Bár az egész világot sújtó koronavírus-járvány most viszonylagos nyugalmi állapotban van, sosem lehet tudni, mikor indulhat újabb hullám, amely ismét a lezárások korszakát hozhatja el. Egy épület tűzbiztonsági tényezőit ilyenkor nagyban befolyásolhatják azok a módosítások, amelyeket a korlátozásokkal kapcsolatos szabályozások miatt végeztek el.
A kereskedelmi célú ingatlanok tulajdonosai számára megfontolandó, hogyan használják ki a rendelkezésükre álló tereket úgy, hogy gondoskodni tudjanak az alkalmazottak és a vásárlóközönség biztonságáról. Ráadásul e rövid távú döntéssel lehet, hogy közép- vagy hosszú távon is számolniuk kell.
Ezért még nagyobb figyelmet szükséges szentelniük arra, hogy hogyan valósítható meg a biztonságos távolságtartás az épületbe látogató emberek között. Sokak számára ez a belső terek elrendezésének és a közlekedési útvonalak megváltoztatását is jelenti.
„Az épületekre vonatkozó előírások általában kimondják, hogy ha egy ingatlanon változtatásokat hajtanak végre, új tűzvédelmi kockázatértékelést, azaz állapotfelmérést szükséges készíttetni. Az épület elrendezésének megváltoztatása, ideiglenes belső és külső szerkezetek – például védő-, terelőkorlátok és paravánok – beépítése esetén újra kell gondolni a tűzérzékelő és -riasztó berendezések, a kijáratjelzők és a vészvilágítás elhelyezését is” – mondta Szontág Balázs, az Eaton Magyarország marketing menedzsere.
(Szontág Balázs is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 401. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)
Jelenleg a legtöbb átalakítás azért történik egy épületben, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék annak a kockázatát, hogy az épületben tartózkodók megfertőzzék egymást. Ez a fajta kockázat valóban leredukálható ilyen lépésekkel, azonban bizonyos esetekben éppen ezek az intézkedések növelik egy másik veszély, a tűzesetek kockázatát. Ez pedig szintén komoly problémát jelenthet az épületben tartózkodók szempontjából. A tulajdonos is könnyen bajba kerülhet, ha nem veszi ezt figyelembe.
Számos nagy visszhangot kiváltó eset történt, amikor egy cégtulajdonost vagy épületüzemeltetőt a bíróság nagy összegű pénzbírságra, szélsőséges esetben akár börtönbüntetésre ítélt az alapvető tűzvédelmi követelmények teljesítésének elmulasztása vagy a tűzvédelmi tervezés hiánya miatt. Azaz a Covid-19 ellen hozott intézkedések nagy része jelentős mértékben kihat a tűzbiztonságra.
A legtöbb kiskereskedelmi üzletben és vendéglátóhelyen egyirányú a forgalom az egyes helyiségeiken keresztül, amelyet vagy a haladási irányt jelző nyilakkal, vagy egyes esetekben az átjárást korláttal, kötéllel vagy szalaggal történő lezárással jelölnek. Vészhelyzet esetén – amikor az épület kiürítése a cél – ez áttekinthetetlen helyzetet teremt, sőt teljes zűrzavarhoz is vezethet, és még meg is akadályozhatja, hogy az emberek könnyen eljussanak a vészkijáratokhoz.
Az átalakítás tehát kihat a vészvilágításra és a kijáratjelzőkre, hiszen ezek egy része a módosítások után rossz helyre kerül, és hátráltatja az egyszerű és biztonságos evakuálást. Szintén ellenőrizni kell tűzoltó készülékek meglétét minden újonnan kialakított menekülési útvonalon.
Amennyiben az emberek elkülönítése érdekében az üzemeltető új helyiségeket alakít ki, területeket választ le, vagy megváltoztatja az alaprajzi elrendezést, azt is ellenőriznie kell, hogy minden új helyiségben vannak-e tűzérzékelők. Továbbá az ott tartózkodók hallják és/vagy látják-e a tűzjelzőket, illetve hogy azok továbbra is megfelelnek-e a követelményeknek.
Az ilyen ideiglenes leválasztások tűzbiztonsági kockázatot is jelentenek, mert alagutat hozhatnak létre, amelyben áramlik a füst. Emellett sok esetben műanyagból készülnek, amely tűz esetén különösen sok füsttel járó égést okoz. Ráadásul az ilyen válaszfalak a sprinkler-rendszerek hatékonyságát is módosíthatják.
A kiskereskedelmi egységek esetében sok pultot és pénztárterületet fából és átlátszó műanyagból vagy plexiből készült ideiglenes szerkezetekkel választanak el, amelyek biztosítják az egyes személyek elhatárolását. Azonban ezek általában a kijáratok közelében vannak. Ha bekövetkezne a legrosszabb, és tűz ütne ki, egy ilyen építmény potenciálisan elzárná vagy gátolná az evakuálás egyik útvonalát. Ha ez a szerkezet meg is gyulladna, sűrű, mérgező füst keletkezne.
Miközben számos ilyen intézkedést kell végrehajtanunk, amikor visszatérünk a munkába, épülettulajdonosként és munkáltatóként kötelességünk figyelembe venni minden olyan kockázatot, amelynek a munkavállalók és a közönség a felelősségi körünkbe tartozó helyiségekben ki vannak téve.
Ez azt jelenti, hogy az új intézkedésekből eredő kockázatok csökkentése érdekében szükségessé válhat a tűzvédelmi rendszerek átalakítása, adott esetben megváltoztatása. Ez arra is késztethet bennünket, hogy átgondoljuk néhány döntésünket. Így például megfontolhatjuk, hogy milyen anyagokat használunk a válaszfalak építéséhez.
„Egy jól megtervezett tűzvédelmi rendszer húsz százalékos többletkapacitással rendelkezik, és némi rugalmasságot biztosít a rendszeren belül, de sajnos a legtöbbre ez nem jellemző. Ha még jellemző is valamelyikre, azok sem veszik figyelembe a nagyobb átalakításokat, amelyeket az épületekben szükséges elvégezni” – tette hozzá Szontág Balázs.
Új építési és felújítási projektek esetében célszerű a tűzvédelmi rendszereket rugalmasan tervezni. Egyre valószínűbb, hogy a jövőben rugalmasabb épületek tervezésére van szükség, és rendszeresen változtatnunk kell használatukat és elrendezésüket. Még ha nem is nézünk szembe egy újabb világjárvánnyal, a munkavégzés és a szabadidőnk eltöltésének módja valószínűleg változni fog, amihez az épületeknek is alkalmazkodnia kell.
(Fotók: Eaton)
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.