Tapogatózós időszak jellemzi most az ingatlanpiacot Romániában

2020. 04. 13., 12:30

Márciusban a lakásárak még nem érezték meg a koronavírus-világjárvány miatt kialakuló válságot, több településen nőttek is az árak Romániában. Azóta azonban szinte teljes a leállás, a jövőt pedig nehéz megjósolni.

Bár Romániában március második felétől szükségállapotot hirdettek, akkor még nem sínylette meg az ingatlanpiac a válságot, sőt, enyhe áremelkedésnek is szemtanúi lehettünk. átlagosan 1,8 százalékkal nőttek a romániai nagyvárosokban az ingatlanárak, amelyek amúgy februárban is 1,6 százalékkal emelkedtek – írja a Krónika.

Egy lakás négyzetméterenkénti ára márciusra elérte az 1391 eurót a februári 1367 euró után. A szakemberek szerint ugyanakkor az már egyértelmű, hogy az eladások már a harmadik hónapban visszaestek.

Márciusban is Kolozsváron nőttek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak, a 2,6 százalékos növekedéssel a négyzetméterenkénti ár elérte az 1826 eurót a februári 1780 euró után. Drágulást tapasztalhattak mind a régi, mind az új építésű lakások piacán.

Temesváron eközben 1,4 százalékkal emelkedtek az árak, így a régi építésűek esetében négyzetméterenként 1316 eurót, az új építésűekért 1294 eurót kellett fizetni. Bukarestben viszont 3,4 százalékos árcsökkenést mértek, a négyzetméterenkénti ár a februári 1444 eurós átlagról 1395 euróra esett vissza.

„Érdekes, tapogatózós időszak jellemzi a járványhelyzetben az ingatlanpiacot” – fogalmazott Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője.

A szakértők körében is megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen hatása lesz a járványnak a piac alakulására: van, aki árcsökkenést prognosztizál, mások szerint stabilak maradnak az árak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS