Bizonyos szolgáltatásokat nem számolnak el a háziorvosoknak Romániában

2021. 11. 11., 10:45

„Amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyik kezével ad, a másikkal vissza is veszi” – összegzett Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke. Az új keretszerződésbe foglalt extra szolgáltatásokat nem számolja el a biztosító a háziorvosoknak, ha a vizsgálatra munkaidőn belül kerül sor.

Az új keretszerződés egyik előrelépéseként tálalta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy új szolgáltatásokat is elszámolnak a háziorvosoknak, így kifizetik a háziorvosi rendelőkben elvégzett légzésfunkciós vizsgálatot, az EKG és az echográf készítését és kiértékelését, a boka-kar index mérését, valamint a 24 órás ambuláns vérnyomásmérést – írja a Krónika.

Az új keretszerződés augusztus 1-től lépett érvénybe, ám csak hónapok elteltével derült ki, hogy van benne egy csavar: ezeket a szolgáltatásokat csak akkor számolják el, ha munkaidőn kívül végzi el az orvos.

A biztosító azzal érvel, hogy ezzel nem lehet megrövidíteni a betegek általános vizsgálatára szánt időt. A szerződésben szerepelő kitétel elkerülte az orvosok egy részének a figyelmét, így előfordult, hogy az elmúlt hónapokban a munkaidőben végzett pluszszolgáltatások értékét visszafizettették az orvosokkal.

„Amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyik kezével ad, a másikkal vissza is veszi” – összegezte a helyzetet Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke.

Szerinte az senkinek sem jó, hogy ha a pácienst munkaidő után még egyszer visszahívják pluszvizsgálatra. Az orvosok nagy része éppen ebből a megfontolásból nem is kötött szerződést a biztosítóval ezekre a szolgáltatásokra.

Az orvosok így is túlterheltek, a vizsgálatok mellett koronavírus ellen oltanak, monitorozzák a koronavírus-fertőzötteket, szolgálatot vállalnak az oltási központokban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS