Mire kell figyelniük a véleményvezéreknek?

2023. 08. 15., 18:23

Milyen szabályoknak kell megfelelniük az influenszereknek, véleményvezéreknek? Kinek a felelőssége, ha az influenszer nem tünteti fel egyértelműen a hirdetést? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapnak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) podcastsorozatának legfrissebb adásában.

A digitális világban az influenszerek is szinte megkerülhetetlen szereplői a fogyasztók életének, ezért a Gazdasági Versenyhivatal kiemelten figyeli a véleményvezérek reklámtevékenységét is. A GVH az ellenőrzés mellett a tájékoztatásaival, így a „Tájékoztató az influenszer marketingről” című kiadványával és a legújabb podcast adásával is segíti a véleményvezéreket abban, miként tudnak jogszerűen reklámozni.

A GVH tavaly év végén aktualizált útmutatója gyakorlat-központúan, pozitív és negatív példák szemléltetésével mutatja be, miként lehet jogszerűen eleget tenni a fogyasztók tájékoztatását biztosító elvárásoknak, például egy kizárólag írásos szöveget tartalmazó, vagy épp egy videósposzt esetében. Az útmutató így a mindennapi gyakorlatban felhasználható, közvetlen és részletes támogatást nyújt az influenszerekkel hirdető vállalkozásoknak, a közvetítő- és reklámügynökségeknek, illetve maguknak a véleményvezéreknek is.

Az elmúlt időszakban a nemzeti versenyhatóság több olyan ügyet is lezárt, amelyekben érintettek voltak influenszer ügynökségek, illetve egyéni vállalkozó véleményvezérek is. Kiderült, hogy egy sportfogadás-tanácsadó oldal influenszerek közreműködésével tévesztette meg a fogyasztókat, májusban pedig bírsággal zárult a Norbi Update termékek forgalmazójával szemben lefolytatott versenyhatósági vizsgálat.

A nemzeti versenyhatóság év elején indult podcast-sorozatának legfrissebb epizódjában az influenszerek reklámtevékenységével kapcsolatban lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatairól és a felelősségi kérdésekről esik szó. A beszélgetés során szóba kerülnek azok a speciális ágazatok is, ahol egyáltalán nem megengedett az influenszer reklámozás.

A témát feldolgozó podcast beszélgetés első részében szó volt többek között arról, hogy ki tekinthető influenszernek, mióta és miért foglalkozik a GVH ezzel a területtel, milyen problémák merülhetnek fel a marketing során. (GVH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS