Hány kilométer sztrádát adnak át idén Romániában?

2021. 01. 08., 12:00

2021-ben nem adnak át túl sok autópályát Romániában az út- és vasútépítéseket monitorozó Pro Infrastruktúra Egyesület szerint.

Pro Infrastruktúra Egyesület szakemberei úgy vélik, idén mindössze 35 kilométernyi sztráda átadására van reális esély Romániában – írja a Krónika.

Előrejelzésük szerint augusztusban vagy valamikor ősz folyamán megnyithatják a forgalom előtt az A10-es autópálya Gyulafehérvár és Nagyenyed közötti 24,25 kilométeres szakaszát, illetve a sztráda egy másik, 2,2 kilométeres szakaszát. Az észak-erdélyi (A3-as) autópályán mindössze a Nyárádtő és Marosvásárhely közötti 4,5 kilométer megnyitására lát valós esélyt a Pro Infrastruktúra Egyesület.

A legoptimistább forgatókönyv szerint 2021 végéig még átadhatják Dél-Romániában a Piatra Olt és Valea Mare között gyorsforgalmi utat, a 21,35 kilométeres szakasz Slatina körgyűrűjének szerepét tölti be, amikor elkészül.

Ami Bukarest új körgyűrűjét (A0) illeti, idén ott csak elkezdődnek a munkálatok, a derűlátó forgatókönyv szerint 2022-ben, de valószínűbb, hogy csak 2023-ban adhatják át a forgalomnak az első szakaszokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 21., 17:15
A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma – amelynek tagjai a CBRE, a Colliers, a Cushman & Wakefield, az Eston International, az iO Partners és a Robertson Hungary – közzétette 2025 negyedik negyedévére vonatkozó irodapiaci összefoglalóját.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-21 19:05:00
Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese ad tippeket arra, hogy miként lehet a háztartásban keletkezett hulladékot jogszerűen és megfelelően kezelni.
2026-01-21 08:55:00
Senki ne dőljön be az adathalászoknak, akik a NAV nevében küldenek csaló e-maileket – figyelmeztet az adóhivatal.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS