Érzelmeket kommunikáló robotot fejlesztett ki a Disney

Érzelmeket kommunikáló robotot fejlesztett ki a Disney
2023. 10. 10., 14:41

Váratlan, hogy éppen egy szórakoztatóipari vállalat rukkol elő ennyire forradalmi innovációval, de megtörtént. Az érzelmeket sikeresen kommunikáló robot a Disney kutatócsoportjának találmánya, és egy detroiti intelligens robotikai konferencián mutatták be.

Az október első hetében tartott IEEE/RSJ Intelligens Robot Rendszerek Nemzetközi Konferenciájának (IROS) sztárja a Disney érzelmeket összetett cselekvésekkel kommunikáló robotja volt. A filmipari cégóriás legújabb innovációja a zürichi kutatóközpontban született, és zavarbaejtő ügyességgel veszi fel a kapcsolatot az emberrel – mutat rá a Walt Disney Imagineering videós közleménye. A végcél alighanem egy robot társ, vagy egyféle robot házikedvenc kifejlesztése lenne, és ha egyszer piacra kerülne, akkor ebben a műfajban biztosan ez volna a legfejlettebb termék.

A bájos robot, amelyet a Moritz Bächer által vezetett csapat keltett életre a zürichi Disney Researchnél, egy mérnöki csoda, és remekül árulkodik a Disney elkötelezettségéről, amivel a robotok képességeinek határait szeretnék feszegetni. A kereskedelmi cél egyelőre nem világos, hiszen ezen a ponton egyelőre csak a művészet és az őrületesen precíz robotika találkozásáról beszélhetünk.

Az érzelem vezérelt robotok fejlesztése - bármilyen furcsa - nem újdonság a filmes vállalatnál, hiszen a Disney egész történetét végig kíséri valamilyen szintű animatronikai és a robotikai kutatás. Ez a terület 1971 óta igazán érdekes, hiszen abban az évben nyílt a Disney World, ahol egy egész csarnokot szántak a szórakoztatóipari robotok bemutatásának. Az évek során a Disney folyamatosan arra törekedett, hogy a robotjait érzelmek kifejezésének képességével ruházza fel, és ezzel minél magával ragadóbb élményt nyújtson a vidámparkjaiba látogató vendégeknek.

Az IROS 2023 kiállítás sztárja is egy olyan Disney robot lett, ami kisvártatva megjelenhet a cég valamelyik szórakoztató projektjében, legyen az film, park vagy ajándéktárgy. Igaz, utóbbit nagyon nehezen tudjuk elképzelni, mert a hatékony gyártás ellenére is méregdrága technológiáról lehet szó, amit nagyon nehéz lenne széles körben értékesíteni.


Az elsősorban 3D nyomtatással készült, gyermekméretű alkotás moduláris hardverrel és gyors tervezési lehetőségekkel rendelkezik. Négy szabadságfokban mozgó fejjel, illetve öt szabadságfokú csípőízülettel és lábakkal szerelték fel. A végeredmény elképesztően hatékony: a robot mozgása nem csak kiegyensúlyozott és dinamikus (még egyenetlen talajon is), hanem érzelmek széles skáláját képes vele kifejezni.

A Disney Research egy élvonalbeli, megerősítéses tanuláson alapuló fejlesztési folyamatot hozott létre arra, hogy áthidalja a művészet és a technológia közötti szakadékot. Ez a folyamat lehetővé teszi az animátorok számára, hogy az elképzeléseiket a robotok mozgásain keresztül fejezzék ki, de közben figyelembe tudják venni a valós korlátokat is.

Moritz Bächer csapatvezető rámutatott: ez az innováció jelentősen felgyorsította a robotfigurák fejlesztését, és a hozzájuk szükséges időt évekről hónapokra csökkentette.

A megerősített tanulás alkalmazásának egyik jelentős előnye ebben a kontextusban a robusztusság. A Disney rendszere betanítja a robotot, és olyan paramétereket állít be rajta, mint a motor teljesítménye, a tömegeloszlás, valamint a robot és a talaj közötti súrlódás. Ez biztosítja, hogy a robot sikeresen kezeljen valós helyzeteket, amelyekben emberekkel kommunikál, de közben megőrizze saját, dinamikus karakterét – ami hagyományos programozási technikákkal elég nehezen megvalósítható teljesítmény.

Bár a bemutatott robot az Interesting Engineering szerint egyelőre névtelen marad, és nem vállalnak vele több nyilvános szereplést, a potenciális alkalmazási lehetőségei nagyon széleskörűek. A Disney még hallgat róla, hogy mikor és hol lehet majd találkozni, vagy ezzel a modellel, vagy más kifejező robotfigurákkal. Az mindenesetre lenyűgöző, hogy mennyire zökkenőmentesen ötvözik a művészetet és a technológia precizitását.

Gábor János

Főoldali kép: Walt Disney Imagineering

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS