Ugyan szigorú szabályozás van hazánkban a külföldiek munkavállalására, ám a munkaerő-piaci helyzet, a több ágazatban is tapasztalható munkaerő-hiány miatt vannak könnyítések, bizonyos országok és szakmák esetében csupán bejelentésre van szükség – olvasható a Man at Work blogbejegyzésében.
Nincs szüksége engedélyre a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyeknek, az Európai Gazdasági Térségbeli állampolgároknak és családtagjaiknak, valamint alapvetően a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeknek. E szabály gyakorlatilag hazánk európai uniós tagságából fakadó jogharmonizációs feltétel – olvasható a Man at Work blogbejegyzésében.
2016 júliusa óta további könnyítéseket tett a kormányzat azzal, hogy a harmadik országbeli munkavállalók közül kiemelte a Magyarországgal szomszédos országból származó munkavállalókat. Az új szabályozás értelmében nincs szüksége engedélyre harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához olyan harmadik országbeli állampolgárnak meghatározott foglalkozásokban történő magyarországi foglalkoztatásához, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is, aki Magyarországgal szomszédos ország állampolgára. Ebben az esetben elegendő mindössze a munkavállaló bejelentése a hatóságok számára.
Ezzel az intézkedéssel egyértelműen az ukrán és a szerb munkaerő számára tették könnyebbé a magyarországi munkavállalást. Mintegy 37 munkakörben közel 100 FEOR szám alapján meghatározott foglalkozás esetében van lehetőség arra, hogy csak bejelentéssel foglalkoztassák a munkavállalókat. Az építőipar szempontjából számos munkakör található meg ebben a közleményben, így többek között az alábbi munkakörök esetében lehetséges bejelentéssel foglalkoztatni a munkavállalót: építőipari szakmunkás, épületgépész, lakatos, hegesztő-lakatos, kőműves, szerelő kisegítő, vízvezeték-szerelő.
A bejelentést a foglalkoztatónak kell megtennie a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalnál. Fontos, hogy a bejelentést legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, valamint arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.
A kormányhivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. Fontos, hogy a foglalkoztató köteles a bejelentett foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő 3 évig megőrizni, és az esetleges ellenőrzések során bemutatni.
Érdemes tudni, hogy a bejelentési kötelezettség teljesítése nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, elmulasztása azonban fájó költségeket okozhat, ugyanis ebben az esetben 5 ezertől 500 ezer forintig terjedő rendbírsággal sújtható a foglalkoztató.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.