A last minute győzött nyáron az utazásoknál Romániában

2020. 09. 25., 09:15

Átalakította ugyan az üdülési szokásokat a koronavírus-világjárvány Romániában (is), de az utazni vágyók elmentek nyaralni, még ha többnyire inkább belföldön.

Az üdülési csekkek nagyban hozzájárultak Romániában a belföldi turizmus újraindulásához, a szálláscsomagok ára átlagosan 20 százalékkal csökkent, a last minute foglalások száma megduplázódott az idei nyári szezonban a tavalyi idényhez képest – olvasható a Krónikán.

Avilágjárvány miatt idén a nyári szezon egy hónap késéssel kezdődött, ellenben a szállásközvetítő portáljuk felületén a foglalások száma így is meghaladta a tavalyi mennyiséget. A papír- és kártyaalapon kibocsátott üdülési csekkek jelentették a fő fizetőeszközt azoknál a foglalásoknál, amelyek hozzájárultak a belföldi turizmus újraindulásához.

Az utazók elővigyázatosabban foglaltak, nagyjából 60 százalékuk idén előnyben részesítette a last minute, vagyis utolsó pillanatban foglalt szabadságokat, amelyeket akár az utolsó 48 órában foglaltak le az érkezéshez képest, ellentétben a tavalyi trendekkel, amikor időt szakítottak, hogy élvezhessék az early booking, vagyis korai foglalási ajánlatokat.

Július–augusztus mostanáig általában a külföldi utazásokról szólt, az utazók akár már egy évvel előre is foglaltak és fizettek annak érdekében, hogy kedvezményes árban részesülhessenek. A világjárvány viszont többek között az utazók viselkedésén is változtatott, hiszen idén inkább a belföldi, last minute típusú foglalásokat részesítették előnyben.

Tavalyhoz képest a tengerpart iránti érdeklődés továbbra is változatlan a hazai utazóknak.  Az olyan előrejelzések ellenére, amelyek szerint a járvány utáni utazásokra többet fognak fizetni, megnőnek a szállásárak, a túlélő szállások szeretnék mielőbb visszaszerezni és fedezni a járvány okozta károkat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS