Megtart és felszabadít: AI a HR területén

2024. 09. 30., 19:30

Óriási nyomás nehezedik napjainkban sok vállalkozásra: a jelenlegi gazdasági környezetben kell vezényelniük a gyors átalakulást, hogy a generatív AI korszakában is versenyképesek maradjanak. Eközben pedig – főként azokon a piacokon, ahol a humán tőke kritikus jelentőséggel bír – arra kényszerülnek, hogy céljaikat az ideálisnál kevesebb emberrel érjék el. Ebben a helyzetben a tehetségek megtartása fontosabb, mint valaha. Ehhez a HR területén a folyamatok átértékelésére és komoly változások bevezetésére van szükség – állapítja meg NextGen HR elemzésében a KPMG.

A KPMG elemzése szerint a globális munkaerő 40 százaléka fontolgatja azt, hogy idén elhagyja munkahelyét. A vezérigazgatók 71 százaléka egyetért azzal, hogy a tehetségek megtartása kihívást jelent. Ebben a piaci helyzetben a HR-csapatoknak két fontos feladata van: megtalálni a cégen belül értékes, de hezitáló munkatársakat, és a szervezetben maradásra ösztönözni őket, illetve hatékonyan toborozni további tehetségeket.

A munkavállalók már jó ideje nem csak a fizetést nézik munkahelyük kiválasztásánál. Fontos szempont lett például a fenntarthatósági értékek képviselete vagy a munka és magánélet egyensúlya. A dolgozók szeretnék megbecsülve, biztonságban érezni magukat, és igénylik a fejlődés lehetőségét, az elismerést, a kellemes munkakörnyezetet. Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos kihívások miatt a KPMG kutatása szerint a humánerőforrás vezetők 61 százaléka változtat a munkavállalói értékajánlaton.

AI: ahol tud, segít

Egyértelmű, hogy a szervezetek stratégiájában az AI alapmodellek fontos szerepet játszanak majd a következő 3-5 évben. A globális vezetők 98 százaléka egyetért ezzel. A KPMG szerint a HR-funkcióknak alkalmazkodniuk kell, és a generatív AI-t is segítségül kell hívniuk, hogy megőrizzék a cég üzleti teljesítményeit és pozícióit a piacon.

„A technológia mindenképpen fontos szerepet játszik a folyamatokban. A mesterséges intelligencia komoly segítség például az önéletrajzok átválogatásában, a legjobb jelöltek kiválasztásában, de még akár az olyan egyszerű, de időigényes feladatokban is, mint az egyénre szabott válasz e-mailek generálása. A gépi tanulás révén a korábbi adatok alapján pontosabb előrejelzések készülhetnek az alkalmazottak várható lemorzsolódásáról vagy teljesítményéről, mint eddig bármikor. A generatív AI segít válaszokat adni a munkavállalók gyakori kérdéseire. A HR akár a munkaköri leírások elkészítésében is számíthat az AI-ra” – állítja Halász Erika, a KPMG Stratégiai és Működés fejlesztési üzleti tanácsadási terület vezetője.

Utánfutók, Gyakorlók és Úttörők a HR világában

A KPMG felmérése szerint a humánerőforrás igazgatók 60 százaléka a következő két-három évben megváltoztatja a HR működési modelljét. A vezetőknek a teljes modell kialakítását át kell gondolniuk, hogy teljes mértékben kiaknázhassák a technológia előnyeit. Ennek érdekében a szervezetek 53 százaléka új analitikai platformokba fektet be a HR-funkcióikon belül.

A vállalatok természetesen különböző fejlettségi szakaszban vannak az említett kihívások kezelése terén. A KPMG három típust különböztet meg: az „Utánfutókat”, a „Gyakorlókat” és az „Úttörőket”.

Az Utánfutók felső vezetése még nem igazán hallotta meg az idők szavát az emberi erőforrás menedzsment kortárs kérdéseit illetően. A felhőalapú technológiát rosszul vezették be, és a folyamatokat nem szabványosították az egész vállalaton belül. A toborzási, tehetségkutatási funkciók adminisztratív jellegűek, kevés hozzáadott értékkel. A HR és a munkavállalók között valószínűleg sok manuális interakció zajlik, nagyon egyszerű HR-adatokkal és jelentésekkel. Mindez leginkább a kormányzati, illetve közszférára, biztosítási brókerekre, kis építési társaságokra, kisvállalkozásokra jellemző.

Gyakorlóknál már sikeresen bevezették a felhőalapú technológiát, széles körben összehangolt, szabványosított folyamatokkal dolgoznak. Kialakultak olyan jól finanszírozott és hatékony talent támogató csoportok, amelyek innovációval egészítik ki a technikai segítségnyújtást, az értékelést és egyebeket. A vezetők számára fontos az emberi erőforrásokkal kapcsolatos menetrend és a toborzási funkció kapcsolódik a szélesebb körű szervezeti stratégiához. Hatékony szolgáltatásmenedzsment működik, jó operatív jelentéstételi lehetőséggel. A Gyakorlók között megtalálhatók multinacionális vállalatok, nagy pénzügyi szolgáltató cégek és bankok is.

Az Úttörőknél már az összes back office folyamat szabványosított és egyetlen helyen keresztül elérhető. A központosított GBS (Globális üzleti szolgáltatások) funkció reagál az üzleti igényekre és a vezető technológiák által lehetővé tett legjobb élményt nyújtó kultúrában képzett. A HR és egyéb vállalati funkciók egy jövőkép és egy stratégia alapján, zökkenőmentesen működnek együtt. Ezt a szakaszt jellemzően az IT/GBS vezeti, és a HR hatáskörén kívül esik, mivel a szolgáltatásokat egy központosított támogatási funkció révén kell biztosítani.

Úttörőnek lenni

„A HR úgynevezett Úttörői élen járnak a kihívások kezelésében: a jelenlegi piaci nyomásra válaszul a jövőbe tekintenek, bátran újragondolják a korábbi funkciókat. Az embereket helyezik a középpontba, hogy digitálisan támogatott és társadalmilag felelős ambíciókat valósítsanak meg – példát mutatnak, és a helyes irányba navigálnak” – magyarázza Halász Erika Olyan integrált és egymást erősítő képességekre összpontosítanak, mint a munkavállalói élmény, az adatok és elemzések, a munkaerő-formálás, a digitális HR és a tanulás. Hatékonyabb és eredményesebb HR funkciókat építenek ki, hogy a hagyományos toborzáson, bérszámfejtésen és elkötelezettségen túlmenően stratégiai hozzáadott értéket teremtsenek a szervezetük számára. Túllépnek az egyszerű technológiai fejlődésen, a digitális technológiát integrálják, hogy rendkívül vonzó munkakörnyezetet hozzanak létre. Az üzleti kérdések megválaszolására a kapcsolati analitikát, az emberi szociális hálózatok tudományát használják. Szintet lépnek a készségek elosztásában, hogy jobb módszert találjanak a tehetségek áramoltatására. Szerepet vállalnak a szervezeti cél meghatározásában és megvalósításában, az ESG-célok felkarolásában és az embereik bevonásában a nettó zéró stratégiába. „A magyarországi KPMG-nél a célok meghatározása megtörtént, a saját tanulmányunkkal összemérhető a HR keretrendszere. Ugyanakkor a folyamatok digitalizálásában még nekünk is fejlődnünk kell” – adott helyzetjelentést az úttörő szerepről Erős Zita, a KPMG HR igazgatója.

A KPMG szerint a HR-terület jelenlegi és jövőbeli kihívásaira leginkább a cégen belüli adatok alapján digitálisan feldolgozott és meghozott döntések adhatnak választ. A toborzás, a tehetség kiteljesítése, a motiváció, az alkalmazottak megtartása ma már mind kezelhető cégen belüli, digitálisan megalapozott kampányokkal. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS