Hatalmas mennyiségű tőke áramlik az akkumulátorgyártásba. A gigagyárak naponta több millió akkumulátorcellát állítanak elő, és rengeteget költenek kutatás-fejlesztésére is. Vagyonokat lehet keresni és új megacégeket lehet létrehozni ezen a területen.
A Macintosh Portable, az Apple első laptopja, 1989-ben több mint 7 kilogrammot nyomott, a súly nagy részét az ólom-sav akkumulátor tette ki. Harminckét évvel később sokkal könnyebb lítium-ion vagy lítium-polimer akkumulátorok működtetik a notebookokat – írja a Computerworld.
Az akkumulátor élettartama azonban nem változott, még mindig körülbelül 10 óra.
Nemcsak a telefonokhoz, laptopokhoz, elektromos szerszámokhoz, autókhoz, hajókhoz és repülőgépekhez lesz szükség akkumulátorokra, hanem a megújuló forrásokból származó energia tárolásához is. Az akkumulátorok kulcsfontosságúak a gazdaság szén-dioxid-mentesítéséhez.
Napjainkban az akkumulátortechnológiában a nagy áttörések az elektromos járművekbe szánt energiatárolóknál a legintenzívebbek. A Tesla és más autógyárak felvásárolják az akkumulátorokkal foglalkozó startupokat, vagy befektetnek azokba. A finanszírozási körök már több milliárd dollárra rúgnak.
Most kezdenek megjelenni a közüzemi méretű energiatárolási kísérletek is, ahol a kémia helyébe a gravitáció lépett. Nagy súlyokat több tíz méterre felhúznak, majd, amikor energiára van szükség, leengedik őket, és generátorokat hajtanak meg velük. Más esetekben pedig zúzott bazaltot melegítenek fel hőszigetelt tartályokban, ahonnan az energia sokáig kinyerhető. Valószínűleg egyre több új ötlet jut el a megvalósítás fázisába.
Bárhol kóstoltam, két napon keresztül előbb-utóbb felemlegették. Túl sokan ahhoz, hogy szó nélkül hagyjuk.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a projekt kivitelezési és finanszírozási szerződését.