaság
  • Indonézia
  • Iraki Köztársaság
  • Iráni Iszlám Köztársaság
  • Izrael Állam
  • Jemen
  • Jordán Hásimita Királyság
  • Kambodzsa
  • Katar
  • Kelet-timori Demokratikus Köztársaság
  • Kirgizisztán
  • Kuvait
  • Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság
  • Libanoni Köztársaság
  • Malajzia
  • Maldív Köztársaság
  • Mianmar
  • Mongólia
  • Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság
  • Ománi Szultanátus
  • Pakisztáni Iszlám Köztársaság
  • Srí Lanka
  • Szaúd-Arábia
  • Szingapúr
  • Szíria
  • Tádzsikisztán
  • Thaiföld
  • Törökország
  • Türkmenisztán
  • Üzbegisztán
  • Palesztin Autonómia
  • Vietnámi Szocialista Köztársaság

Afrika:

  • Algéria
  • Angola
  • Benin
  • Bissau-Guinea
  • Botswana
  • Burkina Faso
  • Burundi
  • Comore-szigetek
  • Csádi Köztársaság
  • Dél-afrikai Köztársaság
  • Dél-szudáni Köztársaság
  • Dzsibuti
  • Egyenlítői-Guinea
  • Egyiptomi Arab Köztársaság
  • Elefántcsontpart
  • Eritrea
  • Etiópia
  • Gaboni Köztársaság
  • Gambiai Köztársaság
  • Ghána
  • Guinea
  • Kamerun
  • Kenyai Köztársaság
  • Kongói Köztársaság
  • Kongói Demokratikus Köztársaság
  • Közép-afrikai Köztársaság
  • Lesotho
  • Libériai Köztársaság
  • Líbia Állam
  • Madagaszkár
  • Malawi
  • Mali Köztársaság
  • Marokkó
  • Mauritánia
  • Mauritius
  • Mozambik
  • Namíbia
  • Niger
  • Nigériai Szövetségi Köztársaság
  • Ruanda
  • São Tomé és Príncipe
  • Seychelle-szigetek
  • Sierra Leone
  • Szenegál
  • Szomália
  • Szudán
  • Szváziföld
  • Tanzánia
  • Togói Köztársaság
  • Tunéziai Köztársaság
  • Uganda
  • Zambia
  • Zimbabwe
  • Zöld-foki Köztársaság

Amerika:

  • Antigua és Barbuda
  • Bahama-szigetek
  • Barbados
  • Belize
  • Costa Rica
  • Dominikai Közösség
  • Dominikai Köztársaság
  • Grenada
  • Guatemala
  • Haiti
  • Honduras
  • Jamaica
  • Kanada
  • Kuba
  • Mexikói Egyesült Államok
  • Nicaragua
  • Panamai Köztársaság
  • Saint Kitts és Nevis
  • Saint Lucia
  • Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
  • Salvador
  • Trinidad és Tobago
  • Argentin Köztársaság
  • Bolívia
  • Brazil Szövetségi Köztársaság
  • Chilei Köztársaság
  • Ecuadori Köztársaság
  • Guyanai Szövetkezeti Köztársaság
  • Kolumbiai Köztársaság
  • Paraguay
  • Peru
  • Suriname Köztársaság
  • Uruguay
  • Venezuela

Ausztrália és Óceánia:

  • Ausztrál Államszövetség
  • Fidzsi-szigetek
  • Új-Zéland
  • Kiribati
  • Marshall-szigetek
  • Mikronézia
  • Nauru
  • Palau
  • Pápua Új-Guinea
  • Salamon-szigetek
  • Szamoa
  • Tonga
  • Tuvalu
  • Vanuatu
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS