Póttámogatást ígérnek az időseknek Szerbiában

2021. 01. 15., 12:00

A stabil közpénzügyek lehetővé teszik, hogy az állam újabb gazdaságélénkítő csomaggal segítse a vállalatokat és a polgárokat – nyilatkozta Siniša Mali szerb pénzügyminiszter. Aleksandar Vučić államfő bejelentette, hogy az idén is számítani lehet válságenyhítő kormányintézkedésekre.

„Az a legvalószínűbb az, hogy fél minimálbéreket fizetünk ki, és az év folyamán a legidősebbek is kapnak póttámogatást. Folytatjuk a garanciaséma-programot is, tavaly ezzel az eszközzel 1,5 milliárd euró folyt be a magánszektorba, ami jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatok fizetőképesek maradjanak. Mivel a módszer bevált, továbbra is alkalmazzuk, mégpedig az amerikai fejlesztési ügynökséggel együttműködve” – vázolta a terveket a pénzügyi tárca vezetője, akit a Magyar Szó idéz.

A közadósságot tavaly sikerült a bruttó hazai termék 60 százaléka alatt tartani még úgy is, hogy az állam 704 milliárd dináros mentőcsomaggal segítette a gazdaságot. Az intézkedések között volt a fejenkénti 100 euró kifizetése, három minimálbér folyósítása több mint egymillió foglalkoztatottnak, adó- és járulékfizetési moratórium, kedvező kölcsönök jóváhagyása állami garanciával, 2,6 milliárd dináros támogatás a mezőgazdaságnak, hiteltörlesztési moratórium előbb 3, majd még két hónapra, közvetlen támogatás a mikro-, kis- és közöpes vállalatoknak a minimálbér 60 százalékának értékében, 1,2 milliárd dinár értékű segítség a turizmusnak és vendéglátóiparnak.

Aleksandar Vučić államfő azt mondta, hogy az újabb gazdaságélénkítő csomag ugyan nem lesz olyan gazdag, mint az első volt, mégis segíti az összesen több mint egymillió embert foglalkoztató kis- és közepes, valamint nagyvállalatokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS