Tavaly a makrogazdasági és üzleti kihívások, illetve a gyenge IPO piac hatására mélyrepülésbe kezdtek a felvásárlások a technológiai, média- és távközlési (TMT) ágazatban a 2021-es rekorderedményeket követően. 2022 első felében az üzletrész eladások összértéke 64 százalékkal csökkent 2021 azonos időszakához viszonyítva, míg a tranzakciók száma csak 21 százalékkal csökkent. A tavalyi zuhanást követően idén várhatóan újra rekordközeli értékre emelkedhet a tranzakciós aktivitás. A Deloitte Global előrejelzése szerint a szektorbeli tőkekivonás értéke 2023-ban éves szinten 25–50 százalékkal, 250–300 milliárd dollárra növekedhet, ami jelentősen meghaladja a 2016–2020 közötti időszak 244 milliárd dolláros átlagértékét.
A felvásárlások piacán 2022 első félévében megfigyelhető aktivitáscsökkenésnek számos oka volt: recessziós félelmek, szigorodó monetáris politika és a fokozódó ellátásilánc problémákkal kapcsolatos aggodalmak. Mindemellett, a vállalatok a masszív 2021-es akvizíciós időszakot követően feltehetően portfóliójuk átalakításával voltak elfoglalva. Mindezek ellenére számos TMT vállalat továbbra is az üzletrészek értékesítését látja a jövőbeli bizonytalanságok rugalmas kezelési lehetőségének, melyet alátámaszt a Deloitte 2022 Global Divestiture Survey felmérése, mely szerint a vállalatvezetők a jövőben fokozódó üzletrész eladási tevékenységre számítanak.
Várakozásaink szerint az üzletrész értékesítést célzó tranzakciók a TMT ágazatban 2023 közepén kezdődhetnek újra. A gazdasági és üzleti bizonytalanságok ösztönözhetik a vállalatokat arra, hogy újraértékeljék mely stratégiai üzletágakat érdemes megtartani. „Mindemellett, a különféle okokból bekövetkezett bevétel és a részvényárfolyam csökkenések révén az üzletrész eladások száma növekedni fog. A magán (PE) és kockázati tőke (VC) befektetők 2023 közepére várhatóan sokkal agresszívabb vásárlók lesznek, mivel jelentős befektetésre váró pénzeszközállománnyal rendelkeznek és az árazási szintek lényegesen vonzóbbá válnak a kései 2021-es szintekhez képest” – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.
Az üzletág eladásoknak különféle céljai vannak a vállalatvezetők szemében: (i) néhány esetben a szervezetek fő tevékenységének megerősítése a cél; (ii) mások fel akarják szabadítani bizonyos befektetéseik és eszközelemeik értékét; (iii) harmadik opcióként pedig az előző két lehetőség kombinálásával az üzletági portfólió racionalizálása a kijelölt irány. Az említett eredmények elérése érdekében a vállalatok melléküzletágaikat fogják értékesíteni, mely arra enged következtetni, hogy 2023-ban a tranzakciós aktivitás inkább a piaci rések kiaknázására fókuszáló üzletágak értékesítése esetében fog jelentősen emelkedni.
A következő 12-18 hónapban a Deloitte szakértői az exit lehetőségként kezelt elsődleges tőzsdei kibocsátások („IPO”) és a speciális célú felvásárló társaságok („SPAC”) által irányított tranzakciók további csökkenését várják a növekvő kamatlábak miatt. Az IPO piac alacsony aktivitása miatt várhatóan a magántőkebefektetők aktívabbak lesznek az eladásra szánt üzletrészek felvásárlásában, mint a stratégiai befektetők.
„A magántőkebefektetők soha nem tapasztalt mértékű szabad pénztömeggel rendelkeznek, amit a legmagasabb megtérüléssel kecsegtető eszközök kiválasztására használnak majd, ezért az eladóknak vonzóvá kell tenniük az eladni kívánt eszközöket, mert kevésbé valószínű, hogy a piac egyszerűen csak felszívja az eladásra kínált elemeket” – mondta Székely Kinga, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.
A technológiai ágazatban vonzó célpontok lehetnek a melléküzletágak, a nagy növekedési potenciállal rendelkező speciális szoftverüzletágak és az erős üzleti modellel rendelkező, de pénzügyi nehézségekkel küzdő üzletágak. A nagy és diverzifikált félvezetőgyártó és elektronikai vállalatok továbbra is értékesíteni fogják bizonyos gyártóüzemeiket, a nyereségesség fenntartása és a főtevékenységükre koncentrálás érdekében. A magántőkebefektetők számára előnyös lehet a kormányok által meghirdetett közfinanszírozás lehetősége, illetve az érdekelt chipgyártó vállalatokkal történő közös befektetések megvalósítása. Mindemelett, a szabályozó hatóságok versenyjogi aggályaik miatt kényszeríthetik a nagy technológiai vállalatokat bizonyos üzletágaik eladására, mely a tranzakciós aktivitást tovább élénkítheti.
A TMT ágazatok konvergenciája lassulni látszik, az eladások hátterében főként a digitalizáció és a változó fogyasztói magatartás áll, mely szerint változik a tartalomfogyasztás módja és a szolgáltatásokra költött kiadás mértéke. A Deloitte 2022-es Digital Media Trends tanulmánya szerint az amerikai fogyasztók 50 százaléka érezte úgy, hogy túl sokat fizet streaming szolgáltatásokért, ezért átlagosan háromból egy fogyasztó tervezi kiadása csökkentését. Ezen fogyasztói trend változások arra ösztönözhetik a tartalmat, közvetítést, internetkapcsolatot és szórakoztatást egyaránt kínáló vállalatokat, hogy pénzügyi helyzetük megerősítése érdekében üzletük egy részét leépítsék, megszüntessék.
A Deloitte 2022-es Charting New Horizons M&A report tanulmány szerint a telekommunikációs vállalatok fő tevékenységük megalapozása érdekében különféle defenzív M&A stratégiákat is bevethetnek. A torony- és infrastruktúraüzemeltető, valamint a szélessávú mobilinternet szolgáltató cégek melléktevékenységeiket – pl. médiaszolgáltatásokat és nagy adatközpontokat – értékesíthetik azért, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező területekbe és innovációkba fektessenek, úgymint az 5G, a fix telepítésű vezeték nélküli elérés (FWA) vagy az edge computing.
Az üzletáguk eladását fontolgató TMT vállalatok vezetői számos nehézséggel néznek szembe: finanszírozási nehézségek, növekvő hitelfelvételi költségek, az ellátási lánc bizonytalanságai és borongós globális makrogazdasági kilátások. E nehézségek tükrében a vezetőknek a sikeres tranzakciók megvalósításához számos tényezőt kell figyelembe venniük.
„Összefoglalva, idén a TMT vállalatok bizonyos üzletrészei könnyebben értékesíthetővé válhatnak, mivel a magántőkebefektető társaságok a jelentős rendelkezésre álló befektetői források mellett befektetői nyomás alatt állnak, így hajlandóbbnak mutatkoznak a kockázatosabb tranzakciók megvalósítására is. Ezen kedvező tényezőkből adódóan, a vállalati vezetőknek érdemes megfontolni, hogy mely üzletágak maradjanak a portfólióban és mely üzletágak szakadjanak le a portfólióról” – tette hozzá Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.