Az új vállalkozások támogatására koncentrálnak a Vajdaságban

2020. 10. 07., 14:30

A vajdasági gazdaságfejlesztési program szerepe az idén még inkább felértékelődött – mondta Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője.

A magyar kormány által támogatott gazdaságfejlesztési stratégiát megvalósító alapítvány június 17-én hirdette meg a IX. pályázati körét, amelyben 5 kiírásra jelentkezhettek a Vajdaságban élő magyar családok, pályakezdő vállalkozók és gazdák – írja a Magyar Szó.

Eddig csaknem 750 pályázat érkezett be a négy lezárult kiírásra, a földvásárlási támogatásra viszont még várják a jelentkezőket.

2020-ban az alapítvány nagy hangsúlyt fektetett a kezdő vállalkozások támogatására: augusztus 15-én két kiírás is lezárult, amelyekre a pályakezdők mellett a külföldről hazatelepült vajdaságiak is jelentkezhettek. A kiírásra 420-an adták át kérelmeiket – közölte Juhász Bálint.

„A koronavírus-járvány megjelenése és a megelőzését szorgalmazó intézkedések bevezetésének következményei miatt azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok olyan vajdasági magyar tért haza külföldről, akik elveszítették munkájukat. Nekik kívántunk hosszú távú lehetőséget biztosítani” – mondta a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője.

Idén maximum 1 millió dinár értékű támogatásra adhatják be üzleti terveiket a vajdasági pályakezdők. Az előző években összesen 330 kezdő vállalkozás indulását segítette az alapítvány, így a jelenlegi kiírással akár meg is duplázhatják a Prosperitati Alapítvány által támogatott pályakezdők számát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS