Ha így töltötte ki a számlát, kezdheti elölről

2019. 09. 02., 11:00

Minél gyorsabban szeretnénk letudni a számlázást, annál több lehet a hibaforrás, ami viszont még több adminisztrációhoz vagy késedelmes fizetéshez vezethet. A Billingo szakértői összegyűjtötték a tíz leggyakoribb hibát, amelyekkel kis odafigyeléssel soha nem kell majd szembesülni.

Nem megfelelő a számla kelte és a teljesítés napja

Időszakos elszámolás vagy folyamatos teljesítés esetén a számla kelte és a teljesítés időpontja eltérő lehet. Ebben az esetben a teljesítés időpontja az a nap, amikor az ügylet teljesült, például tárgyhó utolsó napja. A számla kelte viszont mindig a számla kiállításának napja. Elhagyható ugyanakkor a teljesítési nap a számláról, ha a teljesítés és a számla kiállításának napja megegyezik. Fontos adat ez a számlán, ugyanis az áfalevonási jog mindig a teljesítés időpontjára vonatkozik.

Nem stimmel a fizetési határidő

A fizetési határidőt minden esetben a felek közti szerződés határozza meg. Ez akár ügyfelenként is eltérő lehet. A rosszul feltüntetett fizetési határidő miatt viszont a vevő jogosan utasíthatja el a számlát, azt le kell stornózni és újra kiállítani a helyes fizetési határidővel. Ez pedig akár hetekkel tolhatja el a számla teljesítését. 

Rosszul vannak beállítva a kerekítések

Az 1 és 2 forintosok kivonása és a 27 százalékos áfa miatt gyakori hiba, hogy a számlák kerekítései nem stimmelnek. Fontos tudni, hogy a készpénzes fizetésre érvényes kerekítési szabályok átutalás és bankkártyás fizetési esetén is érvényesíthetők, erről viszont a vevőt előre tájékoztatni kell. Nettó alapú számlázás esetén mindenképpen érdemes beállítani a kerekítési szabályokat, mert az 27 százalékos áfa miatt gyakran nem egész szám szerepel majd a számla végösszegeként, filléreket pedig nem lehet utalni.

Nem stimmel az áfa mértéke

Több számlatömb váltott használata vagy előre nem rögzített áfa esetén fordulhat elő, hogy a számla nem megfelelő áfatartalommal kerül kiállításra. Ezt utólag már nem lehet korrigálni, a szoftver sem fogja jelezni a hibát. Ellenőrzéskor, a vevőhöz kerülésekor derül rá fény, vagy a könyvelő hívja fel rá a figyelmet. A számla viszont mindenképpen stornózásra kerül, és újat kell helyette kiállítani.

Hiányzik a vevő e-mail címe

E-számlázás esetén van jelentősége, hogy a vevő adatainál megadjuk az e-mail címet is, így a kiküldés pillanatában garantáltan célba is ér a számla. „A Billingo automatikus értesítést küld, ha hiányzik a vevő e-mail címe, így nem történhet meg, hogy az e-számla kiküldés nélkül kerül rögzítésre. A rendszeren keresztül küldött számlák státusza is bármikor ellenőrizhető, így napokon belül kiderül, ha a számlánkat valami miatt mégsem kapták meg, így egy gombnyomással újraküldhető” – mondta Sárospataki Albert, a Billingo ügyvezetője.

Hibásan szerepel a vevő neve, címe vagy adószáma

Manuális számlázás esetén gyakori hiba, hogy a vevő neve, címe vagy adószáma hibásan szerepel a számlán. Sajnos ebben az esetben is visszaküldheti a vevő a számlát és azt újra ki kell állítani. Az adószám pontossága a kötelező NAV beküldés miatt is lényeges, hiszen a 100.000 forint vagy annál magasabb áfatartalmú számlákat a jogszabálynak megfelelően azonnal továbbítja is a rendszer az adóhatóság részére. Ennek az adatnak mindenképpen passzolnia kell.

Devizás számláról hiányzik a Swift kód és/vagy az IBAN szám

A Swift kód és az IBAN szám a külföldi vevők számára lényeges információ, ezek nélkül nem tudják átutalni a számla végösszegét. Hiányában ki tudjuk ugyan állítani a számlát, a teljesítés viszont az adatok megadásáig biztosan csúszni fog.

Devizás számla esetén nem megfelelő a számla nyelve

A NAV az ellenőrzéseket magyar nyelven folytatja le, ezért a legjobb megoldás, ha devizás számlázás esetén kétnyelvű számlát állítasz ki. A vevő nyelvén kiállított számla esetén egy esetleges ellenőrzés során kérhetik a hiteles magyar fordítást. Viszont az angol, német és francia nyelven kiállított számlák esetén erre nincs szükség. Azok idegen nyelven is kiállíthatók.

Hiányzik a Kisadózó megjegyzés és a nyilvántartási szám

Katás vállalkozások esetén kötelező feltüntetni a számlán a Kisadózó feliratot és a vállalkozás nyilvántartási számát is. Lehagyása mulasztási bírságot von maga után. A számla minden egyes tételénél szerepeltetni kell az adott tétel mennyiségi egységét, ennek lehagyása félreértésekre adhat okot, és a számla újból kiállítását eredményezheti.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS