Jön az e-nyugta: új időszámítás kezdődik a pénztárgépek életében

2024. 01. 09., 11:10

Évek óta napirenden van a jelenlegi kasszarendszer átalakításának terve, a nemrég elfogadott adócsomagban pedig már konkrét jogszabályokat is megfogalmaztak. Az új e-pénztárgép rendszer használatával elektronikus formában is lehet majd nyugtát adni, amelyhez a fogyasztók egy alkalmazáson keresztül férhetnek hozzá.

Az új e-pénztárgép (ePG) rendszer lényege, hogy a jelenlegitől eltérően már nem csak fizikai, hardveres formában elérhető kasszagépeket lehet használni az üzletekben, hanem szoftveres vagy akár felhő alapú rendszer használatára is lesz lehetőség nyugtaadásnál. Így elektronikus formában áll elő a bizonylat, amihez a vásárlók egy, a NAV által fenntartott speciális alkalmazáson keresztül férnek hozzá. Papír alapú másolat csak akkor kerül kibocsátásra az üzletekben, ha ezt a vásárló kifejezetten kéri.

Az e-nyugta – új elektronikus bizonylat részletszabályait szintén tartalmazza a mostani adócsomag. Az e-nyugtát a jelenlegihez képest jóval tágabb adattartalommal kell majd kiállítani, és a számlákhoz hasonlóan a nyugtáknál is lehetővé válik a korrekciós bizonylat kiállítása.

Az ePG rendszer jelentős áttörést hozhat a nyugtaadás terén, hiszen jelenleg csak nagyon szűk körben van lehetőség elektronikus nyugta kibocsátására. Ennek fő oka, hogy a kereskedelmi szektor nagy része online pénztárgép használatára kötelezett, ami kizárólag papír alapú bizonylatokat képes kiállítani. Így jelenleg korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre azok számára, akik a nyugtaadást például a saját vállalatirányítási rendszerükbe integrált módon szeretnék megvalósítani, vagy esetleg egy saját fejlesztésű alkalmazásban gondolkodnak és nem szeretnének hagyományos kasszagépet használni. Egyre nagyobb az igény arra is, hogy a számlákhoz hasonlóan a nyugták terén is elérhetőek legyenek az elektronikus bizonylatok.

Az igényekre jelenthet megoldást az ePG rendszer. A mostani adócsomagban csak általános, főként eljárási jellegű szabályok kerültek elfogadásra, a részletszabályokat pedig majd kormányrendeletben rendezi a jogalkotó. Ezért jelenleg még nem tisztázott, hogy az ePG pontosan mely adózók számára lesz kötelező, mely tevékenységi körök lesznek érintettek, milyen feltételek mentén lesz lehetőség az áttérésre a mostani online pénztárgépekről, illetve, hogy pontosan mikortól lesz hatályos az új rendszer.

„Az adócsomag alapján egyelőre annyi biztos, hogy az említett eljárási szabályok 2024. július 1-jétől lépnek hatályba, azonban az Áfa törvénybe iktatott, e-nyugtákat illető új szabályok, amelyek összefüggésben állnak az ePG rendszerrel majd csak 2025. január 1-jével alkalmazandók. Egyelőre tehát a hatályba lépést illetően is tapasztalhatók bizonytalanságok ebben a témában” – mondta Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az előzetes információk szerint a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletet várhatóan a következő hónapokban publikálják, de már addig is érdemes felmérni és fontolóra venni, hogy milyen előnyöket jelenthet az új rendszer és milyen módon lehet az abban rejlő előnyöket hasznosítani.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.