A nyári vakációt tervező magyarok közel fele külföldre is ellátogat

Az idei nyaralásra a tavalyinál kicsit többet, átlagosan 169 ezer forintot szánnak a megkérdezettek, amelynek a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is fő forrása az előre félretett pénz. Idén először viszont már nem a vízpartok a legnépszerűbb úti célok.

Egyre többen jutnak el külföldre

A tavalyi 59-ről 64 százalékra növekedett a nyaralást tervező magyarok száma. Nyaralni szinte minden demográfiai csoportból többen jutnak el idén, de különösen a nők, a 30-39 évesek, a falun élők és a 170 ezer forint alatti háztartási jövedelműek körében látható növekedés. A nyaralást nem tervezők elsősorban anyagi okok miatt nem mennek (ők az otthonmaradók 51 százalékát teszik ki), de ez idén valamivel kevesebbeket érint, mint az elmúlt években. Az idei nyaralásra átlagosan 9 napot szánnának a válaszadók, amely egy nappal hosszabb, mint az elmúlt két évben volt. Még mindig a belföldi úti célok a legnépszerűbbek, a megkérdezettek 73 százaléka ilyen útra is elmegy, ezzel szemben a külföldre is utazók száma 35-ről 41 százalékra növekedett egy év alatt. A külföldi nyaralásnál idén először nem európai tengerpart (18 százalék), hanem valamilyen más európai helyszín vezet (23 százalék) a legnépszerűbb úti célok között. A Balatont a belföldi nyaralók 32 százaléka választja.

(A kutatást a Budapest Bank megbízásából az NRC végezte 2019. május 13. és 21. között, 18-75 éves internetező lakosság körében, 1.000 fős mintán. A kutatás módszere: online kérdőíves felmérés többszörösen rétegzett, véletlen mintavétellel az NRC NetPanel kutatási panelje segítségével.)

Előre spórolnak a magyarok a nyaralásukra

Az idei nyaralásra a tavalyinál kicsit többet, átlagosan 169 ezer forintot szánnak a megkérdezettek, amelynek a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is fő forrása az előre félretett pénz és az aktuális havi bevétel (93 százalék). Cafeteria-juttatásából 22 százalék fizet nyaralásakor. A válaszadók 55 százalékával már előfordult, hogy túlköltekezett az utazása alatt, leginkább az étkezéssel és a programokkal kapcsolatos kiadások miatt. Ez nem is meglepő, hiszen éppen a belépők és az étel-ital az, amiken a legkevésbé spórolnának a megkérdezettek, ehelyett inkább alacsonyabb kategóriájú szállást, olcsóbb utazási módot vagy rövidebb nyaralást választanának. A nyaralók fele tudatosan keresi a kedvezőbb árakat, a legnépszerűbb spórolási módszer a kuponos szállásfoglalás, melyet a válaszadók 37 százaléka próbál kihasználni.

A kiadások fedezésére még mindig a készpénzes fizetés a legnépszerűbb, azonban ennek az aránya a tavalyi 84-ről, 79 százalékra csökkent. A bankkártyás fizetések aránya 59 százalék, ezzel főleg kisebb tételeket (étkezés, belépők, egyéb kiadások) vásárolnak a válaszadók. Azok a bankkártya-tulajdonosok, akik legalább alkalmanként megfordulnak külföldön (a válaszadók fele) szinte kivétel nélkül magukkal viszik plasztikkártyájukat. Akinek pedig több bankkártyája van (16 százalék), jellemzően többet is visz magával külföldi utazáshoz.

Nyaraláskor is jelentős a digitális bankolás szerepe

Míg a bankkártyás fizetések száma azonos a tavalyival, a mobilfizetések aránya 2-ről 4 százalékra nőtt az elmúlt évben, emellett a digitális bankolásnak is nagy szerepe van nyaraláskor. Amennyiben bankkártyával kapcsolatos intézni való merülne fel az üdülés során, a megkérdezettek közel fele (47 százalék) a netbankot választaná, míg negyedük a bank mobil applikációját használná. Kevésbé lenne népszerű a telefonos ügyfélszolgálat (22 százalék), de még mindig többen választanák, mint azt, hogy személyesen kelljen bemenniük a nyaralóhelyen található bankfiókba (19 százalék).

A saját bankja mobil applikációját a mindennapok során a 18 és 75 év közöttiek 34 százaléka, a 30 év alattiak 45 százaléka használja. Az appokat elsősorban az egyenleg ellenőrzésére (95 százalék), illetve belföldi utaláshoz (76 százalék) veszik igénybe a válaszadók, de viszonylag sokan vannak, akik állandó utalásokat, valamint bankkártyával kapcsolatos teendőket (limitbeállítás, aktiválás, letiltás) is ezen a platformon végeznek. A mobilfizetést használók aránya összességében a tavalyi 12 százalékról idén 17 százalékra nőtt. Az NFC-s fizetés nyaraláskor is jellemző: az egyébként mobillal fizetők 60 százaléka ilyenkor is használja okostelefonját fizetésre.

„Sokan az utazás alatti váratlan pénzügyi helyzetekre felkészülve több bankkártyát is elvisznek magukkal. Nagyon kevés olyan helyzet adódik a nyaralás során − például az autókölcsönzés, − amikor jobbára elkerülhetetlen a fizikai bankkártya használata. Erre az esetre jó, ha egy dombornyomott kártya van nálunk. Ugyanakkor mi azt javasoljuk ügyfeleinknek, hogy biztonsági okokból ne vigyenek magukkal több fizikai kártyát, tegyék inkább ezt digitális formában, a banki mobilfizetési applikáció keretében. Az applikációkban több kártya is digitalizálható, bármikor kiválasztható, hogy éppen melyik kártyánkat szeretnénk mobilfizetésre használni, ráadásul a kártya limitek is azonnal kényelmesen állíthatóak” – tanácsolja hozzá Somogyi Péter, a Budapest Bank lakossági termékmenedzsment vezetője.    

Álom úti cél

A 18-75 évesek 62 százalékának van valamilyen álom úti célja. A legtöbbek által áhított célpont Amerika, ami a fiatalok közül különösen sokakat vonz (14 százalék), amely után a sorban Egyiptom és Párizs következnek. A vágyott utazás a legtöbb esetben egyelőre csak egy távoli álom: mindössze a válaszadók 19 százaléka gyűjt rá már most, és bár a legtöbben (47 százalék) tervezik, hogy egyszer elkezdenek félretenni a kinézett utazásra, sokan (35 százalék) inkább csak a dolgok szerencsés alakulásában bíznak.