Alapvetően új megközelítésekre van szükség a foglalkoztatásban

2022. 06. 08., 19:25

A munkáltatók korábbi hatalomközpontú gyakorlata a sokadik mélyütést szenvedi el az utóbbi néhány évben, a megszokott rendszer a jelen viszonyok között lényegében tarthatatlanná vált ‒ hívta fel a figyelmet Dudás György, a Helix vállalati tanácsadó üzletágvezetője.

A távmunka gyakorlatát valószínűleg soha nem lehet már visszahozni a korábbi helyére. Friss globális kutatások alapján a munkáltatók 24 százaléka, más felmérések szerint akár 50 százaléka egy éven belüli munkahelyváltáson gondolkodik, míg ezt az arányt a munkaadók csak 13-16 százalékra becsülik.

Az X, Y, Z, lényegében a ma teljes aktív generáció tagjainak döntő része elutasítja a munkahelyi, hatalmi hierarchia korábbi modelljét, összehasonlíthatatlanul öntudatosabb a korábbi „évjáratoknál”. Pontosan ismeri vagy ismerni véli a saját értékét, ahogy azzal is tisztában van, mekkora szükség van a szakképzett munkaerőre világszerte ‒ hívta fel a figyelmet a Helix szakértője.

Dudás György rámutatott: mindez erodálta a munkahelyi vezetők, tulajdonosok hatalmát; a pozíciónak szóló tisztelet megszűnt, vezetői megbecsülést mindenki csak a szakmai és emberi kvalitásai alapján és mértékében tud kivívni. Európában és a világ más, jóléti területein, bár vannak kulturális különbségek, nagyon hamar ellehetetlenül az a cég, amelyik továbbra is hatalmi pozícióból próbál tárgyalni a dolgozókkal: az általános jóléttel és a munkaerőhiánnyal lényegében megszűnt a vállalkozások „zsarolási potenciálja”.

A munkavállalók keresik az önmegvalósítást a munkájukban. Örömmel dolgoznak továbbra is, ha a csapatban kiteljesedhetnek és nem eszközként kezelik őket. Fontos nekik az önrendelkezés, az önszerveződés. Ha mindezt sikerül biztosítani számukra, és az adott közegben a saját céljaikat követhetik, illetve azok összhangban vannak, a szervezet céljaival, a hatékonyságuk minden tapasztalat szerint jelentősen megnő.

A vezető hozzátette: ugyanez igaz a nem irodai munkatársakra is. Bár ők praktikusan nem választhatják például a távmunkát, ami feszültségeket okoz és csökkenti az ilyen munkakörök vonzerejét, minden egyéb tekintetben ők is azonos generációkhoz tartoznak és a fentiek szerint viselkednek. Munkaterületük az automatizációval átalakul, kvalifikációjuk és öntudatuk semmiben nem marad el bármely más kollégáétól ‒ itt trendekről és nem személyekről van szó. Fontos, hogy a két munkakörtípus közötti olló ne nyíljon, hanem amennyire lehetséges, záródjon. Ha nem törekszünk a lehetőségekhez képest azonos feltételekre és megítélésre, az komoly gondokat okozhat a szervezet működésében.

A Helix tanácsadási tapasztalatai szerint a fenti helyzetben még azoknak a cégvezetőknek is nehéz navigálni, akik nyitottak az új, felhatalmazó és delegáló megközelítésekre. Minden eddiginél mélyebben kell ismerniük a vállalat emberi viszonyait, de erre a megismerésre, mérésre a korábbi, tisztán hierarchikus rendszerre kidolgozott módszertanok csak korlátozottan alkalmasak ‒ nem képesek kezelni bizonyos paramétereket, és ez meghatározó lehet a vállalkozás jövője szempontjából.

A cégen belüli komplex, emberi viszonyokra is kitekintő feltérképezésre olyan eszközöket kell használni, amelyeket eleve a korszellemhez igazítva, a fenti mozgatóerők ismeretében fejlesztettek ki.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS