Tízezreket spórolhatnánk, mégsem ellenőrizzük a mobilhasználatunkat

2021. 07. 30., 16:30

A magyarok kevesebb mint harmada ellenőrzi legalább havi rendszerességgel mobilhasználatát, minden ötödik megkérdezett pedig csak akkor foglalkozik vele, amikor túl magas a telefonszámla, illetve az egyenlege vagy az adatkerete kimerült – derült ki a mobilcsomagok transzparens összehasonlításával foglalkozó BillKiller friss reprezentatív kutatásából. A magyarok mobilhasználati tudatosságát vizsgáló kutatás arra is rávilágított, hogy 25 százalék még csak nem is tudja, hogy hol találja meg a kimenő és bejövő hívásokkal, az SMS-ekkel és az internethasználattal kapcsolatos adatokat a telefonjában. Pedig egy kis tudatossággal jelentős összeget spórolhatnánk meg. Az első 1 823 BillKiller ügyfélnek átlagosan évi 55 036 forint megtakarítást kalkulált az applikáció.

A magyarok 21 százaléka havonta többször, míg 9 százalékuk a havi számla beérkezésekor ellenőrzi a mobilhasználatát; 20 százalékuk pedig csak akkor foglalkozik vele, amikor a költségek túl magasak vagy a szolgáltatás nem elérhető – derült ki a BillKiller megbízásából a Pulzus kutatócég által végzett friss reprezentatív felmérésből. Emellett 19 százalék vallotta azt, hogy a számlán szereplő összegtől függetlenül egyáltalán nem foglalkozik a mobilhasználattal, a fennmaradó 28 százalék számára pedig a korlátlan mobilhasználat miatt ez nem releváns.

Ennek ismeretében kevésbé meglepő, hogy a felhasználók jelentős része rendszeresen túl is lépi havi költségkereteit: 35 százalékuk legalább alkalmanként többet fizet a mobilhasználatáért havi csomagdíjánál, ebből pedig négy százalék vallotta azt, hogy ez rendszeresen, minden hónapban problémát jelent.

„A számok alapján jól látszik, hogy van még hova fejlődnünk, ha fogyasztói tudatosságról van szó. Motiváció után sem kell sokáig kutakodnunk: az applikációnk elindulása óta több mint 1800 ügyfelünknek összesen nem kevesebb mint 100 millió forint megtakarítást kalkulált ingyenesen az algoritmusunk, ami ügyfelenként átlagosan évi 55 ezer forintot jelent” –jegyezte meg a kutatási eredmények kapcsán Sallai Ákos, a BillKiller Kft. alapító-tulajdonosa.

Hozzátette: a fogyasztói tudatosság kérdését érdemes a telekommunikációs szektorra jellemző árképzési és értékesítési gyakorlatokkal együtt vizsgálni; erősen kérdéses például, hogy a fogyasztók össze tudják-e hasonlítani a szolgáltatók ajánlatait, illetve egyszerűen elérhető-e számukra minden szükséges információ a tudatos fogyasztói döntéshez. Ebben szeretne támogatást nyújtani a BillKiller alkalmazása, amely – az első tizenötezer felhasználó számára ingyenesen – pár másodperc alatt az előfizetők valós telefonhasználati szokásai alapján ajánlja fel a számukra legmegfelelőbb és legolcsóbb mobilcsomagot.

A kutatás rávilágított továbbá, hogy sokan nem is tudják, hol követhetik nyomon a telefonjukban mobilhasználatukat, a hívások számát és időtartamát, az SMS-eket és a mobiladat-felhasználást; a legkevesebb információjuk erről a 60 év felettieknek és a hölgyeknek van. Ez annál is nagyobb probléma, mivel a hagyományos mobilcsomag-összehasonlító alkalmazások a BillKiller automatikus algoritmusával szemben a mobilhasználati adatok manuális megadását várja el a piacon elérhető ajánlatok összehasonlításához.

A kutatás készítői arra is kíváncsiak volt, hogy jellemzően milyen formában igyekeznek spórolni a mobiltelefonhasználók; a megkérdezettek által legnagyobb arányban (47 százalék) preferált megoldás az, hogy internetes csevegőapplikációkkal helyettesítik a hagyományos hívásokat és SMS-eket; ez a spórolási forma egyébként leginkább a nőkre és a feltöltőkártyát használókra jellemző.

„A BillKiller létrehozásával a célunk nem más volt, mint hogy előkészítsük az átláthatóságra és fair díjszabásra alapuló árazás és értékesítés új korszakát a telekommunikációs szektorban” – mondta Halmai Attila, a BillKiller Kft. alapító-tulajdonosa.

„Abban hiszünk, hogy a felhasználók számára elérhető kell, hogy legyen a tudatos döntéshozatalt segítő minden információ, az applikációnk ezt a célt szolgálja. Meggyőződésünk, hogy a működésünk a szolgáltatókkal szembeni bizalom erősítését is szolgálja, a transzparenciával közép- és hosszútávon minden érintett fél csak nyerhet” – tette hozzá Halmai Attila, megjegyezve, hogy az ajánlatok összehasonlítása például a biztosítási és pénzügyi termékek piacán is komoly kihívást jelent nem csak hazánkban, de egész Európában.

Ezt erősítik meg egy, az Európai Bizottság által megrendelt és az IPSOS által végzett fogyasztóiélmény-kutatás eredményei is. A 27 Európai Uniós országban végzett felmérés szerint a telekommunikációs szektor mindössze a kilencedik azoknak a szektoroknak a listáján, ahol a fogyasztók a legegyszerűbben össze tudják hasonlítani a termékeket; a 22 szektort tartalmazó rangsort a cipő- és ruházat, valamint a szállásfoglalás vezeti, míg a bankszámlák és a közüzemi szolgáltatások esetében jelenti a legnagyobb kihívást a termékösszehasonlítás.

Európai szinten még sötétebb képet kapunk a telekommunikációs szektorról, ha a fogyasztói bizalmat vizsgáljuk: a mobilszolgáltatókkal szemben csupán a biztosítókkal és a pénzügyi szolgáltatókkal (hitelek, kölcsönök, hitelkártyák) alacsonyabb a bizalom, a lista élén egyébként a szabadidős szolgáltatások, az autókölcsönzés és légi utasszállítás állnak; hozzá kell tennünk, hogy Magyarországon a fogyasztók az európai átlag felett bíznak a telekommunikációs szolgáltatókban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS