GDPR: bírságok és tanulságok

2019. 08. 09., 12:31

Az európai cégek 57 százaléka gondolja úgy, hogy már a GDPR-szabályozás előírásainak megfelelően működik, 13 százalék még nem teljesíti teljes körűen az elvárásokat, 30 százalék pedig saját értékelése szerint még nem felel meg az adatvédelmi szabályozásnak – derült ki az European Business Award-on induló cégek körében végzett RSM-felmérés adataiból.

  • Az európai cégek 57 százaléka gondolja úgy, hogy már a GDPR-szabályozás előírásainak megfelelően működik, 13 százalék még nem teljesíti teljes körűen az elvárásokat, 30 százalék pedig saját értékelése szerint még nem felel meg az adatvédelmi szabályozásnak – derült ki az European Business Award-on induló cégek körében végzett RSM-felmérés adataiból.

Eközben a hazai és európai hatóságok már nem csupán a GDPR-szabályok betartásának monitorozását, de a bírságolást is megkezdték – figyelmeztet friss bejegyzésében dr. Oláh Tamás ügyvéd, az RSM Legal szakértője.

A cégek felkészültségének állapotáról a GDPR-szabályoknak való megfeleléssel foglalkozó belső szakemberek nyilatkoztak, akik szerint a GDPR-szabályozás betartásának terhei mellett a pozitív hatásokat is érzékelik a társaságok. A GDPR-nak megfelelően működő cégek közel háromnegyede előnyös vonásként emelte ki, hogy a szabályozási nyomás hatására az ügyféladatok kezelésének módjában sokat fejlődött, megerősítette informatikai biztonsági rendszerét és annak védelmét.  

A GDPR-bírságok főbb szempontjai

A szabályozás az életbelépése előtt nagyrészt a potenciálisan kiszabható bírság nagysága miatt került reflektorfénybe. A rendelkezések megsértése esetén a bírság maximális felső határa 20 millió euróig terjedhet, illetve vállalkozások esetén az előző pénzügyi év teljes világpiaci forgalmának 4 százalékáig van lehetőség bírságot kiszabni. A nemzetközi fórumokat követően a hazai adatvédelmi hatóság gyakorlatában is több GDPR-alapú bírság került kiszabásra, ezek alapján röviden összegezzük az eddigi bírságolási gyakorlat néhány jellemzőjét.

A bírságokkal szemben támasztott alapkövetelmények a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó erő. Ez utóbbi, prevenciós követelmény egyrészről a speciális, másrészről a generális prevenciót is magában foglalja, és ez meg is jelenik a bírságolási gyakorlatban. A speciális prevenció célja, hogy ösztönözze a kötelezettet a konkrét jogsértéssel érintett gyakorlatának megváltoztatására, egy egyedi bírság generális prevenciós célja pedig az, hogy a többi piaci szereplő adatkezelési gyakorlatát a jogszerűség felé mozdítsa el. Ezen célok vizsgálata és „beárazása” megjelenik a gyakorlatban.

A kiszabható bírság maximumára is figyelemmel a tényleges bírság összegének megállapítása kapcsán a jogszabály tételesen felsorolja a figyelembe veendő konkrét szempontokat, amelyekre a NAIH következetesen hivatkozik is. Az összegszerűségre kiható módon jelentősége van például:

  • a szándékos elkövetésnek (például a jogsértés rendszerszintű, tehát állandó nem megfelelőségből, és nem pedig egyszeri figyelmetlenségből ered,
  • a jogsértés súlyosságának, amikor is például valamely érintetti joggal kapcsolatos a jogsértés,
  • annak, hogy egy vagy több jogszabályi rendelkezés került megsértésre
  • a kötelezettre (adatkezelőre) előírt technikai és szervezési intézkedések alacsony megvalósulási szintjének, például elavult IT-technológia használatának.

A NAIH GDPR bírságokból levonható következtetések

A technológiai háttér kapcsán érdemes figyelembe venni, hogy a NAIH saját IT-biztonsági munkatárs bevonásával jutott arra a következtetésre, hogy a kifogásolt technikai intézkedés elavult, és nem felel meg a GDPR által hivatkozott „tudomány és technológia állásának megfelelő” szintű technikai intézkedésnek. Vagyis az adatkezelő szubjektív megítélése a valamely technikai intézkedés megfelelőségének a vonatkozásában nem mérvadó.

A vállalkozásokra kiszabható GDPR-bírságok összegszerűsége vonatkozásában az előző pénzügyi év teljes világpiaci forgalma irányadó. Ennek alkalmazása kapcsán a bírságolás körében megjelent az érintett vállalkozás előző évi eredménykimutatásának vizsgálata és az adózás előtti eredményadatok figyelembevétele. A NAIH által a türelmi időszakot követően kiszabott GDPR-bírságok összege eddig párszázezer forint és 30 millió forint közötti értéktartományban mozgott. A bírság összege természetesen a cégek árbevételének és adózás előtti eredményének nagyságával összevetve mutat teljesebb képet.  Az eset körülményeire tekintettel és a társaságok konkrét pénzügyi adatainak relációjában minősül a kiszabott bírság a NAIH értékelése szerint „jelképes összegűnek”, „érezhető mértékűnek” vagy egyébként „arányosnak”. Az, hogy a hatóság mérlegelési jogkörében eljárva jelképes vagy érezhető mértékű bírság kiszabását látja indokoltnak, mindig a konkrét eset egyéb összes körülményeinek a függvénye.

Egy konkrét GDPR-bírságolási esetben a NAIH az enyhítő körülmények számbavételekor rögzítette, hogy az, hogy a kötelezett a hatóság adatközlésre felhívó végzéseire határidőben válaszol önmagában nem enyhítő körülmény, mivel „e körben az ügyfél magatartása nem ment túl a jogszabályi kötelezettségei teljesítésén”. Ebből a megállapításból két következtetés vonható le:

  • az egyik, hogy a bírságolás körében súlyosbító tényező lehet a hatóság végzéseiben foglaltak késedelmes és/vagy hiányos teljesítése,
  • viszont enyhítő körülmény lehet, ha az eljárás alá vont a hozzá intézett felhívások határidőben történő teljesítésén túl valamilyen plusz hozzáadott értéket tud felmutatni.

Ez a hozzáadott érték például lehet olyan többletinformáció-szolgáltatás, amely hozzájárul a tényállás pontos, gyors és hatékony megállapításához, a kockázatok minél teljesebb körű azonosításához; az eljárás alá vont olyan gyors, önkéntes és hatékony proaktív cselekménye, amely minimalizálja a jogsértés hátrányos következményeit (fokozottan együttműködő magatartás stb).

Összességében elmondható tehát, hogy a bírság megállapítása egy komplex értékelési folyamat eredménye, amely érinti:

  • az eljárás alá vont vállalat adatvédelmi megfelelőségi rendszerét (van, nincs, hiányos, teljes stb.)
  • a konkrét problémát, ideértve az annak bekövetkeztéhez vezető folyamatot, a probléma egyedi körülményeit, valós és potenciális hatásait
  • az eljárás alá vont vállalkozás incidens bekövetkezését követően tanúsított magatartását, illetve érinti az eljárás alá vont „előéletét” is abban a vonatkozásban, hogy jelentősége van annak, hogy korábban folyt-e az eljárás alá vonttal szemben adatvédelmi jogsértés miatt, az milyen eredménnyel zárult, és
  • a vállalkozás gazdasági teljesítményét is.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS