Így támogatják a turizmust és a vendéglátást Romániában

2021. 02. 01., 19:00

Hasznukra tudják fordítani az erdélyi és partiumi szállásadók azt a tényt, hogy a koronavírus-világjárvány sem szegte a lakosság utazási kedvét. A Covid–19 elleni vakcina megjelenésével tavasszal, illetve nyáron többen tervezik az útra kelést.

László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment klaszter elnöke a Krónikának elmondta, a kis- és közepes szállásadók szempontjából jól alakul a téli idény, mindenhol telt ház van. A külföldi sízés lehetősége szinte teljesen megszűnt, ez növelte a belföldi turisztikai célpontok vonzerejét - írja a Krónika.

„Bálványoson például a gasztronómiában emelték magasra a mércét, kültéri tevékenységekkel, kirándulásokkal növelték a szállás vonzerejét, ugyanakkor időpontfoglalással a szaunát, a jacuzzit is lehet használni. Két-három napot tartalmasan el lehet így tölteni még akkor is, ha nincs sípálya a közelben” – részletezte László Endre.

Az utazási kedv nem lankadt Romániában, maradt egy réteg, amelyik a külföldi utazásokat is bevállalja. Így az ország felkerült a Maldív-szigetekre turistákat küldő országok top tízes listájára. Románia korábban nyitott, mint a közép- és nyugat-európai országok többsége, Egyiptomba, Mauritiusra, a Maldív-szigetekre is utaznak romániai turisták.

A tapasztalatok szerint ugyanakkor tavaly a turisztikai vállalkozók egy része nem élt a kormánytámogatásokkal. „Bátortalanok voltak, nem bíztak a rendszerben, attól tartottak, hogy fokozottabban ellenőrzik majd őket” – mondta László Endre.

A tavalyi forgalomkiesés húsz százalékát lehívhatják a turizmusban vállalkozók, az összeget működési költségekre fordíthatják. Ez a pénz a tavalyi mérleg lezárása után, valószínűleg márciusban lesz lehívható. Emellett az alkalmazott nélkül működő kisvállalkozásoknak nyújtandó 2 ezer eurós egyszeri támogatás lehetőségét is valószínűleg februárban újranyitják.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS