Ennyi kilométer autópálya épülhet idén Romániában

2019. 07. 25., 10:15

A román közlekedésügyi minisztérium illetékesei által az év elején beígért 180 kilométer új autópályából várhatóan csak 43 kilométert vehetnek birtokukba 2019-ben az autózók.

A Lugost Dévával összekötő sztráda 3-as és 4-es szakaszáról van szó, amelyek megvalósulása nyomán – egy 13 kilométeres szünetet leszámítva – autópályán juthatunk el Nagyszebentől Nagylakig, a magyar határig – írja a Krónika.

A Holgya és Marzsina közötti 13 kilométerre viszont – akárcsak a többi építés alatt álló romániai autópályára – még várni kell. Egy bonyolultabb, dombok között futó, alagutakat is tartalmazó sztrádaszakaszról van szó, amelynek megtervezésére és megépítésére hosszas huzavona után alig júniusban írták ki a versenytárgyalást.

Július elején Răzvan Cuc közlekedési miniszter arról biztosított, hogy ha az időjárás lehetővé teszi, a hónap végén meg lehet nyitni a forgalom előtt a Lugos–Déva-sztráda 3-as és 4-es szakaszát.

A miniszter közölte, hogy bemutatott Viorica Dăncilă kormányfőnek három projektet, és a miniszterelnök dönti majd el, hogy melyik autópálya épül meg állami finanszírozásból.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS