A globális alapanyagellátási problémák által megtépázott gyártó és termelő szektorokat soha nem látott kihívások elé állítja az idei év. Már 2021 is a csúcsok és mélypontok időszaka volt, de 2022-ben kritikus hatások érhetik az ipari szereplőket. A Work Force HR szolgáltató tapasztalatai szerint azoknál a cégeknél, amelyek kimondottan orosz vagy ukrán piacra termeltek vagy alkatrészeik ezekről a területekről származtak, rendszeresek az elakadások, leállások és ezek létszámleépítésekkel is járhatnak.
Mára szinte nem maradt olyan piaci szereplő, mely ne szenvedné meg a globális ellátási problémákat. Amíg a pandémia alatt az autók iránti kereslet beszakadt, addig az elektronikai cikkek termelése rohamosan megnőtt, így ez a szektor kötötte le a chipgyártók kapacitásait. Ebből fakad azonban, hogy a korlátozások enyhülésével felpörgő autógyártáshoz nem maradt megfelelő volumen.
A Work Force HR szolgáltató legjelentősebb üzleti partnerei a gyártás, termelés területéről, azon belül is az autóipar és elektronikai vállalatok közül kerülnek ki, így a munkaerő-kölcsönző cég közvetlenül tapasztalja ezen szektorok kihívásait. Czellecz Zoltán, a cég vezetője azt mondja, 2021-et a tervezhetetlenség és a hektikus igények jellemezték.
„Sokszor érkeztek be olyan munkaerőre vonatkozó megrendelések, melyeket később teljesen váratlanul mondtak vissza. Az egyik pillanatban még nagy erőkkel toboroztunk, majd egyik percről a másikra kellett ezeket a projekteket leállítanunk. Tapasztaltunk olyat is, hogy a már meglévő munkaerő-állományt is csökkentették bizonyos cégek.”
(Czellecz Zoltán is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 312. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)
A szakértő elmondta, hogy a korábbi évek során tapasztalt ütemes és kiszámítható gyártási terv teljesen összeomlott számos ügyfelüknél, jellemzően az autógyártók és autóipari beszállítók körében. Az elektronikai partnerek jóval stabilabbak voltak, jobban meg tudták tervezni a létszámukat, valamint a várható csúcsidőszakokat. Czellecz Zoltán hozzátette, hogy mindezek ellenére nekik sikerült jó évet zárni, azonban rengeteget kellett ezért dolgozniuk és még több veszteséget elszenvedniük.
„Különböző, iparági visszajelzések alapján azzal számoltunk, hogy 2022 második negyedévének végére többé-kevésbé rendeződni fognak az ellátási láncok problémái és tervezhetőbbé válnak a folyamatok. Ezt az ukrán-orosz háború teljesen felrúgta. Február vége óta extrém üzleti kockázatokkal működnek a cégek” – mondta a szakértő.
Az energiabiztonság most kritikus kérdés, emellett a szükséges nyersanyagok bányászata és szállítása is egyre bizonytalanabb. Ezt a HR szolgáltató testközelből tapasztalja, hiszen az ügyfélkörében vannak olyan cégek, akik kimondottan orosz vagy ukrán piacra termeltek vagy alkatrészeik ezekről a területekről származtak. Ezeknél folyamatosak az elakadások, leállások és létszámleépítések. Az alapanyag-, és alkatrészutánpótlás megoldásáig nem várhatunk érdemi javulást ezen a területen. A cégvezető hozzátette, fontos kiemelni, hogy a háború okozta krízis nem egy gazdasági konjunktúra időszakában érte az ipari szereplőket, hanem egy már megtépázott piaci helyzetben fokozta problémáikat.
Az vitathatatlan, hogy a globális cégek esetében több eszköz áll rendelkezésre, ami a problémák kezelését illeti. Ha egy adott régió destabilizálódik, egy multinacionális vállalatnak meg van a kellő tapasztalata, és gyártási kapacitása ahhoz, hogy a problémás területekről áttelepítse a termelést egy másik övezetbe. Egy regionális vagy adott esetben magyar cég esetében ez a tér nagyon beszűkül, esetleg abban tudnak gondolkodni, hogy a gyártás egy részét kiszervezik.
Az viszont kérdés ilyenkor, hogy ennek a logisztikai, és más költségeit hogyan tudják optimalizálni és a felmerülő kiadásokat tudják-e érvényesíteni áraikban. Czellecz Zoltán szerint ez egy bizonytalanabb és kevesebb választási lehetőséget tartogató út. A rendelkezésre álló információk tekintetében azonban nincs nagy különbség a globális és regionális partnerek között.
„A legnagyobb cégek esetében sem látom azt a nyugodtságot, mely arra engedne következtetni, hogy naprakészebb információkból pontosabban tudnak tervezni. Mindenki számára felmérhetetlen kockázatot jelent ez a mostani szituáció, legyen szó bérmekkora vállalatról.”
A HR szolgáltató cégvezetője hozzátette: vannak az idei évnek olyan negatív vonzatai, amik a munkaerő-kölcsönzés piacát kifejezetten érintik. A megugró infláció nagyban nehezíti a szállásoltatást, ami a Work Force esetében jelentős kiegészítő eleme a foglalkoztatásnak, hiszen sokszor távolról hoznak munkaerőt. Ezt tovább súlyosbítja az ukrán menekültek és hozzátartozóik elszállásolására irányuló nyomás. A növekvő fuvarozási költségek is kihívást jelentenek, ez kiemelten érezhető a munkavállalók buszos utaztatásánál.
„2021 ujjgyakorlat volt ahhoz képest, ami most jön. Számunkra jelenleg az a legfontosabb, hogy egyensúlyozzuk ezeket a kockázatokat ügyfeleink számára. Azon dolgozunk, hogy ne maradjanak munkaerő nélkül, amikor szükségük van rá, valamint a munkavállalóinkon se csapódjon le ez a hektikusság. Partnereinkkel közösen megtaláljuk a megoldásokat, de nehéz időszaknak nézünk elébe” – nyilatkozta Czellecz Zoltán.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.