Fontos az etikus működés, de nehéz

2022. 02. 08., 16:56

Tízből kilenc hazai vállalkozásnak fontos az etikus működés, de a többségüknek (54 százalék) a koronavírus-járvány jelentősen megnehezíti, hogy ezt be is tartsák – derül ki az EY 54 országban 4762 megkérdezett bevonásával készült nemzetközi kutatása.

Magyarországon a cégek háromnegyede figyelembe veszi a meghatározó üzleti döntéseknél, hogy azok milyen hatással lehetnek a szervezet reputációjára (78 százalék), valamint, hogy megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak (72 százalék). Az EY globális felmérés szerint azonban a döntéshozókat – világszerte és hazánkban is - a beosztottakhoz képest nagyobb arányban lehetne rávenni arra, hogy áthágják az etikai irányelveket. 

A tanulmány alapján a felsővezetők ötször nagyobb eséllyel kozmetikáznának egy pénzügyi beszámolót, mint az alacsonyabb beosztású munkatársak (15 százalék, 3 százalék), és hatszor inkább hajlandóak lennének megtéveszteni például egy hivatali személyt (18 százalék, 3 százalék) mint alkalmazottjaik. 

Magyarországon a megkérdezettek közel harmada (30 százalék) már jelentett szabálytalanságot az igazgatóságnak, 57 százalékuk pedig tapasztalt némi nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy ne tegyen panaszt. Mindeközben csupán minden második cég (55 százalék) tett erőfeszítést annak érdekében, hogy szankcionálja az etikátlan viselkedést.

„Akár egyetlen szabálytalanság is jelentős reputációs és anyagi károkat okozhat bármely cégnek. Kritikus fontosságú, hogy az EU új irányelvével összhangban minél többen kiépítsék a vállalati visszaélések bejelentésére szolgáló etikai forródrótot. Egy megfelelően és függetlenül működő rendszer biztonságot ad az esetet bejelentő alkalmazottak számára és jelentősen csökkenti a korrupciós kockázatokat” – hangsúlyozta dr. Farkas Ádám, az EY felelős üzleti működéssel foglalkozó területének vezetője.

A magyarországi válaszadók többsége (57 százalék) úgy véli, a jelenlegi adatvédelmi szabályozás is jót tesz az üzleti környezetnek, és arra számítanak, hogy a hatóságok egyre inkább be is tartatják majd ezeket (54 százalék). Idehaza tízből öt cégnél (53 százalék) már alkalmaznak etikai kódexet, és a munkatársak többsége (67 százalék) határozottan elvárja a vezetőktől, hogy azok felelősen cselekedjenek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS