Külterületi ingatlanok: mire figyeljünk a vásárlásnál?

2019. 06. 07., 17:02

Sokan menekülnek a város zajától és az egyre magasabb ingatlanáraktól a települések külterületeire, ahol régi elnevezéssel zártkerti ingatlanokat találhatnak az érdeklődők. Miben különbözik ez a belterületi lakóingatlanoktól, mennyivel olcsóbb és vehető-e fel rá hitel? A legfontosabb tudnivalókat a Duna House szedte össze.

A telekkönyvi nyilvántartás szerint zártkerti területek a települések közelében található szőlők, gyümölcsösök, pincék, zártkerti gazdasági és üdülőterületek. Általánosságban ezek a telkek kisebb beépíthetőséggel rendelkeznek és a rajta található ingatlanok nem feltétlen lakhatási céllal épültek, így jellemzően kisebb alapterülettel és nem teljes komfortfokozattal rendelkeznek. Jelenleg kedvezőbb áruk miatt keresettek lakhatás céljából, de sokan még mindig ténylegesen nyaralóként használják őket, főleg a kedvelt lokációkban, mint Balaton, Velencei-tó, esetlegesen dunai települések. Ingatlanközvetítői tapasztalatok alapján akár 50-60%-kal is olcsóbban érhetőek el, mint a hasonló belterületi házak vagy lakások.  

A zártkerti ingatlanok közül a legnépszerűbbek az adott városhoz vagy településhez közel elhelyezkedő, lakható méretű (40–60 nm) hétvégi nyaralóházak, amelyekben a víz és a villany be van vezetve. Az ilyen típusú házakat tényleges lakhatási céllal vásárolják azok, akiknek limitálva van az anyagi lehetőségük, illetve sok városlakó a kedvelt turisztikai környékeken keres ilyen ingatlanokat valódi nyaralótelek funkciójukat megtartva” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „A kedvezőbb ár mellett azonban néhány nehézségre is érdemes felkészülni a vásárlóknak, akiknek így az átlagosnál nagyobb kompromisszumokat kell meghozni, például a közlekedés és a kényelmi szolgáltatások területén. Jogi és ingatlanpiaci szempontból is érdemes felkészült szakemberhez fordulni, hiszen a hagyományos házvásárláshoz képest sokkal több buktatóba és nehézségbe ütközhet az ember.”

Ingatlanjogi szempontból nagyon fontos ellenőrizni, hogy az adott zártkerti övezeti telek a művelési ágból ki van-e vonva vagy nincs. Ugyanis, ha utóbbi, akkor még jogilag művelési terület, azaz a földtörvény szabályai vonatkoznak rá, aminek köszönhetően elővásárlási joggal és szabályozott dokumentációval terhelt lesz az ügylet.  Ezekben az esetekben az adásvétel során megnövekedett idővel kell számolni. Ingatlanközvetítői tapasztalatok alapján az elővásárlási joggal a legtöbb esetben nem élnek az arra jogosultak, de ettől függetlenül az eljárás ideje nem rövidül.

Finanszírozás szempontból is több nehézségbe ütközhet a vásárló. Amennyiben piacképes az ingatlan, lehet finanszírozó bankot találni, igaz, nagyobb önerővel kell például rendelkeznie és kiemelten fontos, hogy minden dokumentáció megegyezzen, így a tulajdoni lapnak és a térképmásolatnak is a tényleges valóságot kell tükröznie. Amennyiben a területen lévő ingatlan besorolása nem lakóingatlan, akkor a családtámogatási kedvezmények nagy többsége sem vehető fel rá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS