A román kormány nem szereti az épülő brassói repülőteret

2019. 01. 07., 14:00

Romániában ötven év óta a brassói az első újonnan épülő repülőtér, mégsem kapott állami támogatást.

A Brassó megyei önkormányzat vezetői abban bíznak, idén sikerül kilobbizni, hogy a repülőtér részfinanszírozása bekerüljön Románia költségvetésébe – írja a Krónika.

Adrian Veştea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke bejelentette, hogy december végén hivatalos beadvánnyal fordultak a kormányhoz.

Ebben rámutatnak, hogy a kormány prioritásai közé tartozik az olyan beruházások támogatása, amelyek regionális és helyi gazdasági fejlődést generálnak. 2006 és 2018 között Brassó megye költségvetéséből 32,6 millió eurót fordítottak a beruházásra.

Az elmúlt két évben a kormány talált megoldásokat arra, hogy több repülőtér korszerűsítését finanszírozza. Így 2017-ben állami költségvetésből 10 millió lejt különítettek el a marosvásárhelyi repülőtér korszerűsítésére, 8 millió lejt a nagyváradi légikikötőre és 15 millió lejt a nagybányaira.

2018-ban a marosvásárhelyi reptér újabb 40 millió lejes kormánytámogatást kapott, a nagyváradi 10,2 millió lejt, a nagybányai 15 millió lejt, a szatmári pedig 10 milliót.

A brassóiak abban bíznak, hogy 2021 elején a reptérről felszállhatnak az első járatok.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS