Prima Primissima-díjas alapítvány tanítja a magyar nyelvet

2018. 12. 10., 13:30

Magyar népművészet és közművelődés kategóriában kapott Prima Primissima díjat a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány. Fontosnak tartják, hogy a vegyes házasságból származó gyerekeket bevonják a magyar oktatási rendszerbe.

Az elismerésről, az idény elhunyt néprajzkutató által indított alapítvány célkitűzéseiről Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszélt a Krónikának.

Megerősítést, ugyanakkor felelősséget is jelent a Kallós Zoltán Alapítvány Prima Primissima díja – mondta a Krónikának az idén februárban elhunyt Kossuth-díjas néprajzkutató által alapított válaszúti szervezet elnöke, Balázs-Bécsi Gyöngyi.

Az alapítvány képviselői múlt pénteken vehették át a Prima Primissima díjat Budapesten.

„Nemcsak a név kötelez bennünket, hanem a most kapott díj is” – mondta az oktatás, közművelődés és a népművészeti hagyományok ápolása terén tevékenykedő szervezet elnöke. Úgy fogalmazott, az oktatás terén fontosnak tartják, hogy a mezőségi, vegyes házasságból származó gyerekeket bevonják a magyar oktatási rendszerbe.

A válaszúti és nagysármási szórványkollégiumban 140 gyerek tanul, ennek a közösségnek 30 százaléka vegyes házasságból származik. Fontosnak tartják, hogy megtanítsák nekik a magyar nyelvet, hiszen nyelvismeret hiányában nem tudják átadni a magyar kultúra értékeit.

Kolozs és Maros megyei gyerekek járnak a válaszúti és nagysármási szórványkollégiumba, valamint mezőgazdasági szakiskolások is tanulnak az alapítványnak köszönhetően.

A Prima Primissima idei díjazottjairól ITT olvashat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS