A járvány a hitelminősítőnél is rontotta Szlovákia helyzetét

2020. 11. 07., 09:00

Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Szlovákia „A” szintű – elsőrendű befektetői kategóriás – államadós-besorolásának kilátását a Fitch Ratings.

A nemzetközi hitelminősítő mindenekelőtt azzal az előrejelzésével indokolta a péntek éjjel Londonban bejelentett lépést, hogy a koronavírus-járvány okozta idei súlyos recesszió környezetében a korábban vártnál nagyobb lesz a szlovák államháztartási hiány, és ez negatív hatást gyakorol az adósságdinamikára.

A Fitch Ratings várakozása szerint a szlovák GDP az idén 9,2 százalékkal zuhan a járvány megfékezését célzó korlátozások, valamint a külső és a belső keresleti sokk miatt.

A cég kiemeli, hogy a szlovák gazdaság évekig saját potenciálját meghaladó ütemben növekedett; az éves átlagos növekedés a 2015-2019 közötti időszakban 3,3 százalék volt.

A Fitch Ratings által a szlovák gazdaságban várt idei visszaesés jelentősen meghaladja a cég besorolási listáján „A” osztályzattal nyilván tartott szuverén adósok várható idei gazdasági visszaesésének középértékét, amely a Fitch előrejelzése alapján 6 százalék lesz.

A prognózis szerint a jövő évi kilábalás is fokozatosabb és egyenetlenebb lesz a Fitch Ratings eddigi várakozásánál.

A cég ezért a korábbi előrejelzésében szereplő 6,8 százalékról 4,8 százalékra rontotta a szlovák hazai össztermék jövő évi növekedésére adott becslését.

A Fitch Ratings felülvizsgált prognózisa szerint ebben a környezetben a szlovák államháztartási deficit 2020 végéig a GDP-érték 8,1 százalékára nő a tavaly mért 1,3 százalékról, és még jövőre is 6,3 százalék, 2022-ben 5,4 százalék lesz.

A cég korábban 7,7 százalékos GDP-arányos hiányt valószínűsített a szlovák államháztartás idei mérlegében.

A Fitch várakozása szerint Szlovákia bruttó államadósság-rátája 2022-ben tetőzik a GDP-érték 64 százalékán.

A hitelminősítő felidézi, hogy 2019 végén a bruttó szlovák államadósság a hazai össztermék 48,3 százaléka volt.

A Fitch Ratings elemzői szerint ugyanakkor a növekvő adósságtömeg hatásait enyhíti az euróövezeti jegybank (EKB) mennyiségi enyhítési programja, amely alacsonyan tartja a hitelköltségeket.

A cég kiemeli, hogy az euróövezeti tagállamok központi bankjai alkotta eurórendszer portfólióiban van Szlovákia forgalomképes adósságeszközeinek 38 százaléka.

A Fitch májusban már leminősítette Szlovákiát, az addigi „A plusz”-ról egy fokozattal a jelenleg érvényes „A”-ra rontva a szuverén besorolást. A hitelminősítő most ennek az osztályzatnak a kilátását rontotta további leminősítés lehetőségére utaló negatívra.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS