Hibrid év várható az idegenforgalomban Romániában

2022. 02. 18., 19:57

Tavaly két és félszeresére nőtt az eladó szálláshelyek száma Romániában. Idén viszont már fellendülésre lehet számítani.

Tavaly két és félszer több szállodát és panziót kínáltak eladásra Romániában, mint egy évvel korábban – derül ki egy felmérésből – írja a Krónika.

A legtöbb eladásra szánt hotelt és panziót Arad megyében regisztrálták, ezt követte a Bukarest–Ilfov régió. Mindössze Hunyad, Hargita, Bákó, Máramaros és Tulcea megyében csökkent a vevőre váró szállodák és panziók száma 2020-hoz képest.

Godra Árpád turisztikai szakember szerint ez a világjárvány helyi turizmusra gyakorolt tartós hatását jelzi, annak a következménye, hogy 2020-ban az idegenforgalmi ágazat 47 százalékos bevételcsökkenést könyvelt el a megelőző évhez mérten. A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója úgy véli, ilyenkor érdemes vásárolni, hiszen aki válság idején pénzzel rendelkezik, jó befektetésekre tehet szert, bízva abban, hogy jobb idők következnek.

„Már 2021 második felében látszott, hogy amint a korlátozások enyhültek, megnőtt a külföldi utazások iránt a kereslet” – mondta Godra Árpád.

Ezzel viszont a belföldi turizmus éppen a magas fizetőképességű vendégkör egy részét veszíti el, hiszen akik korábban külföldön nyaraltak, és két évig nem tehették ezt meg, most visszatérnek a régi szokásaikhoz, és újra külföldet választják például a román tengerparttal szemben.

Emiatt mérsékelt optimizmussal tekintenek az idei forgalomra. „Ezzel egy időben a belépő forgalomra is megszűnnek a korlátozások, reménykedhetünk abban, hogy a külföldi látogatók száma növekedni fog, minden piaci szereplő ügyességén múlik, hogy ezt mennyire sikerül maximalizálni” – közölte a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS