Czellecz Zoltán: 2021 ujjgyakorlat volt ahhoz képest, ami most jön

Czellecz Zoltán: 2021 ujjgyakorlat volt ahhoz képest, ami most jön
2022. 06. 17., 10:17

A globális alapanyagellátási problémák által megtépázott gyártó és termelő szektorokat soha nem látott kihívások elé állítja az idei év. Már 2021 is a csúcsok és mélypontok időszaka volt, de 2022-ben kritikus hatások érhetik az ipari szereplőket. A Work Force HR szolgáltató tapasztalatai szerint azoknál a cégeknél, amelyek kimondottan orosz vagy ukrán piacra termeltek vagy alkatrészeik ezekről a területekről származtak, rendszeresek az elakadások, leállások és ezek létszámleépítésekkel is járhatnak.

Mára szinte nem maradt olyan piaci szereplő, mely ne szenvedné meg a globális ellátási problémákat. Amíg a pandémia alatt az autók iránti kereslet beszakadt, addig az elektronikai cikkek termelése rohamosan megnőtt, így ez a szektor kötötte le a chipgyártók kapacitásait. Ebből fakad azonban, hogy a korlátozások enyhülésével felpörgő autógyártáshoz nem maradt megfelelő volumen.

A Work Force HR szolgáltató legjelentősebb üzleti partnerei a gyártás, termelés területéről, azon belül is az autóipar és elektronikai vállalatok közül kerülnek ki, így a munkaerő-kölcsönző cég közvetlenül tapasztalja ezen szektorok kihívásait. Czellecz Zoltán, a cég vezetője azt mondja, 2021-et a tervezhetetlenség és a hektikus igények jellemezték.

„Sokszor érkeztek be olyan munkaerőre vonatkozó megrendelések, melyeket később teljesen váratlanul mondtak vissza. Az egyik pillanatban még nagy erőkkel toboroztunk, majd egyik percről a másikra kellett ezeket a projekteket leállítanunk. Tapasztaltunk olyat is, hogy a már meglévő munkaerő-állományt is csökkentették bizonyos cégek.”

(Czellecz Zoltán is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 312. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

A szakértő elmondta, hogy a korábbi évek során tapasztalt ütemes és kiszámítható gyártási terv teljesen összeomlott számos ügyfelüknél, jellemzően az autógyártók és autóipari beszállítók körében. Az elektronikai partnerek jóval stabilabbak voltak, jobban meg tudták tervezni a létszámukat, valamint a várható csúcsidőszakokat. Czellecz Zoltán hozzátette, hogy mindezek ellenére nekik sikerült jó évet zárni, azonban rengeteget kellett ezért dolgozniuk és még több veszteséget elszenvedniük.

„Különböző, iparági visszajelzések alapján azzal számoltunk, hogy 2022 második negyedévének végére többé-kevésbé rendeződni fognak az ellátási láncok problémái és tervezhetőbbé válnak a folyamatok. Ezt az ukrán-orosz háború teljesen felrúgta. Február vége óta extrém üzleti kockázatokkal működnek a cégek” – mondta a szakértő.

Az energiabiztonság most kritikus kérdés, emellett a szükséges nyersanyagok bányászata és szállítása is egyre bizonytalanabb. Ezt a HR szolgáltató testközelből tapasztalja, hiszen az ügyfélkörében vannak olyan cégek, akik kimondottan orosz vagy ukrán piacra termeltek vagy alkatrészeik ezekről a területekről származtak. Ezeknél folyamatosak az elakadások, leállások és létszámleépítések. Az alapanyag-, és alkatrészutánpótlás megoldásáig nem várhatunk érdemi javulást ezen a területen. A cégvezető hozzátette, fontos kiemelni, hogy a háború okozta krízis nem egy gazdasági konjunktúra időszakában érte az ipari szereplőket, hanem egy már megtépázott piaci helyzetben fokozta problémáikat.

Az vitathatatlan, hogy a globális cégek esetében több eszköz áll rendelkezésre, ami a problémák kezelését illeti. Ha egy adott régió destabilizálódik, egy multinacionális vállalatnak meg van a kellő tapasztalata, és gyártási kapacitása ahhoz, hogy a problémás területekről áttelepítse a termelést egy másik övezetbe. Egy regionális vagy adott esetben magyar cég esetében ez a tér nagyon beszűkül, esetleg abban tudnak gondolkodni, hogy a gyártás egy részét kiszervezik.

Az viszont kérdés ilyenkor, hogy ennek a logisztikai, és más költségeit hogyan tudják optimalizálni és a felmerülő kiadásokat tudják-e érvényesíteni áraikban. Czellecz Zoltán szerint ez egy bizonytalanabb és kevesebb választási lehetőséget tartogató út. A rendelkezésre álló információk tekintetében azonban nincs nagy különbség a globális és regionális partnerek között.

„A legnagyobb cégek esetében sem látom azt a nyugodtságot, mely arra engedne következtetni, hogy naprakészebb információkból pontosabban tudnak tervezni. Mindenki számára felmérhetetlen kockázatot jelent ez a mostani szituáció, legyen szó bérmekkora vállalatról.”

A HR szolgáltató cégvezetője hozzátette: vannak az idei évnek olyan negatív vonzatai, amik a munkaerő-kölcsönzés piacát kifejezetten érintik. A megugró infláció nagyban nehezíti a szállásoltatást, ami a Work Force esetében jelentős kiegészítő eleme a foglalkoztatásnak, hiszen sokszor távolról hoznak munkaerőt. Ezt tovább súlyosbítja az ukrán menekültek és hozzátartozóik elszállásolására irányuló nyomás. A növekvő fuvarozási költségek is kihívást jelentenek, ez kiemelten érezhető a munkavállalók buszos utaztatásánál.

„2021 ujjgyakorlat volt ahhoz képest, ami most jön. Számunkra jelenleg az a legfontosabb, hogy egyensúlyozzuk ezeket a kockázatokat ügyfeleink számára.  Azon dolgozunk, hogy ne maradjanak munkaerő nélkül, amikor szükségük van rá, valamint a munkavállalóinkon se csapódjon le ez a hektikusság. Partnereinkkel közösen megtaláljuk a megoldásokat, de nehéz időszaknak nézünk elébe” – nyilatkozta Czellecz Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS