Nálatok a vezetők és döntéshozók vagy a HR dönt bizonyos jólléti juttatási kérdésekben? A kérdésre Bordás Beáta, a Rubicon Business Solutions ügyvezetője válaszol blogbejegyzésében.
Az utóbbi 3 évben gyökeresen megváltozott a cégek munkavállalói jólléthez való kapcsolata – kezdi blogbejegyzését Bordás Beáta.
Az elmúlt 14 évben HR szakértőként legtöbbször nem HR vezetőkkel, hanem ügyvezetőkkel, gazdasági vezetőkkel tárgyaltam és alakítottam ki jó munkakapcsolatot.
A juttatások, főként munkatársi jólléti juttatások (például cafetéria, egészségbiztosítás, sportnapok, csapatépítők), amit a vállalatok biztosítanak a dolgozóiknak: egy határterület.
A people menedzser feladata az, hogy a munkavállalók hatékonyan és motiváltan dolgozzanak. Sokszor át sem gondoljuk, gondolják, hogy a juttatások közé mely elemek tartoznak, milyen eszközök vannak a kezükben.
Tapasztalataim szerint, a dolgozók még kevésbé vannak tisztában azzal, hogy nekik milyen juttatások járnak, illetve amit kapnak az igazán juttatás-e vagy sem.
Mint az üzlet és HR szinte minden területén, itt is a hatékony és jó kommunikáció a kulcs.
De mi a véleményetek? Szerintetek bárki megmérte már, hogy a juttatások és a hatékonyság között milyen a korreláció?
Az elmúlt években sokszor beszélgettem közép és nagyvállalatok HR vezetőivel, felsővezetőivel erről a témáról. Ha általánosságban kérdezem: Mit gondolsz arról, hogy ha jól vagyok a munkahelyemen, szeretek oda bejárni, elégedett vagyok a jövedelmemmel és tudom, hogy ha problémám van, akkor a közvetlen vezetőm támogat, akkor jól akarok dolgozni majd? Én biztos. Több kutatás is bizonyította már, hogy a dolgozók is így gondolják.
Mindent megtesz az a munkavállaló, aki elégedett.
A pandémia azonban bebizonyította számunkra, hogy nem elég a munkahelyi elégedettségével foglalkozni a kollégáinknak.
Fontossá vált tudnunk, hogy otthon is jól van-e. Jó-e az egészségi állapota? Jól kezeli-e a bezártságot, stresszt? Mozog-e eleget, le tudja-e vezetni a feszültséget? Fontossá vált a kollégák jólléte.
Vezetők csak gondolják, és nyilvánvalónak veszik a fentieket, de számszerű mérésre nem találtam magyarországi rendszeres gyakorlatot. Nekem meggyőződésem, hogy paradigmát kell váltanunk a dolgozói juttatások összeállításában.
Fontosnak tartom, ha tudjuk, hogy mire van szüksége a dolgozónak, kollégának, csapattagnak pontosan. Otthoni íróasztalra? Irodai jobb belső terekre? Pszichológusra? Otthoni sporteszközre, vagy csak több fizetésre?
Mondhatjátok, hogy miért mondom, hogy ez paradigmaváltás, hiszen már a cafetéria nyilatkoztatásoknak is ez volt a céljuk?! És ez igaz is, de nem teljesen.
Amire szerintem szükség van, az az, hogy azt is megtudjuk, amit még a dolgozók sem tudnak. Kell valaki, aki elmondja és megmutatja a dolgozóknak, hogy mi kell ahhoz, hogy igazán jól legyen.
A vezetőnek pedig az kell, hogy megmutassa valaki neki, mire van szüksége a csapatának, hogy a juttatások, csapatépítők, úgy legyenek összeállítva, hogy minden egyes költség biztosan azt a célt szolgálja, hogy a munkatársak jólléti szintje, egészsége, stressztűrő képessége javuljon.
Ez a folyamat a piacon már elindult, kezd kialakulni a wellbeing vagy corporate wellness iránti igény a piacon, és hamarosan – talán már 1-2 éven belül – eljön a pillanat, amikor a dolgozó azt fogja kapni a gondoskodó munkahelyétől, amire igazán szüksége van, ezzel javítva a társadalom egészségi színvonalát és jóllétét.
Bordás Beáta ügyvezető
Rubicon Business Solutions
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.