Brexit: át kell nézniük a cégeknek, hogyan továbbítanak személyes adatokat az Egyesült Királyságba

2020. 12. 21., 15:30

December 31-én véget ér az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésének átmeneti időszaka. Ez január 1-től az adatvédelem területére is jelentős hatással lesz, más szabályok vonatkoznak majd a személyes adatok továbbítására, mint a Brexit előtt – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2020. december 15-én kiadott nyilatkozata rámutat: az átmeneti időszak vége azt jelenti, hogy 2021. január 1-től az Egyesült Királyság már nem a GDPR, hanem a saját jogszabályait fogja alkalmazni a személyes adatok kezelése kapcsán. Az Európai Gazdasági Térség és az Egyesült Királyság közötti adattovábbítás ettől kezdve harmadik országba történő adatáramlásnak minősül, amelyre a GDPR V. fejezete alkalmazandó. A Bizottság úgynevezett megfelelőségi határozattal megállapíthatja, hogy bizonyos országokban az adatvédelmi szabályok és intézmények a személyes adatok legalább olyan szintű védelmét biztosítják, mint amilyet az EU biztosít, ezért ezen országokba az Unió területéről szabadon lehet személyes adatokat továbbítani. Jelenleg ilyen megfelelőségi határozat 12 országra – többek közt Izraelre, Japánra, Kanadára és Svájcra – van érvényben, de az Egyesült Királyságra még nincs.

Minden olyan cégnek, amely üzleti kapcsolatai során személyes adatokat továbbít az Egyesült Királyságban működő anya- leány-, testvérvállalatának vagy üzleti partnerének, érdemes a lehető leggyorsabban, még idén megvizsgálni, hogy a Brexit átmeneti időszakának lejárta milyen intézkedések meghozatalát teszi szükségessé – hívta fel a figyelmet dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie adatvédelmi csoportvezetője. – Ide tartozhat a szükséges adattovábbítási és adatfeldolgozási megállapodások felülvizsgálata, valamint az adatkezelési nyilvántartások és tájékoztatások frissítése. Ezekre az intézkedésekre nem lesz majd szükség, ha a Bizottság az Egyesült Királyság vonatkozásában megfelelőségi határozatot hoz, azonban – ha lesz is ilyen – ennek időpontja még nem ismert.

A megfelelőségi határozat hiányában az ilyen adattovábbítások kizárólag megfelelő garanciák mellett történhetnek, és csak akkor, ha a magánszemélyek jogainak érvényesítése és a hatékony jogorvoslati lehetőségek biztosítottak. Ha ilyen mechanizmusok és garanciák nem állnak rendelkezésre, különleges helyzetekben, nagyon kivételes körben, ideiglenesen és alkalomszerűen egyéb lehetőségeket is biztosít a GDPR az adatok továbbítására.

Arra is ügyelni kell, hogy januártól az Egyesült Királyság adatvédelmi hatósága, az ICO nem vesz részt a határokon átnyúló adtakezelésekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálásában, az úgynevezett egyablakos ügyintézési mechanizmusban. Azok a cégek, amelyek eddig az Egyesült Királyságot jelölték meg tevékenységi központjukként, január 1-től kénytelenek egy másik EU-tagállamot és ezzel egy új fő felügyeleti hatóságot választani.

Az EDPB arra is felhívja a figyelmet, hogy azok az adatkezelők és adatfeldolgozók, akiknek nincs az EU-ban tevékenységi helyük, de a GDPR hatálya alá tartoznak (azaz immáron az Egyesült Királyságban tevékenységet végzők is), kötelesek uniós képviselőt kijelölni. Az így kijelölt képviselőt akár az uniós felügyeleti hatóságok, akár az érintett magánszemélyek megkereshetik annak érdekében, hogy a GDPR rendelkezéseit a harmadik országbeli adatkezelő betartsa.

Az EDPB szintén decemberi tájékoztatója szerint további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az Egyesült Királyságba továbbított személyes adatok biztonságának szintje elérje az EU által biztosított védelmet. A külföldi adattovábbítások során alkalmazott mechanizmusok, mint például az általános szerződési feltételek vagy a kötelező erejű vállalati szabályok önmagukban nem szolgálnak kellő biztosítékul a személyes adatok védelmére, az adatkezelőknek és a nevükben eljáró adatfeldolgozóknak ezért további intézkedéseket kell hozniuk, és vizsgálatokat kell lefolytatniuk annak érdekében, hogy az adattovábbítás következtében az érintett személyek jogai és érdekei ne szenvedjenek csorbát.

A testület felhívja az adatkezelők figyelmét arra is, hogy a Brexit következményeként adatkezelési nyilvántartásukat és az érintetteknek szóló adatkezelési tájékoztatójukat is frissíteni kell, hogy azok a megváltozott körülményeknek megfelelő, tényleges helyzetet rögzítsék.

Fontos megemlíteni azt is, hogy az Egyesült Királyságban tevékenységet végzőknek mindenképpen szükséges a helyi jogszabályok és az ICO által nyújtott információk figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy megállapíthassák, ők milyen feltételek mellett exportálhatnak adatokat az Európai Unió területére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS