A befektetők többsége nem bízik a fenntarthatósági jelentések hitelességében

2022. 12. 21., 14:19

A befektetők 44 százaléka szerint az éghajlatváltozás kezelésének a vállalatok öt legfontosabb prioritása között kellene szerepelnie. Az éghajlatra való összpontosítás elsősorban üzleti kérdés számukra, közel kétharmaduk szerint ugyanis a befektetési hozam növelése a legfontosabb motiváció a környezetvédelemért tett intézkedések során.

Háromnegyedük ugyanakkor úgy véli, hogy a vállalati beszámolókban elterjedt az ún. zöldre festés (greenwashing), ezért kevésbé bíznak a fenntarthatósági jelentésekben – derül ki a PwC 2022-es globális felméréséből, mely a befektetői prioritásokat és kétségeket vizsgálta.

Míg a befektetők az inflációt (67 százalék) és a makrogazdasági volatilitást (62 százalék) tekintik a legnagyobb veszélynek, amellyel az üzleti életben a következő 12 hónapban szembe kell nézni, a vállalatvezetőktől elvárják, hogy továbbra is helyezzenek hangsúlyt az éghajlatváltozásra – derül ki a PwC legfrissebb globális felméréséből. A megkérdezett befektetők közel fele (44 százalék) úgy véli, hogy az éghajlatváltozás kezelésének az öt legfontosabb prioritás között kellene szerepelnie az üzleti életben. Ezzel szemben a társadalmi ESG-kérdések, például a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme (27 százalék), valamint a munkaerő diverzitásának javítása (25 százalék) kevésbé hangsúlyosak. Az üzleti életben a legfontosabb prioritás az innováció volt (83 százalék), amelyet a nyereségesség maximalizálása követett (69 százalék).

Égető probléma a bizalomhiány

A felmérés rámutat, hogy a befektetők többsége nem bízik a vállalati fenntarthatósági jelentések hitelességében. 78 százalékuk véli úgy, hogy mérsékelt vagy nagy mértékben megalapozatlan állításokat tartalmaznak az adott vállalat fenntarthatósági teljesítményéről. Mindössze 2 százalékuk bízik teljes mértékben a beszámolók hitelességében. Az ESG-minősítést végző vállalatoktól származó információk sem töltik ki a bizalmi űrt, mivel a megkérdezett befektetőknek mindössze 22 százaléka támaszkodik nagy mértékben ezekre az információkra.

„Amikor tízből majdnem nyolc befektető zöldre festést gyanít a vállalati fenntarthatósági jelentésekben, a vállalatoknak és a szabályozó hatóságoknak cselekedniük kell. A bizalom hiánya aggasztó, mivel a fenntarthatósággal kapcsolatos információk egyre fontosabbá válnak mind a befektetők, mind a többi érdekelt fél döntései szempontjából. A vállalatoknak javítaniuk kell adataikon, rendszereiken és irányításukon, a szabályozóknak pedig folytatniuk kell a globálisan összehangolt és átjárható jelentéstételi és bizonyossági szabványok felé való elmozdulást” – hangsúlyozta Nadja Picard, a PwC Global Reporting vezetője.

Az éghajlatváltozás kezelésére való összpontosítás üzleti prioritás

A PwC felméréséből az is kiderül, hogy a befektetők üzletileg előnyösnek tartják az éghajlatváltozás kezeléséért tett vállalati erőfeszítéseket. Kétharmaduk (64 százalék) szerint az ESG-befektetésekre való fókuszálást a befektetési hozamok növelésének igénye indokolja, míg 68 százalékuk szerint a befektetési hozamok védelme is motiváló tényező. Túlnyomó többségük, 82 százalékuk szerint ez az ügyfeleik igényeire adott válasz.

A felmérés eredményei azt tükrözik, hogy az éghajlatváltozásra egyre inkább az üzleti életet fenyegető potenciális kockázatként gondolnak. Ötből egy befektető (22 százalék) úgy véli, hogy a vállalatok már a következő 12 hónapban is nagymértékben ki lesznek téve az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatoknak, és ez az arány ötéves távlatban eléri a 37 százalékot, ami pontosan megegyezik a geopolitikai konfliktusokkal kapcsolatos aggodalmakkal.

A befektetők támogatják az éghajlatváltozás kezelésére irányuló jelentős közpolitikai intézkedéseket. Huszonnyolc százalékponttal nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy a nem fenntartható tevékenységekre kivetett adók inkább „hatékony”, mintsem „nem hatékony” eszközök lennének a vállalatok fenntarthatósági kérdésekben való fellépésének ösztönzésében. A szigorú jelentéstételi kötelezettségek előírását 34 százalékponttal, a célzott támogatásokat pedig 20 százalékponttal támogatják.

A vállalati környezeti és társadalmi hatások pénzbeli értékének közlésére is erős az igény

A befektetők 66 százaléka szerint a vállalatoknak közzé kellene tenniük „a működésük vagy más tevékenységük környezetre vagy társadalomra gyakorolt hatásának” pénzbeli értékét, mivel ez segítene a cégeknek megérteni üzleti döntéseik teljes gazdasági hatását. Ezzel az állítással csak a befektetők 13 százaléka nem értett egyet. Ezen túlmenően a befektetők közel háromnegyede (73 százalék) szeretné, ha a vállalatok beszámolnának az általuk vállalt fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének költségeiről is.

A fenntarthatósági jelentésekbe vetett bizalom kritikus fontosságú a befektetők számára. Háromnegyedük szerint a kellő bizonyosság bizalmat keltene bennük a vállalati fenntarthatósági jelentések iránt. A befektetőknek egyértelmű véleménye van arról is, hogy mit várnak el a bizonyosságot nyújtó szakemberektől: tízből hét (72 százalék) szerint fontos, hogy függetlenségi és etikai normák vonatkozzanak rájuk, 73 százalék pedig a kritikus gondolkodás fontosságát emelte ki. A befektetők által a bizonyosságot nyújtó szakemberektől elvárt tulajdonságok listájának élén az adott szakterület ismerete áll (78 százalék).

„A függetlenül ellenőrzött, hiteles információk segítenek a tőkepiacokba és a vállalatok teljesítményébe vetett bizalom kiépítésében olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a fenntarthatóság. A bizalom hatékony kiépítéséhez azonban a bizonyosságnak magas színvonalúnak kell lennie, ami szigorú szakmai normákkal, valamint a pontos auditálás és a szakértelem kombinációjával érhető el” – tette hozzá végezetül James Chalmers, a PwC globális Assurance vezetője.

PwC

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.