Az európai cégek 57 százaléka gondolja úgy, hogy már a GDPR-szabályozás előírásainak megfelelően működik, 13 százalék még nem teljesíti teljes körűen az elvárásokat, 30 százalék pedig saját értékelése szerint még nem felel meg az adatvédelmi szabályozásnak – derült ki az European Business Award-on induló cégek körében végzett RSM-felmérés adataiból.
Eközben a hazai és európai hatóságok már nem csupán a GDPR-szabályok betartásának monitorozását, de a bírságolást is megkezdték – figyelmeztet friss bejegyzésében dr. Oláh Tamás ügyvéd, az RSM Legal szakértője.
A cégek felkészültségének állapotáról a GDPR-szabályoknak való megfeleléssel foglalkozó belső szakemberek nyilatkoztak, akik szerint a GDPR-szabályozás betartásának terhei mellett a pozitív hatásokat is érzékelik a társaságok. A GDPR-nak megfelelően működő cégek közel háromnegyede előnyös vonásként emelte ki, hogy a szabályozási nyomás hatására az ügyféladatok kezelésének módjában sokat fejlődött, megerősítette informatikai biztonsági rendszerét és annak védelmét.
A GDPR-bírságok főbb szempontjai
A szabályozás az életbelépése előtt nagyrészt a potenciálisan kiszabható bírság nagysága miatt került reflektorfénybe. A rendelkezések megsértése esetén a bírság maximális felső határa 20 millió euróig terjedhet, illetve vállalkozások esetén az előző pénzügyi év teljes világpiaci forgalmának 4 százalékáig van lehetőség bírságot kiszabni. A nemzetközi fórumokat követően a hazai adatvédelmi hatóság gyakorlatában is több GDPR-alapú bírság került kiszabásra, ezek alapján röviden összegezzük az eddigi bírságolási gyakorlat néhány jellemzőjét.
A bírságokkal szemben támasztott alapkövetelmények a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó erő. Ez utóbbi, prevenciós követelmény egyrészről a speciális, másrészről a generális prevenciót is magában foglalja, és ez meg is jelenik a bírságolási gyakorlatban. A speciális prevenció célja, hogy ösztönözze a kötelezettet a konkrét jogsértéssel érintett gyakorlatának megváltoztatására, egy egyedi bírság generális prevenciós célja pedig az, hogy a többi piaci szereplő adatkezelési gyakorlatát a jogszerűség felé mozdítsa el. Ezen célok vizsgálata és „beárazása” megjelenik a gyakorlatban.
A kiszabható bírság maximumára is figyelemmel a tényleges bírság összegének megállapítása kapcsán a jogszabály tételesen felsorolja a figyelembe veendő konkrét szempontokat, amelyekre a NAIH következetesen hivatkozik is. Az összegszerűségre kiható módon jelentősége van például:
A NAIH GDPR bírságokból levonható következtetések
A technológiai háttér kapcsán érdemes figyelembe venni, hogy a NAIH saját IT-biztonsági munkatárs bevonásával jutott arra a következtetésre, hogy a kifogásolt technikai intézkedés elavult, és nem felel meg a GDPR által hivatkozott „tudomány és technológia állásának megfelelő” szintű technikai intézkedésnek. Vagyis az adatkezelő szubjektív megítélése a valamely technikai intézkedés megfelelőségének a vonatkozásában nem mérvadó.
A vállalkozásokra kiszabható GDPR-bírságok összegszerűsége vonatkozásában az előző pénzügyi év teljes világpiaci forgalma irányadó. Ennek alkalmazása kapcsán a bírságolás körében megjelent az érintett vállalkozás előző évi eredménykimutatásának vizsgálata és az adózás előtti eredményadatok figyelembevétele. A NAIH által a türelmi időszakot követően kiszabott GDPR-bírságok összege eddig párszázezer forint és 30 millió forint közötti értéktartományban mozgott. A bírság összege természetesen a cégek árbevételének és adózás előtti eredményének nagyságával összevetve mutat teljesebb képet. Az eset körülményeire tekintettel és a társaságok konkrét pénzügyi adatainak relációjában minősül a kiszabott bírság a NAIH értékelése szerint „jelképes összegűnek”, „érezhető mértékűnek” vagy egyébként „arányosnak”. Az, hogy a hatóság mérlegelési jogkörében eljárva jelképes vagy érezhető mértékű bírság kiszabását látja indokoltnak, mindig a konkrét eset egyéb összes körülményeinek a függvénye.
Egy konkrét GDPR-bírságolási esetben a NAIH az enyhítő körülmények számbavételekor rögzítette, hogy az, hogy a kötelezett a hatóság adatközlésre felhívó végzéseire határidőben válaszol önmagában nem enyhítő körülmény, mivel „e körben az ügyfél magatartása nem ment túl a jogszabályi kötelezettségei teljesítésén”. Ebből a megállapításból két következtetés vonható le:
Ez a hozzáadott érték például lehet olyan többletinformáció-szolgáltatás, amely hozzájárul a tényállás pontos, gyors és hatékony megállapításához, a kockázatok minél teljesebb körű azonosításához; az eljárás alá vont olyan gyors, önkéntes és hatékony proaktív cselekménye, amely minimalizálja a jogsértés hátrányos következményeit (fokozottan együttműködő magatartás stb).
Összességében elmondható tehát, hogy a bírság megállapítása egy komplex értékelési folyamat eredménye, amely érinti:
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.