Beutazási korlátozásokat jelentett be a kormány – Itt a „sárga” és a „piros” országok listája

2020. 07. 12., 14:40

Beutazási korlátozásokat jelentett be a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap Budapesten.

A kormány az operatív törzs javaslatára arról döntött, hogy a koronavírus-járvány súlyossága szempontjából három – vörös, sárga és zöld – kategóriába sorolja az államokat és ennek megfelelően korlátozza az onnan érkezők határátlépését – tájékoztatott Gulyás Gergely.

A zöld kategória esetében a fertőzöttség és a kockázat is alacsony, a belépés vállalható. A sárga kategóriába azok az országok tartoznak, ahol kevésbé súlyos a helyzet, a vörösbe pedig azok, ahol súlyos.

Külön szabályok vonatkoznak a magyar állampolgárokra és hozzátartozóikra, illetve a nem magyarokra. Magyar állampolgár zöld jelzésű országból kontroll nélkül léphet be. Sárga vagy piros jelzésű országból belépve a határon egészségügyi ellenőrzés alá vetik és 14 napos karanténba kell vonulnia. Ez alól kivételt az jelent, ha a megelőző 5 napban 48 óra időkülönbséggel két negatív koronavírus-tesztet tud hitelt érdemlően felmutatni. A sárga jelzésű országból érkező magyar állampolgár az első koronavírus-tesztet követően szabadulhat a karanténból, míg vörös jelzésű ország esetében két negatív tesztre van ehhez szükség. A vizsgálatok költségeit augusztus 1-jéig vállalja a kormány, ezt követően azonban mindenkinek magának kell viselnie a tesztelés költségét, ha sárga vagy vörös jelzésű országból hazatérve nem kíván 14 napos hatósági házi karanténba kerülni.

Nem magyar állampolgárok esetén sárga jelzésű ország állampolgárai ugyanolyan feltételekkel léphetnek be, mint a magyar állampolgárok, vörös jelzésű országból történő belépésre viszont nincs lehetőség.

A tranzitforgalom és az áruforgalom a szabályok alól kivételt képez, továbbá a hivatalos út is, ugyanakkor az egészségügyi vizsgálatokra ezekben az esetekben is sor kerülhet. Ahogy korábban is, a házi karantén szabálya alól különös méltánylást érdemlő esetben a rendőrség adhat, a kérelmet angol vagy magyar nyelven kell kérelmezni.

Az országok besorolásával kapcsolatban rögzítette: a kormány újra és újra felül fogja vizsgálni az országok listáját a szerdánként, és ha szükséges, akkor a sárga vagy a vörös kategóriába tartozó országok száma bővülhet. Ha valahol drámaian romlik a helyzet, azonnal intézkednek.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: azok is számíthatnak az új intézkedésekre, akik Görögországból közúton, Szerbián keresztül térnek haza. (MTI)

Fotó: Árvai Károly/kormány.hu

 

Sárga jelzéssel besorolt országok, ahol az aktuális fertőzöttségi mértéke kevésbé súlyos

Európa:

  • Bulgária
  • Egyesült Királyság
  • Norvégia
  • Oroszországi Föderáció
  • Portugália
  • Románia
  • Szerb Köztársaság
  • Svéd Királyság

Ázsia:

  • Japán
  • Kínai Népköztársaság

Amerika:

  • Amerikai Egyesült Államok

Piros jelzéssel besorolt országok, ahol az aktuális fertőzöttség mértéke súlyos

Európa:

  • Albán Köztársaság
  • Bosznia-Hercegovina
  • Fehérorosz Köztársaság
  • Koszovói Köztársaság
  • Észak-macedón Köztársaság
  • Moldova
  • Montenegró
  • Ukrajna

Ázsia:

  • Georgia
  • Kazahsztán
  • Örményország
  • Afganisztán
  • Azerbajdzsáni Köztársaság
  • Bahrein
  • Banglades
  • Bhután
  • Brunei Szultanátus
  • Egyesült Arab Emírségek
  • Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
  • Fülöp-szigetek
  • Indiai Köztársaság
  • Indonézia
  • Iraki Köztársaság
  • Iráni Iszlám Köztársaság
  • Izrael Állam
  • Jemen
  • Jordán Hásimita Királyság
  • Kambodzsa
  • Katar
  • Kelet-timori Demokratikus Köztársaság
  • Kirgizisztán
  • Kuvait
  • Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság
  • Libanoni Köztársaság
  • Malajzia
  • Maldív Köztársaság
  • Mianmar
  • Mongólia
  • Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság
  • Ománi Szultanátus
  • Pakisztáni Iszlám Köztársaság
  • Srí Lanka
  • Szaúd-Arábia
  • Szingapúr
  • Szíria
  • Tádzsikisztán
  • Thaiföld
  • Törökország
  • Türkmenisztán
  • Üzbegisztán
  • Palesztin Autonómia
  • Vietnámi Szocialista Köztársaság

Afrika:

  • Algéria
  • Angola
  • Benin
  • Bissau-Guinea
  • Botswana
  • Burkina Faso
  • Burundi
  • Comore-szigetek
  • Csádi Köztársaság
  • Dél-afrikai Köztársaság
  • Dél-szudáni Köztársaság
  • Dzsibuti
  • Egyenlítői-Guinea
  • Egyiptomi Arab Köztársaság
  • Elefántcsontpart
  • Eritrea
  • Etiópia
  • Gaboni Köztársaság
  • Gambiai Köztársaság
  • Ghána
  • Guinea
  • Kamerun
  • Kenyai Köztársaság
  • Kongói Köztársaság
  • Kongói Demokratikus Köztársaság
  • Közép-afrikai Köztársaság
  • Lesotho
  • Libériai Köztársaság
  • Líbia Állam
  • Madagaszkár
  • Malawi
  • Mali Köztársaság
  • Marokkó
  • Mauritánia
  • Mauritius
  • Mozambik
  • Namíbia
  • Niger
  • Nigériai Szövetségi Köztársaság
  • Ruanda
  • São Tomé és Príncipe
  • Seychelle-szigetek
  • Sierra Leone
  • Szenegál
  • Szomália
  • Szudán
  • Szváziföld
  • Tanzánia
  • Togói Köztársaság
  • Tunéziai Köztársaság
  • Uganda
  • Zambia
  • Zimbabwe
  • Zöld-foki Köztársaság

Amerika:

  • Antigua és Barbuda
  • Bahama-szigetek
  • Barbados
  • Belize
  • Costa Rica
  • Dominikai Közösség
  • Dominikai Köztársaság
  • Grenada
  • Guatemala
  • Haiti
  • Honduras
  • Jamaica
  • Kanada
  • Kuba
  • Mexikói Egyesült Államok
  • Nicaragua
  • Panamai Köztársaság
  • Saint Kitts és Nevis
  • Saint Lucia
  • Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
  • Salvador
  • Trinidad és Tobago
  • Argentin Köztársaság
  • Bolívia
  • Brazil Szövetségi Köztársaság
  • Chilei Köztársaság
  • Ecuadori Köztársaság
  • Guyanai Szövetkezeti Köztársaság
  • Kolumbiai Köztársaság
  • Paraguay
  • Peru
  • Suriname Köztársaság
  • Uruguay
  • Venezuela

Ausztrália és Óceánia:

  • Ausztrál Államszövetség
  • Fidzsi-szigetek
  • Új-Zéland
  • Kiribati
  • Marshall-szigetek
  • Mikronézia
  • Nauru
  • Palau
  • Pápua Új-Guinea
  • Salamon-szigetek
  • Szamoa
  • Tonga
  • Tuvalu
  • Vanuatu
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS