Mikor nem kell engedély egy külföldi munkavállalónak Magyarországon?

2018. 10. 29., 12:15

Ugyan szigorú szabályozás van hazánkban a külföldiek munkavállalására, ám a munkaerő-piaci helyzet, a több ágazatban is tapasztalható munkaerő-hiány miatt vannak könnyítések, bizonyos országok és szakmák esetében csupán bejelentésre van szükség – olvasható a Man at Work blogbejegyzésében.

Nincs szüksége engedélyre a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyeknek, az Európai Gazdasági Térségbeli állampolgároknak és családtagjaiknak, valamint alapvetően a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeknek. E szabály gyakorlatilag hazánk európai uniós tagságából fakadó jogharmonizációs feltétel – olvasható a Man at Work blogbejegyzésében.

2016 júliusa óta további könnyítéseket tett a kormányzat azzal, hogy a harmadik országbeli munkavállalók közül kiemelte a Magyarországgal szomszédos országból származó munkavállalókat. Az új szabályozás értelmében nincs szüksége engedélyre harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához olyan harmadik országbeli állampolgárnak meghatározott foglalkozásokban történő magyarországi foglalkoztatásához, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is, aki Magyarországgal szomszédos ország állampolgára. Ebben az esetben elegendő mindössze a munkavállaló bejelentése a hatóságok számára.

Ezzel az intézkedéssel egyértelműen az ukrán és a szerb munkaerő számára tették könnyebbé a magyarországi munkavállalást. Mintegy 37 munkakörben közel 100 FEOR szám alapján meghatározott foglalkozás esetében van lehetőség arra, hogy csak bejelentéssel foglalkoztassák a munkavállalókat. Az építőipar szempontjából számos munkakör található meg ebben a közleményben, így többek között az alábbi munkakörök esetében lehetséges bejelentéssel foglalkoztatni a munkavállalót: építőipari szakmunkás, épületgépész, lakatos, hegesztő-lakatos, kőműves, szerelő kisegítő, vízvezeték-szerelő.

A bejelentést a foglalkoztatónak kell megtennie a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalnál. Fontos, hogy a bejelentést legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, valamint arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.

A kormányhivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. Fontos, hogy a foglalkoztató köteles a bejelentett foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő 3 évig megőrizni, és az esetleges ellenőrzések során bemutatni.

Érdemes tudni, hogy a bejelentési kötelezettség teljesítése nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, elmulasztása azonban fájó költségeket okozhat, ugyanis ebben az esetben 5 ezertől 500 ezer forintig terjedő rendbírsággal sújtható a foglalkoztató.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS