Tízezreket spórolhatnánk, mégsem ellenőrizzük a mobilhasználatunkat

2021. 07. 30., 16:30

A magyarok kevesebb mint harmada ellenőrzi legalább havi rendszerességgel mobilhasználatát, minden ötödik megkérdezett pedig csak akkor foglalkozik vele, amikor túl magas a telefonszámla, illetve az egyenlege vagy az adatkerete kimerült – derült ki a mobilcsomagok transzparens összehasonlításával foglalkozó BillKiller friss reprezentatív kutatásából. A magyarok mobilhasználati tudatosságát vizsgáló kutatás arra is rávilágított, hogy 25 százalék még csak nem is tudja, hogy hol találja meg a kimenő és bejövő hívásokkal, az SMS-ekkel és az internethasználattal kapcsolatos adatokat a telefonjában. Pedig egy kis tudatossággal jelentős összeget spórolhatnánk meg. Az első 1 823 BillKiller ügyfélnek átlagosan évi 55 036 forint megtakarítást kalkulált az applikáció.

A magyarok 21 százaléka havonta többször, míg 9 százalékuk a havi számla beérkezésekor ellenőrzi a mobilhasználatát; 20 százalékuk pedig csak akkor foglalkozik vele, amikor a költségek túl magasak vagy a szolgáltatás nem elérhető – derült ki a BillKiller megbízásából a Pulzus kutatócég által végzett friss reprezentatív felmérésből. Emellett 19 százalék vallotta azt, hogy a számlán szereplő összegtől függetlenül egyáltalán nem foglalkozik a mobilhasználattal, a fennmaradó 28 százalék számára pedig a korlátlan mobilhasználat miatt ez nem releváns.

Ennek ismeretében kevésbé meglepő, hogy a felhasználók jelentős része rendszeresen túl is lépi havi költségkereteit: 35 százalékuk legalább alkalmanként többet fizet a mobilhasználatáért havi csomagdíjánál, ebből pedig négy százalék vallotta azt, hogy ez rendszeresen, minden hónapban problémát jelent.

„A számok alapján jól látszik, hogy van még hova fejlődnünk, ha fogyasztói tudatosságról van szó. Motiváció után sem kell sokáig kutakodnunk: az applikációnk elindulása óta több mint 1800 ügyfelünknek összesen nem kevesebb mint 100 millió forint megtakarítást kalkulált ingyenesen az algoritmusunk, ami ügyfelenként átlagosan évi 55 ezer forintot jelent” –jegyezte meg a kutatási eredmények kapcsán Sallai Ákos, a BillKiller Kft. alapító-tulajdonosa.

Hozzátette: a fogyasztói tudatosság kérdését érdemes a telekommunikációs szektorra jellemző árképzési és értékesítési gyakorlatokkal együtt vizsgálni; erősen kérdéses például, hogy a fogyasztók össze tudják-e hasonlítani a szolgáltatók ajánlatait, illetve egyszerűen elérhető-e számukra minden szükséges információ a tudatos fogyasztói döntéshez. Ebben szeretne támogatást nyújtani a BillKiller alkalmazása, amely – az első tizenötezer felhasználó számára ingyenesen – pár másodperc alatt az előfizetők valós telefonhasználati szokásai alapján ajánlja fel a számukra legmegfelelőbb és legolcsóbb mobilcsomagot.

A kutatás rávilágított továbbá, hogy sokan nem is tudják, hol követhetik nyomon a telefonjukban mobilhasználatukat, a hívások számát és időtartamát, az SMS-eket és a mobiladat-felhasználást; a legkevesebb információjuk erről a 60 év felettieknek és a hölgyeknek van. Ez annál is nagyobb probléma, mivel a hagyományos mobilcsomag-összehasonlító alkalmazások a BillKiller automatikus algoritmusával szemben a mobilhasználati adatok manuális megadását várja el a piacon elérhető ajánlatok összehasonlításához.

A kutatás készítői arra is kíváncsiak volt, hogy jellemzően milyen formában igyekeznek spórolni a mobiltelefonhasználók; a megkérdezettek által legnagyobb arányban (47 százalék) preferált megoldás az, hogy internetes csevegőapplikációkkal helyettesítik a hagyományos hívásokat és SMS-eket; ez a spórolási forma egyébként leginkább a nőkre és a feltöltőkártyát használókra jellemző.

„A BillKiller létrehozásával a célunk nem más volt, mint hogy előkészítsük az átláthatóságra és fair díjszabásra alapuló árazás és értékesítés új korszakát a telekommunikációs szektorban” – mondta Halmai Attila, a BillKiller Kft. alapító-tulajdonosa.

„Abban hiszünk, hogy a felhasználók számára elérhető kell, hogy legyen a tudatos döntéshozatalt segítő minden információ, az applikációnk ezt a célt szolgálja. Meggyőződésünk, hogy a működésünk a szolgáltatókkal szembeni bizalom erősítését is szolgálja, a transzparenciával közép- és hosszútávon minden érintett fél csak nyerhet” – tette hozzá Halmai Attila, megjegyezve, hogy az ajánlatok összehasonlítása például a biztosítási és pénzügyi termékek piacán is komoly kihívást jelent nem csak hazánkban, de egész Európában.

Ezt erősítik meg egy, az Európai Bizottság által megrendelt és az IPSOS által végzett fogyasztóiélmény-kutatás eredményei is. A 27 Európai Uniós országban végzett felmérés szerint a telekommunikációs szektor mindössze a kilencedik azoknak a szektoroknak a listáján, ahol a fogyasztók a legegyszerűbben össze tudják hasonlítani a termékeket; a 22 szektort tartalmazó rangsort a cipő- és ruházat, valamint a szállásfoglalás vezeti, míg a bankszámlák és a közüzemi szolgáltatások esetében jelenti a legnagyobb kihívást a termékösszehasonlítás.

Európai szinten még sötétebb képet kapunk a telekommunikációs szektorról, ha a fogyasztói bizalmat vizsgáljuk: a mobilszolgáltatókkal szemben csupán a biztosítókkal és a pénzügyi szolgáltatókkal (hitelek, kölcsönök, hitelkártyák) alacsonyabb a bizalom, a lista élén egyébként a szabadidős szolgáltatások, az autókölcsönzés és légi utasszállítás állnak; hozzá kell tennünk, hogy Magyarországon a fogyasztók az európai átlag felett bíznak a telekommunikációs szolgáltatókban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS