A versenyszférában is biztosítanák az üdülési csekkeket Romániában

2020. 06. 08., 11:30

Kettős diszkrimináció éri Romániában a versenyszférában dolgozókat hiszen amellett, hogy a legtöbb esetben maguknak kell állniuk a nyaralással járó kiadásokat, a közszférában biztosított üdülési csekkek még fel is verték tavaly a belföldi idegenforgalomban az árakat.

Diszkriminációnak minősül, hogy miközben a közalkalmazottak a teljes romániai lakosság által befizetett adókból és illetékekből fedezett üdülési csekkekkel mehetnek nyaralni, addig a versenyszférában dolgozóknak maguknak kell fizetniük az utazással, a szállással, az étkezésekkel járó kiadásokat – irányította rá a figyelmet Dragoş Anastasiu, a Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara (AHK) elnöke.

A magáncégek is adhatnak üdülési csekkeket, a különbség az, hogy a vállalkozások saját költségvetésükből fizetik ezek ellenértékét, míg az állam az adófizetőkéből – írja a Krónika.

„Öt hónapja a gazdasági miniszter azt mondta, bevezetik az intézkedést, hogy ne álljon fenn többé diszkrimináció az állami és a magánszféra között” – idézte fel a kamaraelnök.

A közalkalmazottak a korábbi bejelentések szerint az idei évre is megkapják az 1450 lejes üdülési csekkeket. Ugyanakkor mivel sokuknak a koronavírus-járvány miatt kihirdetett szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején járt volna le a tavalyi utalványa, azok érvényességét meghosszabbították 2021. május 31-ig.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS