Brexit: át kell nézniük a cégeknek, hogyan továbbítanak személyes adatokat az Egyesült Királyságba

2020. 12. 21., 15:30

December 31-én véget ér az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésének átmeneti időszaka. Ez január 1-től az adatvédelem területére is jelentős hatással lesz, más szabályok vonatkoznak majd a személyes adatok továbbítására, mint a Brexit előtt – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2020. december 15-én kiadott nyilatkozata rámutat: az átmeneti időszak vége azt jelenti, hogy 2021. január 1-től az Egyesült Királyság már nem a GDPR, hanem a saját jogszabályait fogja alkalmazni a személyes adatok kezelése kapcsán. Az Európai Gazdasági Térség és az Egyesült Királyság közötti adattovábbítás ettől kezdve harmadik országba történő adatáramlásnak minősül, amelyre a GDPR V. fejezete alkalmazandó. A Bizottság úgynevezett megfelelőségi határozattal megállapíthatja, hogy bizonyos országokban az adatvédelmi szabályok és intézmények a személyes adatok legalább olyan szintű védelmét biztosítják, mint amilyet az EU biztosít, ezért ezen országokba az Unió területéről szabadon lehet személyes adatokat továbbítani. Jelenleg ilyen megfelelőségi határozat 12 országra – többek közt Izraelre, Japánra, Kanadára és Svájcra – van érvényben, de az Egyesült Királyságra még nincs.

Minden olyan cégnek, amely üzleti kapcsolatai során személyes adatokat továbbít az Egyesült Királyságban működő anya- leány-, testvérvállalatának vagy üzleti partnerének, érdemes a lehető leggyorsabban, még idén megvizsgálni, hogy a Brexit átmeneti időszakának lejárta milyen intézkedések meghozatalát teszi szükségessé – hívta fel a figyelmet dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie adatvédelmi csoportvezetője. – Ide tartozhat a szükséges adattovábbítási és adatfeldolgozási megállapodások felülvizsgálata, valamint az adatkezelési nyilvántartások és tájékoztatások frissítése. Ezekre az intézkedésekre nem lesz majd szükség, ha a Bizottság az Egyesült Királyság vonatkozásában megfelelőségi határozatot hoz, azonban – ha lesz is ilyen – ennek időpontja még nem ismert.

A megfelelőségi határozat hiányában az ilyen adattovábbítások kizárólag megfelelő garanciák mellett történhetnek, és csak akkor, ha a magánszemélyek jogainak érvényesítése és a hatékony jogorvoslati lehetőségek biztosítottak. Ha ilyen mechanizmusok és garanciák nem állnak rendelkezésre, különleges helyzetekben, nagyon kivételes körben, ideiglenesen és alkalomszerűen egyéb lehetőségeket is biztosít a GDPR az adatok továbbítására.

Arra is ügyelni kell, hogy januártól az Egyesült Királyság adatvédelmi hatósága, az ICO nem vesz részt a határokon átnyúló adtakezelésekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálásában, az úgynevezett egyablakos ügyintézési mechanizmusban. Azok a cégek, amelyek eddig az Egyesült Királyságot jelölték meg tevékenységi központjukként, január 1-től kénytelenek egy másik EU-tagállamot és ezzel egy új fő felügyeleti hatóságot választani.

Az EDPB arra is felhívja a figyelmet, hogy azok az adatkezelők és adatfeldolgozók, akiknek nincs az EU-ban tevékenységi helyük, de a GDPR hatálya alá tartoznak (azaz immáron az Egyesült Királyságban tevékenységet végzők is), kötelesek uniós képviselőt kijelölni. Az így kijelölt képviselőt akár az uniós felügyeleti hatóságok, akár az érintett magánszemélyek megkereshetik annak érdekében, hogy a GDPR rendelkezéseit a harmadik országbeli adatkezelő betartsa.

Az EDPB szintén decemberi tájékoztatója szerint további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az Egyesült Királyságba továbbított személyes adatok biztonságának szintje elérje az EU által biztosított védelmet. A külföldi adattovábbítások során alkalmazott mechanizmusok, mint például az általános szerződési feltételek vagy a kötelező erejű vállalati szabályok önmagukban nem szolgálnak kellő biztosítékul a személyes adatok védelmére, az adatkezelőknek és a nevükben eljáró adatfeldolgozóknak ezért további intézkedéseket kell hozniuk, és vizsgálatokat kell lefolytatniuk annak érdekében, hogy az adattovábbítás következtében az érintett személyek jogai és érdekei ne szenvedjenek csorbát.

A testület felhívja az adatkezelők figyelmét arra is, hogy a Brexit következményeként adatkezelési nyilvántartásukat és az érintetteknek szóló adatkezelési tájékoztatójukat is frissíteni kell, hogy azok a megváltozott körülményeknek megfelelő, tényleges helyzetet rögzítsék.

Fontos megemlíteni azt is, hogy az Egyesült Királyságban tevékenységet végzőknek mindenképpen szükséges a helyi jogszabályok és az ICO által nyújtott információk figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy megállapíthassák, ők milyen feltételek mellett exportálhatnak adatokat az Európai Unió területére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS