Évek óta napirenden van a jelenlegi kasszarendszer átalakításának terve, a nemrég elfogadott adócsomagban pedig már konkrét jogszabályokat is megfogalmaztak. Az új e-pénztárgép rendszer használatával elektronikus formában is lehet majd nyugtát adni, amelyhez a fogyasztók egy alkalmazáson keresztül férhetnek hozzá.
Az új e-pénztárgép (ePG) rendszer lényege, hogy a jelenlegitől eltérően már nem csak fizikai, hardveres formában elérhető kasszagépeket lehet használni az üzletekben, hanem szoftveres vagy akár felhő alapú rendszer használatára is lesz lehetőség nyugtaadásnál. Így elektronikus formában áll elő a bizonylat, amihez a vásárlók egy, a NAV által fenntartott speciális alkalmazáson keresztül férnek hozzá. Papír alapú másolat csak akkor kerül kibocsátásra az üzletekben, ha ezt a vásárló kifejezetten kéri.
Az e-nyugta – új elektronikus bizonylat részletszabályait szintén tartalmazza a mostani adócsomag. Az e-nyugtát a jelenlegihez képest jóval tágabb adattartalommal kell majd kiállítani, és a számlákhoz hasonlóan a nyugtáknál is lehetővé válik a korrekciós bizonylat kiállítása.
Az ePG rendszer jelentős áttörést hozhat a nyugtaadás terén, hiszen jelenleg csak nagyon szűk körben van lehetőség elektronikus nyugta kibocsátására. Ennek fő oka, hogy a kereskedelmi szektor nagy része online pénztárgép használatára kötelezett, ami kizárólag papír alapú bizonylatokat képes kiállítani. Így jelenleg korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre azok számára, akik a nyugtaadást például a saját vállalatirányítási rendszerükbe integrált módon szeretnék megvalósítani, vagy esetleg egy saját fejlesztésű alkalmazásban gondolkodnak és nem szeretnének hagyományos kasszagépet használni. Egyre nagyobb az igény arra is, hogy a számlákhoz hasonlóan a nyugták terén is elérhetőek legyenek az elektronikus bizonylatok.
Az igényekre jelenthet megoldást az ePG rendszer. A mostani adócsomagban csak általános, főként eljárási jellegű szabályok kerültek elfogadásra, a részletszabályokat pedig majd kormányrendeletben rendezi a jogalkotó. Ezért jelenleg még nem tisztázott, hogy az ePG pontosan mely adózók számára lesz kötelező, mely tevékenységi körök lesznek érintettek, milyen feltételek mentén lesz lehetőség az áttérésre a mostani online pénztárgépekről, illetve, hogy pontosan mikortól lesz hatályos az új rendszer.
„Az adócsomag alapján egyelőre annyi biztos, hogy az említett eljárási szabályok 2024. július 1-jétől lépnek hatályba, azonban az Áfa törvénybe iktatott, e-nyugtákat illető új szabályok, amelyek összefüggésben állnak az ePG rendszerrel majd csak 2025. január 1-jével alkalmazandók. Egyelőre tehát a hatályba lépést illetően is tapasztalhatók bizonytalanságok ebben a témában” – mondta Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának partnere.
Az előzetes információk szerint a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletet várhatóan a következő hónapokban publikálják, de már addig is érdemes felmérni és fontolóra venni, hogy milyen előnyöket jelenthet az új rendszer és milyen módon lehet az abban rejlő előnyöket hasznosítani.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.