Külterületi ingatlanok: mire figyeljünk a vásárlásnál?

2019. 06. 07., 17:02

Sokan menekülnek a város zajától és az egyre magasabb ingatlanáraktól a települések külterületeire, ahol régi elnevezéssel zártkerti ingatlanokat találhatnak az érdeklődők. Miben különbözik ez a belterületi lakóingatlanoktól, mennyivel olcsóbb és vehető-e fel rá hitel? A legfontosabb tudnivalókat a Duna House szedte össze.

A telekkönyvi nyilvántartás szerint zártkerti területek a települések közelében található szőlők, gyümölcsösök, pincék, zártkerti gazdasági és üdülőterületek. Általánosságban ezek a telkek kisebb beépíthetőséggel rendelkeznek és a rajta található ingatlanok nem feltétlen lakhatási céllal épültek, így jellemzően kisebb alapterülettel és nem teljes komfortfokozattal rendelkeznek. Jelenleg kedvezőbb áruk miatt keresettek lakhatás céljából, de sokan még mindig ténylegesen nyaralóként használják őket, főleg a kedvelt lokációkban, mint Balaton, Velencei-tó, esetlegesen dunai települések. Ingatlanközvetítői tapasztalatok alapján akár 50-60%-kal is olcsóbban érhetőek el, mint a hasonló belterületi házak vagy lakások.  

A zártkerti ingatlanok közül a legnépszerűbbek az adott városhoz vagy településhez közel elhelyezkedő, lakható méretű (40–60 nm) hétvégi nyaralóházak, amelyekben a víz és a villany be van vezetve. Az ilyen típusú házakat tényleges lakhatási céllal vásárolják azok, akiknek limitálva van az anyagi lehetőségük, illetve sok városlakó a kedvelt turisztikai környékeken keres ilyen ingatlanokat valódi nyaralótelek funkciójukat megtartva” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „A kedvezőbb ár mellett azonban néhány nehézségre is érdemes felkészülni a vásárlóknak, akiknek így az átlagosnál nagyobb kompromisszumokat kell meghozni, például a közlekedés és a kényelmi szolgáltatások területén. Jogi és ingatlanpiaci szempontból is érdemes felkészült szakemberhez fordulni, hiszen a hagyományos házvásárláshoz képest sokkal több buktatóba és nehézségbe ütközhet az ember.”

Ingatlanjogi szempontból nagyon fontos ellenőrizni, hogy az adott zártkerti övezeti telek a művelési ágból ki van-e vonva vagy nincs. Ugyanis, ha utóbbi, akkor még jogilag művelési terület, azaz a földtörvény szabályai vonatkoznak rá, aminek köszönhetően elővásárlási joggal és szabályozott dokumentációval terhelt lesz az ügylet.  Ezekben az esetekben az adásvétel során megnövekedett idővel kell számolni. Ingatlanközvetítői tapasztalatok alapján az elővásárlási joggal a legtöbb esetben nem élnek az arra jogosultak, de ettől függetlenül az eljárás ideje nem rövidül.

Finanszírozás szempontból is több nehézségbe ütközhet a vásárló. Amennyiben piacképes az ingatlan, lehet finanszírozó bankot találni, igaz, nagyobb önerővel kell például rendelkeznie és kiemelten fontos, hogy minden dokumentáció megegyezzen, így a tulajdoni lapnak és a térképmásolatnak is a tényleges valóságot kell tükröznie. Amennyiben a területen lévő ingatlan besorolása nem lakóingatlan, akkor a családtámogatási kedvezmények nagy többsége sem vehető fel rá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS