Lakástámogatások: a négy leggyakoribb félreértés

2024. 02. 16., 14:10

A Credipass szakértőinek összefoglalója az év eleji igénylési tapasztalatok alapján.

Idén a családot alapítani vagy bővíteni szándékozók számos lehetőséget vehetnek igénybe az otthonteremtés területén, így tehát nyugodtan kijelenthetjük: házasok előnyben! Ez a házasság hetén különösen aktuális téma lehet, és habár a 2021-es rekordszámú, 72 ezer házasságkötést így sem értük el, azért a tavalyi évben is szép számmal, pontosan 50 150-en lépték még ezt a jelentős lépést a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Ez azért is lehet lényeges adat, mert mind az új CSOK Plusz, mind a népszerű Babaváró kölcsön igényléséhez szükséges feltétel a házasság – azonban, hogy milyen más feltételeknek kell még megfelelni az egyes támogatások vagy kedvezmények igénylésénél, azzal kapcsolatban sok esetben lehet félreértés az ügyfelek fejében.

„Az egyik leggyakoribb buktató, ami a januári igénylések kapcsán kiemelhető, a társadalombiztosítási jogviszonyhoz kapcsolódik – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. – A CSOK Plusz esetén az idei évtől lépett életbe a minimum 2 éves tb jogviszony meglétére vonatkozó elvárás, amely minimum az egyik igénylő esetén szükséges, és amely jelentős szigorítás a korábbi 6 hónapos időtartamhoz képest. Ebben maximum 30 nap megszakítás lehet és fontos, hogy a szabály használt, valamint új ingatlan vásárlása esetén is érvényes. A Babaváró esetében pedig az egyik félnek minimum 3 éves (szintén maximum 30 napos megszakítást tartalmazó) tb jogviszonnyal kell rendelkeznie, így tehát ezekre különösen érdemes odafigyelni.”

A tb jogviszony akkor keletkezik és fogadható el, amennyiben az igénylő alkalmazotti munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyban, vagy megbízási szerződés alapján végez munkát, illetve, ha nyugdíjasként kiegészítő keresőtevékenységet végez és így keletkezik jogviszonya. (Amennyiben az ügyfél a tb-t saját maga után fizeti, az nem számít bele az említett 2 és 3 éves jogosultsági időszakba.) Azonban ez nem a teljes kép a tb jogosultak köréről. Arról, hogy pontosan kik esetében fogadható el, milyen feltételeknek kell megfelelni, tanácsos tájékozódni a pénzügyi szakértőnél, vagy a lakcímkártya szerinti illetékes OEP irodában.

A másik gyakori félreértés a szakértők szerint a 10 százalékos lakásvásárlási önerőhöz és az első közös lakás fogalmához kapcsolódik. Első közös lakásszerző lehet az a házaspár, akiknél a felek a kölcsönkérelem benyújtásakor, vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban tulajdonjoggal, vagy kizárólag olyan lakástulajdonnal rendelkeztek, amely – a tulajdoni hányad mértékétől függetlenül – jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal terhelt. Fontos kiemelni azt is, hogy az első lakástulajdon-szerzés ténye a 10 százalékos önerő miatt fontos kritérium, nem pedig a CSOK Plusz igénylése miatt. Ettől el kell határolni az említett első közös lakásszerzés fogalmát, hiszen ez a CSOK Pluszt igénylők esetében a vételár felső határát határozza meg, viszont nincs kihatással az önerő mértékére. (Az első közös lakásvásárló ügyfelekre maximum 80 millió forintos maximális vételár-limit vonatkozik.) A két „kedvezményt" együtt is alkalmazhatják azok a szerencsés fiatalok, akik mindkét kritériumnak megfelelnek, tehát első lakásszerzők és első közös lakástulajdonosok is lesznek egyben.

A harmadik leggyakrabban felmerülő kérdés az új alapterület-elvárásokra vonatkozik, amelyek a CSOK Plusz és a Falus CSOK kapcsán is érvényesek és amelyek használt és új lakás, illetve ház vásárlása esetén is lényeges szempontok.

„Az alapterület vizsgálatánál a meglévő és vállalt gyermekek számát is figyelembe kell venni. Lakás és ház esetében is van egy minimális elvárás, függetlenül attól, hogy az új vagy használt (táblázatunkból ez kiderül). Fontos változás, hogy eddig a használt, egylakásos lakóingatlan esetén is elegendő volt a 40–60 négyzetméteres feltételnek való megfelelés, azonban ez most 70–90 négyzetméterre módosult – mondta el Fülöp Krisztián. – Hogy mi minősül lakásnak és mi lakóháznak, annak pontos meghatározásáról szintén érdemes szakértővel egyeztetni, hiszen az igénylések ezeken az »apróságokon« is múlhatnak. Önálló, egylakásos lakóépületnek minősítik ugyanis a kérdéses ingatlant abban az esetben, ha ez egy lakást magában foglaló, önálló tető- és épületszerkezettel, valamint a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik. A további feltételekről, szabályozási részletekről egy tapasztalt pénzügyi szakértő tud információt adni – javasolt tehát hozzájuk fordulni, ha az idei célok között szerepel az otthonteremtés.”.

A negyedik félreértés a sokat emlegetett illetékhez kapcsolódik – a CSOK Plusz első jogszabálytervezetében még nem vonatkozott teljes illetékmentesség az ügyletben szereplő ingatlanokra, csak a Falusi CSOK esetén volt elérhető ez a lehetőség, azonban 2023 decemberében módosítottak a jogszabályon: így ma, a CSOK Pluszos vásárlások teljesen illetékmentesek, a kölcsön segítségével a 4 százalékos vagyonszerzési illeték megspórolható a család számára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS