A román kormány nem szereti az épülő brassói repülőteret

2019. 01. 07., 14:00

Romániában ötven év óta a brassói az első újonnan épülő repülőtér, mégsem kapott állami támogatást.

A Brassó megyei önkormányzat vezetői abban bíznak, idén sikerül kilobbizni, hogy a repülőtér részfinanszírozása bekerüljön Románia költségvetésébe – írja a Krónika.

Adrian Veştea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke bejelentette, hogy december végén hivatalos beadvánnyal fordultak a kormányhoz.

Ebben rámutatnak, hogy a kormány prioritásai közé tartozik az olyan beruházások támogatása, amelyek regionális és helyi gazdasági fejlődést generálnak. 2006 és 2018 között Brassó megye költségvetéséből 32,6 millió eurót fordítottak a beruházásra.

Az elmúlt két évben a kormány talált megoldásokat arra, hogy több repülőtér korszerűsítését finanszírozza. Így 2017-ben állami költségvetésből 10 millió lejt különítettek el a marosvásárhelyi repülőtér korszerűsítésére, 8 millió lejt a nagyváradi légikikötőre és 15 millió lejt a nagybányaira.

2018-ban a marosvásárhelyi reptér újabb 40 millió lejes kormánytámogatást kapott, a nagyváradi 10,2 millió lejt, a nagybányai 15 millió lejt, a szatmári pedig 10 milliót.

A brassóiak abban bíznak, hogy 2021 elején a reptérről felszállhatnak az első járatok.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS