Együttműködési megállapodást kötött a Közbeszerzési Hatóság és az Agrárminisztérium

2019. 09. 10., 19:15

Az agrártárca kezdeményezésére a Közbeszerzési Hatóság szakmai konferenciát tartott Budapesten, szeptember 10-én.

Az agrárium a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazata, amelynek termelékenysége évről évre folyamatosan növekszik: a szektor kibocsátása 2018-ban elérte a 2720 milliárd forintot, vagyis 2010 óta egyharmadával emelkedett. A szegmens fejlődésének elengedhetetlen feltétele olyan beruházások megvalósítása, amelyek erősítik a mezőgazdasági termelést, az innovációt, hozzájárulnak a vidék versenyképességének növeléséhez, illetve a fenntarthatósághoz. A közbeszerzési eljárások keretében megvalósuló közcélú beruházásoknak szigorú jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie: éppen ezért az agrártárca kezdeményezésére a Közbeszerzési Hatóság szakmai konferenciát tartott Budapesten, szeptember 10-én.

A rendezvényt – melyen az Agrárminisztérium és háttérintézményeinek munkatársai vettek részt – azzal a céllal tartotta a szervezet, hogy szakmai tudásának, ellenőrzési és gyakorlati tapasztalatainak megosztásával hozzájáruljon a minisztérium és háttérintézményei hatékony közpénzfelhasználásához, jogszabályoknak való megfeleléséhez. A konferencián a két szervezet együttműködési megállapodást kötött azzal a céllal, hogy folyamatos tudásmegosztás valósuljon meg a jogszerű és átlátható közpénzfelhasználás érdekében.

Az Agrárminisztérium nemcsak hazai, de uniós pályázati forrásokat is kezel a Vidékfejlesztési Program keretében, amely 2014 és 2020 között mintegy 1380 milliárd forintnyi meghirdetett támogatást jelent. Az Agrárminisztérium kiemelt célja, hogy megvédjük a magyar gazdák érdekeit, és az Európai Uniós agrártámogatások ne csökkenjenek a következő, 2021-2027 közötti, hétéves költségvetési ciklusban. A hazai és európai uniós források jogszerű, átlátható felhasználása szakszerű, jogkövető munkát igényel munkatársainktól, amihez nagy segítséget tud nyújtani a Közbeszerzési Hatóság az iránymutatásaival” – jelentette ki dr. Nagy István agrárminiszter.

Az agrárágazat egy kiemelt szegmens a közbeszerzések szempontjából, hiszen ezen a területen a tavalyi évben 694 db közbeszerzési eljárást folytattak le, 175,9 milliárd forint összértékben – mindez érték szerint az összes eljárás több mint 5 százalékát tette ki 2018-ban. Ráadásul érték szerint több mint négyszeres növekedés figyelhető meg a 2017-es eredményhez képest, így az ágazat nemcsak meghatározó, de dinamikusan növekvő is. Éppen ezért nagy örömünkre szolgál, hogy Közbeszerzési Akadémia nevű, tudásmegosztó rendezvénysorozatunk legújabb állomását az Agrárminisztérium számára tarthattuk meg” – emelte ki Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

A 170 fős konferencia tematikáját a Közbeszerzési Hatóság kimondottan az agrártárca igényeire szabva állította össze, így a fő témákat azok a kérdéskörök adták, amelyek a legnagyobb kihívást jelentik a közbeszerzések lefolytatásakor. Kiemelt szerepet kapott például a részekre bontás tilalmának vizsgálata, valamint a vegyes beszerzések minősítése, de a Közbeszerzési Hatóság szakemberei kitértek az ellenőrzések során tapasztalt leggyakoribb problémák és a közbeszerzési törvény alapvető jogintézményeinek bemutatására is.

A képen Rigó Csaba Balázs (balra) és Nagy István.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS