Öt jó tanács, hogy cégünk túlélje a válságot

2020. 03. 27., 13:45

Sok cég van ma nehéz helyzetben. Krausz Zoltán vállalatépítési szakértő öt praktikus intézkedést ajánl megfontolásra minden cégtulajdonosnak. A gyorsaság mindegyik esetben kritikus.

1. Likviditás biztosítása

Az első és legfontosabb, hogy hónapokra előre biztosítsuk a cégünk működéséhez szükséges pénzeszközöket. Úgy kell terveznünk, hogy legalább 6–12 hónapra – de ha lehet, még hosszabb időre – képesek legyünk a megváltozott körülmények között is finanszírozni a napi teendőket. Ez elsőre talán hosszú időnek tűnik, de gondoljunk arra, hogy az a cég, amely 12 vagy 18 hónap múlva is képes működni, már egy „megrostált” piaccal találkozik – és esetleg sokkal jobb kilátásokkal. Készüljünk arra, hogy mi maradunk állva. Ehhez néhány ötlet:

  • A tervezett beruházások elhalasztása, futó beruházások leállítása (ahol ésszerű). Talán elképzelhetetlennek tűnik, hogy mégsem épül meg a régóta várt csarnok, de higgyék el, utólag az is nehezen lesz érthető, hogy miért nem tudtunk róla lemondani, hiszen a beruházás költségéből kitarthattunk volna a válság levonulásáig.
  • Hitelkeretek. Ha még van hozzáférésünk, fontoljuk meg, hogy igénybe vegyük a lehívható hitelkereteket. Lehet, hogy ennek van némi költsége, de még mindig jobb, mint a családi ezüstöt behozni a cégbe.
  • Kinnlevőségek behajtása. Lehetnek olyan követeléseink, amelyek behajthatók egy ilyen helyzetben is. Ne felejtsük, hogy egy válsághelyzet nem minden szektort érint egyformán, és ez a mostani szituációra is igaz. Az élelmiszereket vagy napi használatú vegyi cikkeket gyártó cégek ugyanúgy működnek, sőt vannak olyanok – különösen a belföldi piacra termelők –, amelyek az import visszaesése miatt most előnybe kerülnek és növelni tudják termelésüket. Ha ilyen partnereink vannak, akkor érdemes megfontolni, hogy a kinnlevőségek csökkentése mellett egyéb kondíciókról is tárgyaljunk (a meglevő partnerkapcsolatok fenntartása jellemzően a felek közös érdeke).

2. Dolgozói és partneri kommunikáció

A tulajdonosok elbizonytalanodását nagyon gyorsan követi – alkalmanként meg is előzi – a dolgozók és üzleti partnerek elbizonytalanodása. Rendszeresen be kell számolnunk, hogy milyen intézkedéseket tettünk, folyamatosan jelezve, hogy komoly erőfeszítéseket teszünk a helyzet megoldása érdekében. Minél kiszámíthatóbb környezetet kell biztosítanunk a számukra, tudniuk kell, hogy számíthatnak ránk. Kommunikáljunk velük legalább hetente és ebben legyünk következetesek. Soha ne hagyjunk ki egyetlen alkalmat sem, mert az információhiányt vélekedések és félelmek fogják betölteni. Egy ilyen időszakban a legkevésbé hiányzik, hogy a nehezen nélkülözhető kollégákat elveszítsük.

3. Marketingköltségek minimalizálása vagy nullázása

Azonnal meg kell szüntetni azokat a kiadásokat, amelyek nem közvetlenül szolgálják a cég túlélését. Ilyenek lehetnek a márkanév építését szolgáló kiadások, de azoknak a termékeknek az értékesítését sem szabad támogatni, amelyekre jelenleg nem létezik kereslet (például idegenforgalmi vagy HORECA szektorban működő ügyfelek ösztönzése).

4. Lejáró kinnlevőségek kezelésének gyorsítása

Legyen egy egyszerű és robusztus folyamatunk kinnlevőségeink behajtására, amelyet a kollégáink következetesen végre tudnak hajtani. Ezen a téren nagyon kevés esetben tehetünk csak kivételt.

5. Alternatív szcenáriók tervezése

Előre kell látnunk, hogy milyen intézkedések szükségesek egy 10 százalékos, és milyeneket egy 50 százalékos árbevétel-csökkenés esetén. Ilyenkor a visszaesésre „tervezünk”, de nyilván nem a visszaesést szeretnénk elérni, hanem előre átgondolni, hogy milyen eredmény- és/vagy működési mutatók milyen intézkedések bevezetését teszik szükségessé a cég fennmaradása érdekében. Kiket tudunk, és kiket nem tudunk nélkülözni? Mihez tudunk még nyúlni, ha további racionalizálásra van szükség?

Mindez időt és figyelmet kíván, de a gondos tervezés munkáját senki nem fogja a tulajdonos helyett magára vállalni. Ennek a figyelemnek azonban még most is sokkal kisebb a költsége, mint egy későbbi kényszerhelyzetnek, hiszen egy kontrollálatlan eset felszámoláshoz vezethet, ami a tulajdonos kezéből is kiveszi az irányítás lehetőségét.

Krausz Zoltán
vállalatépítési szakértő
www.vallalatepites.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS