Megéri HR-technológiai megoldásokba fektetni

2020. 10. 20., 18:15

2019-ben, több mint 5 milliárd dollár értékben fektettek be HR technológiákra fókuszáló vállalkozásokba. A trend várhatóan idén tovább erősödik a befektetői bizalom visszatérése után, a pandémiás helyzet egyértelműen felerősítette az iparág létjogosultságát, főleg a munkavállalói elkötelezettség és a kiválasztást erősítő megoldások terén.

Az Asana szoftvercég a munkairányítás és a termelékenység területére specializálódott, jelenleg 4 milliárd dollárt ér pár héttel ezelőtti IPOja után. A Slack egymástól távol működő csapatok irányítására alkalmas platformot kínáló, jelenleg 14 milliárd dollár értékelésű vállalkozás. Az otthoni környezetben dolgozó csapatok irányítására évek óta rendelkezésre álló szoftveralkalmazást kínáló cég hatalmas növekedést tudhat maga mögött, és olyan egyedi dolgokkal is foglalkozik már, mint saját márkás edzőcipő kiadása.

2020 márciusa óta a már évek óta a piacon lévő, digitális együttműködésre lehetőséget adó vállalkozások hatalmas ugrást értek el, amelynek kiváló példája az egy év alatt több mint nyolcszoros – 136 milliárd dolláros – értéket elért Zoom, mely szinte minden iskolás vagy home office-ban rekedt munkavállaló által használt eszköz.

A csapatok munkafolyamatainak irányítása és kommunikációja mellett a digitális környezetben megvalósuló egyéb HR-megoldások is előtérbe kerültek. A YPO, vagyis Young Presidents Organization 2020 szeptemberében készült, 2500 globális környezetben működő vezérigazgató által kitöltött felmérése alapján, a vállalkozások 40 százaléka a munkavállalók elköteleződését jelölte meg, mint a legnagyobb szervezetet érintő kihívást a járvány alatt. A home office-ban működő csapatok motivációs szintjének fenntartása, a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodás kiemelt fókuszterületté vált minden vállalkozásnál.

„A nagyvállalati munkavállalókkal szemben rendkívül empatikusnak kell lenni. Dolgozóik nem azért jöttek hozzánk nagyvállalati környezetbe, hogy a lakásukba szorulva, egész nap a képernyőt nézve, próbáljanak dolgozni, kommunikálni és még jól is érezzék magukat. A munkatársak a mindennapok szakmai interakciói, társas kapcsolatok kialakítása miatt is választottak munkáltatót, és ha még pár hónapig képesek is voltak a kialakult helyzetet elviselni, most már nagyon sokuknál (akár 33–66 százalékuknál) kiütközik az elzártságból kialakuló elkötelezettségi probléma. Több startup, ahol rugalmasabb a feladatkezelés, kevesebb a szabályozás és a felelősségvállalás, a jelenlegi helyzetben kifejezetten azért tud elcsábítani kollégákat nagyobb szervezetektől, mert akár az irodából is lehet dolgozni” – emeli ki Fehér Zsolt nemzetközi HR-szakértő.

A magyarországi irodai dolgozókat foglalkoztató munkahelyek nagy része év végéig szinte biztosan home office környezetben fog működni, ezért kiemelt fontosságú a HR-megoldások további működtetése, immár digitális eszközökkel.

A világon több ezer, Magyarországon több mint 60 HR-technológiára fókuszáló vállalkozás van, a felvételit, a megtartást vagy a munkavállalók fejlesztését elősegítő alkalmazásaival. A globális meglévő alkalmazások 30 százaléka a felvételi folyamatra, toborzásra fókuszál, emellett 24 százalékuk a megtartás, az elkötelezettség, mérését, fejlesztését próbálja segíteni. A közel két évtizede jelen lévő HR tech iparág hatékony alkalmazhatósága eddig a globális csapatok működtetése szempontjából volt releváns, azonban az idei év mindenki számára szinte kötelezővé tette ezeknek a technológiáknak a használatát.

„A jelenlegi digitális környezetben az első lépés persze az, hogy használjunk támogató HR-megoldásokat, de azok validitása, befektetett anyagi és időbeli erőforrásaink megtérülésének mérése kiemelten fontos. Az eszközök kiválasztáskor vegyük számba, hogy milyen azok tudományos háttere, hatékonysága, ne elsősorban az ár alapján hozzuk meg beszerzési döntéseinket.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS