A 2019 decemberében elfogadott európai uniós Green Deal az üzleti élet szinte minden területére hatással lesz, beleértve az adókat, a gyártást, a beszerzést, az ellátási lánc irányítását, a pénzügyeket és a humán-erőforrásokat, valamint a vállalati beszámolást. A szervezeteknek átfogó és hosszú távú erőfeszítésekre lesz szükségük, hogy mindezekre megfelelően reagáljanak. A PwC legújabb felmérése szerint azonban a vállalatok kevesebb mint fele (40 százalék) ismeri az uniós Green Dealt, és csak mintegy fele (49 százalék) tartja vállalatát felkészültnek a szerteágazó új követelményekre.
A felmérés során tíz uniós tagország (valamint Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság) közel 300 vállalatvezetőjét kérdezték meg arról, hogy cégeik milyen választ adnak az uniós Green Dealre. A Green Deal célja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások ösztönzése, az energiahatékonyság növelése és a kibocsátásmentes energiaforrásokra való áttérés, valamint a természeti erőforrások fogyasztásának csökkentése és a természeti élőhelyek jobb védelme.
Bozsik Balázs, a PwC Magyarország fenntarthatósági és ESG üzleti szolgáltatások vezetője szerint a felmérésben a Green Deallel kapcsolatos ismeretek hiánya azt mutatja, hogy a vállalatok többsége még nem rendelkezik összehangolt cselekvési tervvel arra vonatkozóan, hogy a lehető leghatékonyabban alkalmazkodjon a közelgő változásokhoz. A fenntarthatósági kezdeményezésekkel kapcsolatos lépéseket a legtöbb vállalat apránként, egy hosszú távú program mentén teszi meg. A megkérdezett vezetők számára pedig az jelenti a kihívást, hogy a Green Deal valamennyi dimenzióját megértsék és kezeljék, vállalatuk egészére nézve.
A Green Deal talán legösszetettebb aspektusa a betervezett új adók és a kapcsolódó intézkedések száma, ami várhatóan meghaladja az ezret, és amelyek célja az ambiciózus program költségeinek finanszírozása és az éghajlatváltozási intézkedések ösztönzése.
„Nem meglepő, hogy azok a nagyobb vállalatok, amelyek adó- és pénzügyi szakemberekkel, valamint jól ellátott K+F és fenntarthatósági részlegekkel rendelkeznek, úgy érzik, hogy tájékozottabbak és felkészültebbek az elkövetkező kihívásokra. Ugyanakkor még a nagyobb vállalatok vezetői is azt mondják, hogy még mindig a kezdeti szakaszban vannak a Green Deal megértésében” – mondja Horváth Detre, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.
A javaslatok közül a vállalkozásokra a legnagyobb hatást várhatóan az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) gyakorolja majd, amely bizonyos szén-dioxid-intenzív behozatalokra vonatkozik. A CBAM célja, hogy megakadályozza a kibocsátásáthelyezést, azaz a szén-dioxid-intenzív termelés Európán kívülre történő áttelepítését. A felmérés szerint a válaszadók mintegy fele (51 százalék) szándékozik rövid távon áthelyezni ellátási láncának kulcsfontosságú helyszíneit, és a túlnyomó többség (79 százalék) azt állította, hogy az áthelyezés az EU-ba vagy azon belül történne.
A felmérés szerint a vállalatok többsége lépéseket tesz a fenntarthatóbbá válás érdekében: kétharmaduk már elkülönített anyagi erőforrásokat a következő három-öt évben a fenntarthatóságot elősegítő beruházásokra. A beruházásokat azonban inkább ad hoc jelleggel, mintsem egy integrált terv részeként hajtják végre. A megkérdezett vállalatok prioritásai között szerepel a tiszta energiaforrások nagyobb arányú felhasználása (78 százalék), az energiafogyasztás csökkentése (60 százalék), a hulladék és a műanyag-felhasználás csökkentése (59 százalék), valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése (59 százalék).
A felmérésben szereplő gyártó, forgalmazó és beszerző vállalatok termelik a legnagyobb kibocsátást, és jó hír, hogy jelentős részük fenntarthatósági fejlesztéseket hajt végre az épületek, berendezések és gyártási folyamatok tekintetében. Ebbe beletartozik azon vállalatok 70 százaléka, amelyek „méretarányosan” tiszta energiát használnak a működésükhöz. Emellett a válaszadók közel fele azt mondta, hogy vállalata aktívan dolgozik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén, és egyharmaduk azt állította, hogy fenntarthatósági kezdeményezésekkel kompenzálja szén-dioxid-kibocsátását.
Gyengébben teljesítő terület a közlekedés, ahol a válaszadóknak csak 28 százaléka mondta, hogy vállalkozása „méretarányosan” tiszta üzemanyagforrásokat használ.
Horváth Detre szerint a felmérés rávilágít arra, hogy a vállalatoknak kapacitást és szakértelmet kell kiépíteniük ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék a Green Deal széles körű követelményeit, és ehhez igazítsák a működésüket. A Green Deal révén az adózási és támogatási csoportok többé már nem költségközpontok vagy támogató funkciók lesznek, hanem a szervezet teljes értékláncának szerves részévé és fontos értéknövelő tényezőjévé válnak.
A PwC 2021 júliusa és októbere között 13 európai országban közel 300 vállalkozást kérdezett meg arról, hogyan készülnek a Green Dealre. A felmérésbe norvég, svájci és brit vállalatokat is bevontak, amely országok nem tagjai az EU-nak, de amelyekre hatással lesznek az EU új éghajlati és környezetvédelmi normái. A felmérés válaszadói elsősorban európai uniós székhelyű vállalatok pénzügyi igazgatói, vezérigazgatói, operatív igazgatói és adóügyi vezetői voltak. A felmérés kérdései arra irányultak, hogy a válaszadók mennyire ismerik az uniós Green Deal által lefedett egyes cselekvési elemeket, és mennyire vannak felkészülve azokra.
A gyártás után a kutatás-fejlesztésben és az üzleti szolgáltatások területén is számít Magyarországra az indiai Motherson, amely csaknem százmillió euró értékű beruházássorozattal bővíti tevékenységét.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.