K&H tudástár: fontos információk családi vállalkozásoknak

2020. 05. 01., 13:00

A 20. K&H családi vállalatok klub tudástára segítséget nyújt a családi vállalkozások számára, hogy könnyen átlátható szakmai információkat és gyors megoldásokat kapjanak a vírushelyzet hatékony kezelésére, a jogi tanácsoktól a krízishelyzetben alkalmazható kommunikációs taktikákig.

A vírushelyzet okozta bizonytalanságban egy valami biztos: az életünk minden területét érinti. Üzleti környezetre lefordítva ez annyit tesz, hogy a döntéshozástól a takarításig, a pénzügytől a jogon át az informatikáig minden szakterület érintett. Egy olyan környezetben, ahol ráadásul akár naponta születnek új gazdaságvédelmi intézkedések, amelyek a cég ügymenetét is befolyásolhatják. A jelenlegi krízishelyzetben a cégvezetők számára egy olyan szakmai stáb felállítása szükséges, amelyben a vállalat legfőbb döntéshozója mellett célszerű, ha helyet kap üzemorvos, HR-es, munkajogász, a kommunikációs vezető, a pénzügyi és IT szakember is. Ezt azonban nem minden cég engedheti meg magának Magyarországon, így könnyen maradhatnak olyan területek, fekete foltok a vírushelyzet kezelésében, amelyekben szakmai információra, támogatásra, működőképes javaslatokra lehet szükség.

„A K&H családi vállalatok klubot öt éve indítottuk el és azóta is minden évben négy alkalommal rendezzük meg. A célunk az volt, hogy egy olyan bensőséges környezet mellett tudjanak a családi vállalatok tulajdonosai az éppen aktuális témákról egymástól és szakmai előadóktól inspirálódni, ahol teljesen nyíltan beszélhetnek mind a családi, mind pedig a céges sikereikről, kihívásaikról. Ennek tükrében a 20. K&H családi vállalatok klubunk alkalmával videóinterjúkat teszünk közzé a nemrég indult honlapunkon a koronavírussal kapcsolatos különböző témákban. A vállalkozásokat érintő főbb témakörökben szólítjuk meg szakértő partnereinket és családi vállalat tulajdonosokat, hogy osszák meg velünk tapasztalataikat, illetve gyakorlati tanácsokkal segítsenek a nehézségek gyors leküzdésében” – jelentette be Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője.

Gazdaságvédelmi intézkedések

A cégek megismerhetik a koronavírus világjárvány magyarországi hatásainak enyhítése érdekében hozott gazdasági akcióterveket. A cégvezetők így többek között megtudhatják a főbb szociális és adójogi intézkedéseket, a végrehajtásra vonatkozó szabályokat, valamint az adófizetési könnyítések által érintettek körét is. 

Munkáltatói teendők

A munkahelymegőrző támogatások kapcsán az új honlapon olvashatunk a munkabér-átvállalás feltételeiről, igénylésének menetéről, a munkajogi szabályok változásairól. Emellett arról is tájékozódhatunk, hogy milyen esetekben, hogyan alkalmazható a fizetés nélküli szabadság, illetve a jelenlegi helyzetben mi vonatkozik a táppénz kifizetésre.

Finanszírozási és jogi lehetőségek

A Magyar Nemzeti Bank NHP Fix programjának 1500 milliárd forinttal kiegészített keretösszege a kkv-k számára biztosít széles körben felhasználható forrásokat, NHP Hajrá néven. A magyarországi nagyvállalatok számára pedig a Növekedési Kötvényprogram módosítása és az értékpapírosítás támogatása nyújthat finanszírozási segítséget – mindezek feltételeit a cégek részletesen is megismerhetik a tudástárból. Emellett arról is átfogó képet kaphatnak, hogy a jelenlegi környezetben milyen módosításokat kell figyelembe venni a társasági és cégjog tekintetében.

Kríziskommunikációs tanácsok

A cégek arra vonatkozóan is gyakorlati tanácsokat kaphatnak, hogy a kialakult krízishelyzetben mit és hogyan érdemes kommunikálni, akár a cégen belül, akár a partnerekkel, fogyasztókkal. A cégvezetők azt is megtudhatják, hogyan építhetik be a korábbi tapasztalataikat a jelenlegi helyzet megoldásába, illetve hogy a szerepvállalásuknak és pozitív jövőképüknek mekkora szerepe lehet a károk enyhítésében, a dolgozók motiválásában és az újrakezdés sikerességében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS