EU Green Deal: a legtöbben még nincsenek felkészülve

2022. 03. 10., 18:17

A 2019 decemberében elfogadott európai uniós Green Deal az üzleti élet szinte minden területére hatással lesz, beleértve az adókat, a gyártást, a beszerzést, az ellátási lánc irányítását, a pénzügyeket és a humán-erőforrásokat, valamint a vállalati beszámolást. A szervezeteknek átfogó és hosszú távú erőfeszítésekre lesz szükségük, hogy mindezekre megfelelően reagáljanak. A PwC legújabb felmérése szerint azonban a vállalatok kevesebb mint fele (40 százalék) ismeri az uniós Green Dealt, és csak mintegy fele (49 százalék) tartja vállalatát felkészültnek a szerteágazó új követelményekre.

A felmérés során tíz uniós tagország (valamint Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság) közel 300 vállalatvezetőjét kérdezték meg arról, hogy cégeik milyen választ adnak az uniós Green Dealre. A Green Deal célja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások ösztönzése, az energiahatékonyság növelése és a kibocsátásmentes energiaforrásokra való áttérés, valamint a természeti erőforrások fogyasztásának csökkentése és a természeti élőhelyek jobb védelme.

Bozsik Balázs, a PwC Magyarország fenntarthatósági és ESG üzleti szolgáltatások vezetője szerint a felmérésben a Green Deallel kapcsolatos ismeretek hiánya azt mutatja, hogy a vállalatok többsége még nem rendelkezik összehangolt cselekvési tervvel arra vonatkozóan, hogy a lehető leghatékonyabban alkalmazkodjon a közelgő változásokhoz. A fenntarthatósági kezdeményezésekkel kapcsolatos lépéseket a legtöbb vállalat apránként, egy hosszú távú program mentén teszi meg. A megkérdezett vezetők számára pedig az jelenti a kihívást, hogy a Green Deal valamennyi dimenzióját megértsék és kezeljék, vállalatuk egészére nézve.

A Green Deal talán legösszetettebb aspektusa a betervezett új adók és a kapcsolódó intézkedések száma, ami várhatóan meghaladja az ezret, és amelyek célja az ambiciózus program költségeinek finanszírozása és az éghajlatváltozási intézkedések ösztönzése.

„Nem meglepő, hogy azok a nagyobb vállalatok, amelyek adó- és pénzügyi szakemberekkel, valamint jól ellátott K+F és fenntarthatósági részlegekkel rendelkeznek, úgy érzik, hogy tájékozottabbak és felkészültebbek az elkövetkező kihívásokra. Ugyanakkor még a nagyobb vállalatok vezetői is azt mondják, hogy még mindig a kezdeti szakaszban vannak a Green Deal megértésében” – mondja Horváth Detre, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

A javaslatok közül a vállalkozásokra a legnagyobb hatást várhatóan az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) gyakorolja majd, amely bizonyos szén-dioxid-intenzív behozatalokra vonatkozik. A CBAM célja, hogy megakadályozza a kibocsátásáthelyezést, azaz a szén-dioxid-intenzív termelés Európán kívülre történő áttelepítését. A felmérés szerint a válaszadók mintegy fele (51 százalék) szándékozik rövid távon áthelyezni ellátási láncának kulcsfontosságú helyszíneit, és a túlnyomó többség (79 százalék) azt állította, hogy az áthelyezés az EU-ba vagy azon belül történne.

A felmérés szerint a vállalatok többsége lépéseket tesz a fenntarthatóbbá válás érdekében: kétharmaduk már elkülönített anyagi erőforrásokat a következő három-öt évben a fenntarthatóságot elősegítő beruházásokra. A beruházásokat azonban inkább ad hoc jelleggel, mintsem egy integrált terv részeként hajtják végre. A megkérdezett vállalatok prioritásai között szerepel a tiszta energiaforrások nagyobb arányú felhasználása (78 százalék), az energiafogyasztás csökkentése (60 százalék), a hulladék és a műanyag-felhasználás csökkentése (59 százalék), valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése (59 százalék).

A felmérésben szereplő gyártó, forgalmazó és beszerző vállalatok termelik a legnagyobb kibocsátást, és jó hír, hogy jelentős részük fenntarthatósági fejlesztéseket hajt végre az épületek, berendezések és gyártási folyamatok tekintetében. Ebbe beletartozik azon vállalatok 70 százaléka, amelyek „méretarányosan” tiszta energiát használnak a működésükhöz. Emellett a válaszadók közel fele azt mondta, hogy vállalata aktívan dolgozik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén, és egyharmaduk azt állította, hogy fenntarthatósági kezdeményezésekkel kompenzálja szén-dioxid-kibocsátását.

Gyengébben teljesítő terület a közlekedés, ahol a válaszadóknak csak 28 százaléka mondta, hogy vállalkozása „méretarányosan” tiszta üzemanyagforrásokat használ.

Horváth Detre szerint a felmérés rávilágít arra, hogy a vállalatoknak kapacitást és szakértelmet kell kiépíteniük ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék a Green Deal széles körű követelményeit, és ehhez igazítsák a működésüket. A Green Deal révén az adózási és támogatási csoportok többé már nem költségközpontok vagy támogató funkciók lesznek, hanem a szervezet teljes értékláncának szerves részévé és fontos értéknövelő tényezőjévé válnak.

A felmérés 

A PwC 2021 júliusa és októbere között 13 európai országban közel 300 vállalkozást kérdezett meg arról, hogyan készülnek a Green Dealre. A felmérésbe norvég, svájci és brit vállalatokat is bevontak, amely országok nem tagjai az EU-nak, de amelyekre hatással lesznek az EU új éghajlati és környezetvédelmi normái. A felmérés válaszadói elsősorban európai uniós székhelyű vállalatok pénzügyi igazgatói, vezérigazgatói, operatív igazgatói és adóügyi vezetői voltak. A felmérés kérdései arra irányultak, hogy a válaszadók mennyire ismerik az uniós Green Deal által lefedett egyes cselekvési elemeket, és mennyire vannak felkészülve azokra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 10., 11:53
Elindult a megújult Széchenyi Kártya MAX program, a konkrét hitelkérelmek benyújtására is megnyílt a lehetőség. A hiteleket a köztartozásmentes, legalább egy teljes lezárt éves működési múlttal rendelkező kis- és középvállalkozások igényelhetik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
2022-08-13 17:13:00
Borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok – derül ki a K&H negyedévente rendszeresen megjelenő biztos jövő reprezentatív felméréséből, amely az idei második negyedévben többek között azt vizsgálta, hogy milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai.
2022-08-13 09:45:00
Egy müncheni söröző vendégei napraforgóolajjal is fizethetnek a „folyékony kenyérért”, így nem kerül veszélybe a betevő rántott szelet sem.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS