A román kormány nem szereti az épülő brassói repülőteret

2019. 01. 07., 14:00

Romániában ötven év óta a brassói az első újonnan épülő repülőtér, mégsem kapott állami támogatást.

A Brassó megyei önkormányzat vezetői abban bíznak, idén sikerül kilobbizni, hogy a repülőtér részfinanszírozása bekerüljön Románia költségvetésébe – írja a Krónika.

Adrian Veştea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke bejelentette, hogy december végén hivatalos beadvánnyal fordultak a kormányhoz.

Ebben rámutatnak, hogy a kormány prioritásai közé tartozik az olyan beruházások támogatása, amelyek regionális és helyi gazdasági fejlődést generálnak. 2006 és 2018 között Brassó megye költségvetéséből 32,6 millió eurót fordítottak a beruházásra.

Az elmúlt két évben a kormány talált megoldásokat arra, hogy több repülőtér korszerűsítését finanszírozza. Így 2017-ben állami költségvetésből 10 millió lejt különítettek el a marosvásárhelyi repülőtér korszerűsítésére, 8 millió lejt a nagyváradi légikikötőre és 15 millió lejt a nagybányaira.

2018-ban a marosvásárhelyi reptér újabb 40 millió lejes kormánytámogatást kapott, a nagyváradi 10,2 millió lejt, a nagybányai 15 millió lejt, a szatmári pedig 10 milliót.

A brassóiak abban bíznak, hogy 2021 elején a reptérről felszállhatnak az első járatok.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS